Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Szent István-napi egyházi beszédek a könyvtár állományában

Szent István-napi egyházi beszédek a könyvtár állományában Ma augusztus 20-ára elsősorban az államalapítás ünnepeként gondolunk, ám hosszú évszázadokon át e jeles nap csupán a katolikus naptárban szerepelt, így mindenekelőtt az egyház, azon belül is a katolikus felekezet liturgikus rendjébe illeszkedett.

A Szent Jobbról készült metszet 1771-ből, hazahozása évéből.
Forrás: Pray György: Dissertatio Historico-critica De Sacra Dextera Divi Stephani, Primi Hungariae Regis. [Wien] Vindobonae: Typis Joannis Thomae Nobilis De Trattnern, 1771.

Szent István emlékezete az államalapítás óta számtalanszor átalakult, mindig tükrözve az adott kor társadalmi értékrendjét és az uralkodók politikai szándékait. Számunkra szinte elképzelhetetlen, hogy egészen a 18. századig nem is beszélhetünk István-kultuszról a magyarság széles rétegei körében, bár a katolikus egyház mindvégig kitartóan ápolta az 1083. augusztus 20-án szentté avatott uralkodó emlékét. Politikai célokra István személyét először Mária Terézia használta sikerrel, amikor a magyar rendek megbékítése céljából augusztus 20-át az egyházi mellett állami ünneppé is nyilvánította, a Szent Jobbot pedig hazahozatta Raguzából (a mai Dubrovnik) Magyarországra. A 19. század elején József nádor formalizálta a naphoz kapcsolódó körmenet szabályait, és az állami főméltóságok számára kötelezővé tette az azon való részvételt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás éveiben a független magyar államiságra utaló szimbolikája miatt Szent István nevét sem említhették nyilvánosan Magyarországon, ám a kiegyezés új lendületet adott az ünneplésnek. Ezt követően az augusztus 20-diki ünnepségek jelentősége és fénye folyamatosan nőtt, a körmenetek pedig évről évre több látogatót vonzottak. A Szent István-kultusz a két világháború között, a Horthy-korszakban érte el csúcspontját, amikor az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus révén nemzetközi figyelmet is kaphatott államalapító királyunk személye.

A Tatai kapucinus plébánia Szent Isvánt ábrázoló freskója. Müller Ferenc: Szent István a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, fia Szent Imre jelenlétében (1890.)
Forrás: https://tataikapucinus.hu/rolunk-tata-tovaros/

Világi és össztársadalmi népszerűségük ellenére az augusztus 20. körüli ünnepségek egészen a kommunista hatalomátvételig megőrizték markáns egyházi színezetüket, így ezen a napon, illetve előtte és utána egymást érték a Szent István tematikájú szent- és példabeszédek a hazai templomokban, melyeken keresztül a prédikátorok a mindenkori hívők közössége felé igyekeztek erkölcsi útmutatást megfogalmazni. A 19. század folyamán számos ilyen egyházi beszéd nyomtatásban is megjelent a szélesebb közönség okulására. Ezek közül több az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében is megtalálható Ghyczy Ignác neves könyvgyűjtő és országgyűlési képviselő hagyatékának részeként. Ezek közül az egyik legkorábbi 1804-ből való, és Nedeczky Károly, Zala vármegyei főesperes szájából Bécsben hangzott el (Nedeczky Károly: Szent István, Első Apostoli Magyar Király: Isten és Embereknél Szerelmes. [Wien.] Bétsben: Haykul Antal Betűivel, 1804). A prédikációban István keresztényi hitét és emberszeretetét állítja példaként a hallgatóság elé. A költőként is ismert plébános Pázmándi Horváth Endre 1821-ben szintén Bécsben méltatta Szent István történelmi jelentőségű apostoli munkásságát, melyek helyet adtak a magyarságnak a keresztény Európában (Pázmándi Horváth Endre: Ditsőséges Szent Istvánnak Magyar Ország Első Királlyának és Apostolának Tiszteletére Intézett Beszéd, Mellyet Bétsben 1821-dik Esztendőben Mondott Horvát András. [Wien.] Bétsben: Pichler Antal Betűivel, 1821). Müller Károly tatai plébános 1835-ös igehirdetésének (Müller Károly: Szent István Első Apostoli Magyar Király' Bölcs Országlását A' Nemzet ünnepén Hirdette A' T. T. Kaputzínus Szerzet' Templomában 1835-dik év… [Wien] Bétsben: Nyomtattatott: Sollinger J. P. Betűivel, 1835) jelentőségét az adja, hogy a „nemzet” és „haza” kifejezések gyakori használata által már tetten érhető benne a reformkor ébredő nacionalizmusa, melyben a későbbi évtizedek során Szent István alakja és legendáriuma egyre növekvő szerepet játszott. A szónok István keresztény értékek szempontjából kiemelkedő tetteit és uralkodói erényeit bemutatva hangsúlyozza az augusztusi ünnepségsorozat jelentőségét, amely az emlékezés lehetősége mellett a közösség erősítését is szolgálja, és iránymutatást ad a mindennapokban arra, hogy hogyan vihetjük tovább István szellemi és erkölcsi örökségét.

Pacelli bíboros misét celebrál az Országház előtt a Szent István-év megnyitása alkalmából, az Eucharisztikus Kongresszus lezárulta után egy nappal (1938. május 30.)
Forrás: Wikimedia Commons

Az említett művek elektronikus formában is elérhetők a Ghyczy Ignác halálának 150. évfordulója alkalmából digitalizált, a hagyaték 150 kötetét felvonultató gyűjteményünkben: https://go.ogyk.hu/ghyczy-150

Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác: A Szent István-hagyomány és augusztus 20-a. In: Szép Szó, a Népszava kulturális és társadalomkritikai melléklete, 2010. augusztus 21. pp. 1-2.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo