Nyitó oldali csempék
Tartalom megjelenítő
Stein Aurél 1862. november 26-án született Pesten egy művelt polgárcsalád harmadik gyermekeként. Családja zsidó származású volt, de őt az asszimiláció jegyében evangélikusnak keresztelték. A keresztségben – nem véletlenül – a Márk Aurél neveket kapta, utalva ezzel az ókori római filozófus-császárra, Marcus Aureliusra:
„Több mint 1700 évvel később a szűk pesti utcácskában a névadás során a Stein szülők mintha érezték volna, hogy fiuk sok tekintetben a nagy császár hasonmása lesz: kiváló tudósként és filoszként egyszer majd ő is jó szervezőként, bátran vezeti messzi tájakra, idegen népek közé saját „csapatait”, s hírnevet szerez magának éles eszével, kitartásával, szorgalmával.”
A Szent István Társulat ebben az évben ünnepli fennállásának 175. évfordulóját. E jeles alkalomból az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteményében található, a Szent István Társulathoz kapcsolódó kötetekkel kívánunk megemlékezni. Egy egészségtani ismeretterjesztő művet és három társulati közgyűlési jegyzőkönyvet őriz könyvtárunk. Mind a négy kötet Gyhczy Ignácz és családja jóvoltából került könyvtárunk állományába.
A Topographia Magni Regni Hungariae (a továbbiakban: Topographia) című, 1718-ban, Bécsben megjelent munka a Magyar Királyság történeti, illetve földrajzi leírását tartalmazza. Szerzője, Michael Bonbardi jezsuita szerzetes 1683. március 13-án született, és sokoldalú ember volt: egyházi karrierje, illetve a földrajzi, történeti munkák írása mellett matematikával is foglalkozott, de járatos volt a morálteológiában, továbbá a dogmatikában is. Egyetemi oktatóként, elöljáróként is jegyezték a nevét: 1721-1722 között ő volt a Bécsi Egyetem filozófiai fakultásának dékánja, később pedig a linzi jezsuita kollégium rektoraként dolgozott. 1729. május 16-án hunyt el.
Másfél évszázaddal ezelőtt, 1873. november 17-én jött létre hazánk fővárosa lényegében a mai formájában. Öt évvel a kiegyezés után egységes várossá olvadt össze az akkori Magyarország szívében, az ország területét átszelő legfontosabb folyó, a Duna két partján elhelyezkedő két uralmi, illetve gazdasági központ, Buda és Pest – valamint Óbuda és a Margit-sziget –, megteremtve az alapot ahhoz, hogy a magyar főváros a következő fél évszázad során milliós európai nagyvárossá váljon.
Az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért járó Nagy Miklós-díj átadására november 8-án került sor az Országházban. Az Országgyűlés elnöke által a könyvtár fennállásának 150. évfordulója alkalmából alapított kitüntetést Stipta István jogtörténész, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzora vehette át. A rendezvényen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a díjazottat és a szakmai közönséget.
Az Országgyűlési Könyvtár megalapítását az 1868. november 6-i képviselőházi házszabály 215. paragrafusa mondta ki: „A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak.”
Kedves Olvasóink!
Felhívjuk figyelmüket, hogy a könyvtár 2023. november 1-jén zárva tart.
Vámbéry Ármint, hazánk legnevesebb orientalistáját aligha kell bemutatnunk olvasóinknak. Egyetlen fiának, Vámbéry Rusztemnek a neve azonban minden bizonnyal kevésbé ismerősen cseng sokak számára, nem hétköznapi élettörténetéről és jogtudósi pályájáról pedig manapság ritkán esik szó. Alábbi írásunkkal a magyar kriminológia kiváló képviselőjére, a szabadságjogok egyik első hivatásos hazai védelmezőjére emlékezünk.