Közel 130 éve megtalálható könyvtárunk állományában egy különleges, kéziratos dokumentum, Deák Antal levelezése. Mit tudunk ezekről a levelekről, illetve miért is fontos Deák Antal személye?

Deák Antal Deák Ferenc bátyja, 1817 és 1821 között Zala vármegye kapornaki járásának főszolgabírója, majd 1821 és 1831 között a vármegye alispánja volt. Zala vármegye követeként vett részt az 1825–27-es, az 1830-as, illetve az 1832–36-os pozsonyi diétán, ahonnan heti rendszerességgel írt bizalmas jellegű leveleket sógorának, az ügyvédként, később ügyészként, majd Zala vármegye táblabírájaként tevékenykedő Tarányi-Oszterhueber Józsefnek. Az ő egyik leszármazottja, Tarányi-Oszterhueber Ferenc a család iratainak egy részét elajándékozta, illetve eladta, Molnár András történész szerint feltehetőleg tőle kaphatta vagy vásárolhatta meg 1892-ben a Képviselőházi Könyvtár Deák Antal országgyűlési leveleit.

Arnold Enslin litográfiája a felravatalozott Deák Antalról (Magyar Nemzeti Levéltár)

Ekkoriban vált szervezetté és rendszeressé a képviselőház könyvtárában az országgyűlések történetével kapcsolatos dokumentumok gyűjtése. A magyar Képviselőház tagjai 1893. január 21-i ülésükön tárgyalták a Könyvtári bizottságnak beszerzésekre vonatkozó előterjesztését. Az ott felszólaló Ugron Gábor a következő javaslatot tette: „a régi magyar törvényhozások forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban a képviselőház részére beszerezni méltóztassék (ti. a könyvtári bizottság)”. Az indítványt közfelkiáltással elfogadták.

Erre reagálva készült el a könyvtári bizottság előterjesztése a „régibb országgyűlésekre vonatkozó iratoknak összegyűjtése és kiadása iránt”, melyet a képviselőház 1893. december 15-én tűzött napirendre. A Képviselőház ezt követően megszületett határozata kimondta, hogy az 1861 előtti „országgyűléseknek vitái és a vonatkozó iratok rendszeresen egybegyűjtessenek; amennyiben eredetiben meg nem szerezhetők, lemásoltassanak”. E határozat tette rendszeressé a parlament könyvtárában a magyar országgyűlés dokumentumainak kéziratos és nyomtatott művekre egyaránt kiterjedő gyűjtését.

A Deák Antal országgyűlési levelei elnevezésű iratcsomó az 1825–1827. évi országgyűlésről 48, 1830-ból 16, az 1832–1836-os országgyűlés éveiből pedig 18 darab eredeti levelet tartalmaz. Ide soroltak be két, 1828-ban Kehidán és Pesten, illetve négy, 1839-1842 között Kehidán íródott levelet, továbbá a csomó végére három keltezetlen kéziratmellékletet. Könyvtárunk a huszadik század első felében megkezdte a levelek feldolgozását és kiadásra való előkészítését is, ám az utóbbira sajnos végül nem került sor.

Az Országgyűlési Könyvtárban – bár korukból és jellegükből fakadóan muzeális dokumentumként – napjainkban is rendelkezésre állnak Deák Antal levelei. Tartalmukat tekintve a levelek az országgyűlés tárgyalásainak történéseiről, menetéről számolnak be heti rendszerességgel, főképp az egyes országgyűlési tárgyak vitáiban előkerült érvekre fókuszálva. A vitákat főszabályként a szembenálló felek álláspontját összegezve mutatja be, az egyes vitapartnerek személyével és felszólalásával ritkán foglalkozik. Az ismert történész, Marczali Henrik a következőképp jellemezte az általa is kutatott dokumentumokat:

„Már a régi képviselőház könyvtárában, hová hosszú éveken át szabad volt bejáratom, találtam Deák Ferenc testvérbátyjának, Antalnak leveleit (…) E levelek elsősorban politikaiak és országgyűlési tudósítások, de sok bennök a személyes vonatkozás, és nem hiányzanak az általános szempontok sem, melyek bevilágítást engednek az író egész lényébe. A diéta pontos, lelkiismeretes leírása mellett a családi, gazdasági ügyek is érvényre jutnak, sőt még külföldi eseményekről is találunk tudósításokat.”[1]

Deák Antal levelei - címvignetta

Részlet a kéziratból

A dokumentumok bibliográfiai adatait megtalálják katalógusunkban.

Felhasznált irodalom:

Molnár András: Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833, in: Levéltári Közlemények, nyolcvankilencedik évfolyam (2020), p. 366-390.

Molnár András: Egy országgyűlési követ koronázási élményei Pozsonyban. Deák Antal levelei 1825-ből és 1830-ból, in: Turul, kilencvenegyedik kötet, 3. füzet (2018), p. 99-106.

Villám Judit: Múlt és jelen országgyűléseinek dokumentumai – az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteménye, in: Aetas, 30. évfolyam/1. szám (2016), p. 187-194.

Marczali Henrik: A magyar politikai élet egy táblabíró leveleiben. in: Budapesti Hírlap, 1929. december 25.