A Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg Szabadfalvi József munkája, melynek megírásával a szerző azt a célt tűzte ki, "... hogy szakítva mindenfajta ideológiakritikai nézőponttal, a magyar jogbölcseleti gondolkodás mindeddig legprosperálóbb korszakának – a 20. század első felének – eredményeit immanens módon, a szerzők elméleti kiindulópontjaira tekintettel rekonstruálja." Az "új magyar jogfilozófia" kifejezést Horváth Barna használta először Moór Gyula Bevezetés a jogfilozófiába című 1923-ban megjelent műve kapcsán írt recenziójában. A szerző szerint Somló Bódog nemzetközileg is nagy elismerést kiváltó könyve (Juristische Grundlehre) után néhány évvel a tanítvány "nemcsak modern színvonalú, a külföldi tudomány fejlődésével és legújabb eredményeivel teljesen egybeforrt... eminenter magyar jogfilozófia" megalkotásával hívta fel magára a figyelmet, hanem egyben új korszakot is nyitott a hazai jogbölcseletben.

Az elmúlt századforduló táján került a magyar jogbölcseleti gondolkodás szinkronba az európai és nemzetközi kortárs áramlatokkal. Ezt követően indult meg az a folyamat, amelynek eredményeképpen még szélesebbre nyílottak a magyar jogi gondolkodás orientációs irányai. A hagyományosnak tekinthető német (osztrák) és a már egy ideje számottevő angol hatáson túl a kortárs olasz, francia, vagy éppen skandináv, illetve az egyre nagyobb jelentőségre szert tevő amerikai szakirodalmi befolyás is közrejátszott abban, hogy a korabeli hazai jogbölcselőink a nemzetközi színtéren, mint a diszciplína számon tartott képviselői nyilvánuljanak meg.

A szerző művével a magyar jogbölcseleti gondolkodás egyik nagy korszakának monografikus feldolgozását kívánta megvalósítani, amely eddigi tudományos kutatásainak összegzéseként is felfogható.

A könyv raktári jelzete az OGYK-ban: KK III/1805 (Nagy olvasóterem)