Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Mit találunk a jogi kézikönyvtárban?

A jogtudomány, mint a könyvtár egyik fő gyűjtőköre, ezzel együtt, mint a „parlamenti könyvtár mindennapi kenyere” közel 8000 kötetes kézikönyvtári állománnyal képviselteti magát a Nagy olvasóterem polcain. A jogi szekcióban található dokumentumok két nagy egységben kerültek elrendezésre: az egyikben a jogforrásgyűjtemények (KK II jelöléssel), a másikban pedig a maga a jogi szakirodalom (KK III jelöléssel) kapott helyet.

A jogforrások kézikönyvtári állományában elérhető a magyarországi jogforrások – lehetőség szerint – teljes köre egy helyen, egységes és áttekinthető elrendezésben. A polcon megtalálható a kezdetektől, azaz 1000-től egészen a hatályos joganyagig terjedően valamennyi jelentős, a könyvtárban elérhető hivatalos és egyéb forrásgyűjtemény, kiadvány: törvénytárak, rendeletgyűjtemények, hatályos jogszabályok gyűjteményei, hivatalos lapok, döntvénytárak.

Szintén a nagy olvasóteremben böngészhetők a jogszabályok keresését megkönnyítő mutatókötetek. A jogforrások szabadpolcos elrendezésének fő szempontja volt többek között a jogforrási hierarchia figyelembevétele, az egyes források időbeni lefedettsége, illetve ahol megoldható volt, ott tematikus blokkok kialakítására is sor került. A jogszabálymutatók elrendezése a jogforrás típusának, illetve a vonatkozó időszaknak megfelelően történt.

A jogforrások szekciójában elérhetők többek között a Corpus Juris milleniumi emlékkiadásának kötetei, valamint az 1867 és 1945 között kiadott rendeleteket válogatva közlő Magyarországi Rendeletek Tára. Külön egységet képeznek a polcon a magyarországi hivatalos lapok, melynek segítségével végigkísérhetjük azok történeti fejlődését kezdve az 1848. június 8-án induló Közlöny című lappal, amely először közölte a törvényeket, a hivatalos rendelkezéseket. Teljes körűen elérhetők a polcon az 1867-ben indult országos hivatalos lap, a Budapesti Közlöny, majd 1945-től kezdődően a Magyar Közlöny kötetei.Megtalálható a szabadpolcon az Országos Törvénytár című hivatalos lap is, amely 1867 és 1949 között jelent meg és a törvények kihirdetésének fóruma volt.Ezek mellett egyéb hivatalos lapok is elérhetők az olvasóteremben, így például a jelenlegi tárcalapok utolsó évfolyamai.

Jogforrások

A jogforrások egységen belül került kialakításra a jogalkalmazási gyakorlat közzétételi forrásait, a különböző döntvénytárakat, bírósági határozatokat közlő kiadványokat felsorakoztató szekció. A kötetek elrendezése a jogágak szerinti tematikus elrendezést követi, ezen belül pedig időrendben sorakoznak a kiadványok. Az időszaki kiadványként megjelenő bírósági források elhelyezése a bírósági rendszer hierarchiáját követi. 2014-ben bővült a kézikönyvtár a történeti döntvénytárakkal, melyekből a legfontosabbak kerültek elhelyezésre a szabadpolcon, így például az első rendszerező döntvénygyűjtemény, a Döntvénytár, a Grill-féle, majd Grill-féle új döntvénytár, de megtalálható a polcon több, egy-egy jogághoz kapcsolódó döntvényeket feldolgozó, úgynevezett szakági döntvénytár is.

A nyomtatott kötetek böngészését természetesen mind a történeti, mind pedig a kurrens, hatályos joganyagok kutatása során kiegészítik, sok esetben már helyettesítik is a különböző szabadon elérhető és előfizetéses elektronikus jogszabálygyűjtemények és digitális könyvtárak. A legtöbb nyomtatott forrásgyűjtemény tartalma már elérhető elektronikusan, mindemellett – tekintettel az olvasói, kutató igényekre is – fontosnak tartottuk azokat nyomtatott formában is elérhetővé tenni az olvasóterem polcain.

A jogi szakirodalmi kézikönyvtár felépítése jogágak szerinti elrendezést követ. Az egyes jogágak által lefedett területek felosztása, tagolása az adott jogágat tárgyaló összefoglaló művek, tankönyvek alapján történt, a jobb áttekinthetőség, a könnyebb kereshetőség, a gyakorlati igények és az adott jogág tudományos felosztásának összehangolása céljából. Egy jogági egységen belül először általában az adott területhez kapcsolódó kommentárok, magyarázatos kiadványok, jogszabálygyűjtemények helyezkednek el, majd ezt követik a téma összefoglaló, rendszerező művei, tankönyvei, majd az egyes részterületekkel, részkérdésekkel foglalkozó szakirodalom következik. A kézikönyvtárban elhelyezett dokumentumok nagyobb részben a magyar jogrendszerrel foglalkozó magyar nyelvű művek, azonban 2013-tól kezdődően évről-évre jelentősen bővül az idegen nyelven beszerzett jogi szakirodalom köre, így jelenleg a friss angol és német nyelvű jogi művek is igen szép számban képviseltetik magukat a kézikönyvtár polcain, a legnagyobb mértékű gyarapodásra jellemzően az alkotmányjog, a nemzetközi közjog, a nemzetközi magánjog, a jogelmélet és az összehasonlító jog vonatkozásában kerül sor.

Külföldi jog

A kézikönyvtár – az alapvető jogtudományi lexikonok és szótárak után – a római jogi, majd az állam- és jogtörténeti vonatkozású könyvekkel kezdődik. A magyar jogtörténeti részben megtalálhatók a magyarországi magánjogi és büntetőjogi törvénykönyvektervezetei, anyaggyűjteményei, az azokhoz kapcsolódó indokolásokkal együtt, végigkísérve a fenti jogágak kódexeinek fejlődéstörténetét. Többek között olyan dokumentumok is vannak a kézikönyvtárban, mint a Fayer László által szerkesztett 4 kötetes, „Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok gyűjteménye”, vagy a Plósz Sándor által készített 1911-es polgári perrendtartás tervezete. A magyar jogtörténeti blokkban alapvetően az összefoglaló művek, a tankönyvek és a jogtörténeti forrásművek találhatók. Az egyes jogágakhoz köthető jogtörténeti anyagok, az adott jogági egység elején kerültek elhelyezésre.

A jogtörténeti részben kapott helyet akülföldi országok jogrendszerét, jogi kultúrájátbemutatótematikus blokk, ahol részben a jogrendszerekkel kapcsolatos összefoglaló, összehasonlító jogi művek, részben az egyes jogrendszereket önállóan bemutató kötetek kerültek elhelyezésre. Az egységben többek között az alábbi témakörök találhatók: angolszász jogrendszer, angol jog (common law), az Egyesült Államok jogrendszere, francia jog, a német jogrendszer, Kelet-Közép-Európa és a délszláv államok jogrendszerei, skandináv jog, kínai jog, japán jog, indiai jog, iszlám jog. A magyar jogrendszerrel foglalkozó történeti vonatkozású művek a jogtörténetben, a jelenlegi, illetve az 1989 utáni időszakot áttekintő könyvek pedig az alkotmányjogon belül kaptak helyet.

A közigazgatási jogon belül – tekintettel a keresettségre - kiemelésre került a regionalizmussal, a területszervezéssel és területfejlesztéssel kapcsolatos szakirodalom. A környezetjog és a környezetvédelem külön, önálló blokkban kapott helyet, tekintettel arra, hogy a kérdéskör egyre hangsúlyosabb szerepet kap napjainkban. Szintén külön egységet képeznek a jogtudományi kézikönyvtáron belül a neves jogtudósok tiszteletére, illetve emlékére összeállított ünnepi tanulmánykötetek, melyekből közel 150 kötet található meg a kézikönyvtárban.

Magyar jog

Szabadpolcon legnagyobb részben az 1990 után megjelent dokumentumok, kisebb részben pedig az 1945 előttiek kereshetők. A kötetek folyamatosan bővülnek az újonnan megjelenő kiadványokkal, ezzel párhuzamosan pedig természetesen zajlik a régebbi állományrész bővítése is. Szabadpolcon találhatók például az alábbi kiadványok, illetve sorozatok is: Jogi tanulmányok (korábban: Polgári jogi dolgozatok), Doktoranduszok fóruma, Tudományos Diákköri Dolgozatok, Kriminológiai közlemények, Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok.

A jogi kézikönyvtárat néhány külföldi jogi évkönyv kötetei zárják, így a polcon megtalálható többek között a Hague Academy of International Law 1923 óta megjelenő kiadványa, a Recueil de Cours vagy a Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart című német nyelvű jogi évkönyv 1907-től kezdődően.

A párhuzamosságok kiküszöbölése céljából a több tudományterületet is érintő köteteket igyekeztünk egy egységbe csoportosítani, így például valamennyi, az Európai Unió jogával foglalkozó magyar és idegen nyelvű mű az EU Letéti Gyűjtemény kézikönyvtárában került elhelyezésre, a választójoggal, a választási rendszerekkel kapcsolatos szakirodalom a politikatudományi részlegben található, a parlamenti joggal, az országgyűlés szervezetével, működésével foglalkozó kiadványok pedig nem az alkotmányjogban, hanem a Magyar Parlamenti Gyűjtemény kézikönyvtárában állnak az olvasók rendelkezésére.


Varga Tímea

OGYK – 150 éve tartalommal töltve

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo