Grill Károly könyvkiadói és könyvkereskedői vállalkozása egyike a legrégibb magyarországi könyvkereskedéseknek, mely különösen a 19. század 50-es, 60-as éveiben a külföldi tudományos irodalom terjesztésével tűnt ki. A céget eredetileg Geibel Károly Frigyes (Friedrich Wilhelm Carl Geibel, 1806-1884), a németországi halléból származó, korábban a lipcsei Lauffernál és a pesti Hartlebennél gyakorlatot szerzett fiatal könyvkereskedő alapította, aki 1841 decemberében azzal a kéréssel fordult a Magyar Helytartótanácshoz, hogy számára „Pest városában egy új könyvkereskedés engedélyeztessék”.

A Ferenc-csatorna (a mai Duna-Tisza-Duna-csatorna része), egész pontosan a Ferenc-csatornák történetének számtalan szereplője van, kezdve a Német-Római Birodalom utolsó császárától, (az „egyik” névadó) I. Ferenctől (1792-1830), nemeseken, telepeseken át egészen a tervezőkig. A közel száz évet átkaroló históriában felbukkan a legendás életutat bejárt olasz altábornagy Türr István, Kiss József és Kiss Gábor mérnökök, valamint a („másik névadó”) I. Ferenc József osztrák császár (1848-tól) és magyar király (1867-től 1916-ig).

Száz évvel ezelőtt, 1922. május 28-ával kezdődően rendezték meg a Horthy-korszak és a bethleni konszolidációs időszak első nemzetgyűlési választását, amelyet a világháborús vereség utáni 1920-as voksolással ellentétben már Magyarország trianoni határai között tartottak meg.

Franz Wagner (Wanger, Allgau, 1675. augusztus 14. – Bécs, 1738. február 5.) jezsuita pap, szótárszerkesztő, a bécsi jezsuita szeminárium igazgatója. 1690-ben, Kremsben lépett be a rendbe, később Pozsonyban és Nagyszombatban tanított. 1705 körül hívták Bécsbe, attól kezdve ott folytatta a pályáját. Számos könyv szerzője volt, elsősorban szótárak, illetve történeti és kronológiai munkák köthetőek a nevéhez.

Az Országgyűlési Könyvtár 1956-tól az ország egyetlen ENSZ Letéti Könyvtára. E minőségében gyűjti és elérhetővé teszi az ENSZ fő szerveinek és egyes szakosított szerveinek hivatalos dokumentumait, illetve háttéranyagait. Ám az olvasóterem polcain nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezetének saját kiadványai, hanem a könyvtár által évente gyarapodó ENSZ-szel kapcsolatos válogatott és tematikusan rendezett szakirodalom is a kutatók rendelkezésére áll, és ENSZ KK jelzettel található meg a katalógusban.

Heinrich Ditz agrárgazdasági szakember címben szereplő művének német eredetije, amely a könyvtár Ghyczy-gyűjteményét gazdagítja, átfogóan értekezik a 19. századi Magyarország mezőgazdaságának állapotáról, és ad iránymutatást annak lehetséges fejlesztési irányairól. Az alábbiakban e kötetet mutatjuk be olvasóinknak.

Idén két új, napjaink aktuális társadalmi, politikai témáit bemutató blokkal bővült a könyvtár politikatudományi állománya az olvasóteremben. Az egyik a populizmust és a rivális, vele vitázó politikai áramlatot, az identitáspolitikát dolgozza fel, a másik a klímaváltozás folyamatának mai állását és kilátásait, valamint a rá adott lehetséges válaszokat mutatja be. A témacsoportok magyar és idegen nyelven egyaránt tartalmaznak friss szakirodalmat.

Az államalapítást követő első évszázadokban a királyoknak nem volt állandó székhelyük. Voltak azonban olyan helyek, amelyek nagy jelentőséggel bírtak, például Székesfehérvár – koronázási város, több uralkodó temetkezési helye – vagy Esztergom, a magyar egyház központja. Később vált Óbuda is központtá, a XIII. század első felétől évente tartottak itt kormányzati és bíráskodási ülésszakot.