A második világháború későbbi győztes hatalmai – különösen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – hamar felismerték, hogy a jövőbeli háborúk elkerüléséhez a pénzügyi rendszerektől a kereskedelemig a gazdasági élet minden területén ki kell építeni azokat az egyeztetési fórumokat, melyek biztosítják, hogy az egyes nemzetállamok békés eszközökkel rendezzék konfliktusaikat.
Angyal Pál a múlt század eleje és a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb hatású büntető jogtudósa volt, munkássága átfogta a kriminológia, a büntetőjog és a büntető eljárásjog szinte minden részterületét.
"Könyvtár, ami összeköt" – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíj keretében 2023. szeptember 17. és szeptember 30. között nyolc határon túli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban.
Az utolsó rendi országgyűlésen hozott 1848: IV. törvény Pozsonyból Pestre helyezte át az országgyűlést, s kötelezte a királyt annak évenkénti összehívására. Az első magyar népképviseleti országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, de az ünnepélyes megnyitást július 5-ikére tűzték ki. József nádor nyitotta meg az országgyűlést a Redoute (Vigadó) épületében, ahol a Képviselőház is ülésezett. Az 1848. július 5. és 1849. augusztus 11. között működő magyar népképviseleti országgyűlés az angol (1695), a francia (1791) és a belga (1831) után a negyedikként jött létre Európában.
Magyarország 2023-ban emlékezik meg a magyar alkotmánytörténet egyik nagy jelentőségű és a későbbi alkotmányfejlődésre is hatással bíró jogi dokumentuma, a Pragmatica Sanctio kibocsátásának 300 éves évfordulójáról. Az Országgyűlés elnöke ebből az alkalomból pályázatot hirdet egyetemek és főiskolák hallgatói részére.
Magyarországon az 1848. évi áprilisi törvénycikkek szentesítésével parlamentáris, népképviseleten alapuló, demokratikus, alkotmányos államberendezkedés jött létre és az Országgyűlésnek felelős kormány kezdte meg működését.
