Örömmel adtunk hírt a napokban arról, hogy idén az Országház Kiadó által jegyzett „A magyar politikai karikatúra története” című kiadvány kapta a Fitz-díjak egyikét. A díj névadója, Fitz József könyvtáros, nyomdászattörténész, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének első elnöke, aki 1934 és 1945 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója is volt. Magát a díjat 1989 óta ítélik oda az előző évben megjelent, a könyvtáros szakma által legértékesebbnek, legszebbnek tartott könyveknek.

A cím alapján akár könnyed nyári kikapcsolódásnak is gondolhatnánk a művet, amely azonban a képek humorán túl számos érdekes adalékkal, magyarázó tanulmánnyal szolgál arról, hogy miként változott a politikai karikatúrák története az egyes történeti időszakokban. A szerzők: Hermann Róbert, Tamás Ágnes, Takács Róbert és Vörös Boldizsár az 1848 és 1989 közötti időszakot dolgozzák fel, az illusztrációul szolgáló több mint kétszázötven képet, rajzot pedig a nyilvánosság számára is elérhető sajtótermékekből válogatták össze a szerkesztők.

A gúnyrajzok rávilágítanak az egyes időszakok kül- és belpolitikájának központi kérdéseire, felvillantva azok társadalmi és gazdasági problémáit is. A karikatúrák bemutatásához a szerzők vázolják azt a közeget, azokat az orgánumokat, ahol a képek megjelentek. Emellett nem mulasztják el felvillantani az egyes korszakokban uralkodó sajtójogi környezetet sem, melyek jelentősen befolyásolták e művek témáját, mondanivalóját.

A kötet hét fejezetből áll. Az első, „A magyar politikai karikatúrák másfél évszázada” röviden összefoglalja a gúnyrajzok magyarországi evolúcióját a kezdetektől a rendszerváltásig. Ezt követően a szerzők rátérnek az egyes nagy történelmi korszakok gúnyrajzainak vizsgálatára. „A magyar forradalom a karikatúrák tükrében” című fejezet leírja a karikatúra műfajának megjelenését, ami 1848 előtt hazánkban még kevésbé volt ismert. A ”Politikai harc a szabadságharc után, a Nagy Háború előtt” című fejezet elsősorban az országgyűlések üléseit, illetve a kiegyezési tárgyalásokat feldolgozó gúnyrajzokra koncentrál. Ebben az időszakban sorra jelentek meg az irodalmi élet jeles képviselőinek publikációi (Arany János, Mikszáth Kálmán) a lapokban, mellettük pedig rendszeresen találkozhatott az olvasóközönség a korszak neves rajzolóinak munkáival, akiket mind-mind megismerhetünk a kötetben. Számos külpolitikára fókuszáló rajz is helyet kapott a sajtóban, ezek fő témája rendszerint a háborúk és az azokat lezáró békék voltak.

Jankó János rajza, 1867 (p. 58.)

A „Nagy Háborúról” szóló fejezet elsősorban az akkortájt felmerülő új tematikákat és sajtóviszonyokat (különösképp az 1914-ben megjelent új sajtótörvényt) elemzi. A korszak jellemző karikatúra-műfajai voltak a humoros, szatirikus térképek, a propaganda-képeslapok. Az első világháborút követő időszakban a rajzolókat, lapszerkesztőket érthető módon elsősorban a vesztes Magyarország helyzete foglalkoztatta, de természetesen ehhez az időszakhoz köthető a Tanácsköztársaság gúnyrajztermése is.

Varga Imre térképe, 1914 (p. 117.)

A második világháború ismét a sajtótörvények szigorodását hozta magával, melynek részeként bevezették az előzetes cenzúrát. A kortárs gúnyrajzok mindenekelőtt az ellenséget – legyen az belső, vagy külső – vették célba.

Bér Dezső rajza, 1924 (p. 159.)

A kötet utolsó fejezete az 1945-1989 közötti időszakot tekinti át, három részre osztva a vizsgált időszakot. A 1945-1956 közötti érát a „Koalíciós évek – civakodó karikatúrák” alcím jelöli. A Rákosi-korszak karikatúrái jórészt önmaguk is a propaganda eszközeivé váltak. Az utolsó egység a Kádár-korszak végének karikatúráival foglalkozik, amikor a rajzok némiképp depolitizálódtak, és hangsúlyosabb szerepet kaptak bennük az általánosabb társadalmi kérdések.

Pályi Jenő rajza, 1946 (p. 191.)

Az érdeklődők a kötetbe itt tudnak belelapozni, a könyvtárunk eligazítójában pedig meg is tudják azt vásárolni.

Az idei év további díjazottjai Fodor Veronika Szentivánéji álom (Holnap Kiadó, 2018) című könyve, valamint H. Molnár Katalin Lamping József gödrei származású kaposvári építész munkásságát bemutató kötete lettek.