Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Vissza Mindenki háborúja mindenki ellen: Thomas Hobbes és a Leviathan

Thomas Hobbes, (1588. április 5 – 1679. december 4.) angol filozófus, politikatudós, történész Oxfordban folytatott tanulmányait követően az arisztokrata Cavendish-család szolgálatába állt. Állása kivételes lehetőségeket teremtett számára: kiváló könyvtárakhoz lett hozzáférése, kapcsolatba került Galileoval, Descartes-tal, Ben Johnsonnal, illetve Francis Baconnel (az utóbbival öt éven át együtt is dolgozott), továbbá hosszabb időt töltött Európában, ahol megismerhette az aktuális művészeti, tudományos és filozófiai irányzatokat. 1640-ben rojalistaként a forradalmi események hatására elhagyta Angliát és 1651-ig Párizs mellett élt.

Portrait of Thomas Hobbes, John Michael Wright, Painting from National Portrait Gallery, London
https://www.college.columbia.edu/core/content/portrait-thomas-hobbes-john-michael-wright-17th-century

Viszonylag későn, negyvenes éveiben kezdett el írni.[1] Számos mű köthető a hozzá [2], nevét mégis a Leviathan című, politikai filozófiával foglalkozó, 1651-ben megjelent munkája tette halhatatlanná. A kötet címe az Ószövetségben több helyen is megjelenő, mitikus tengeri kígyóra utal.[3] A mű megszületése nem választható el az angol polgárháború eseményeitől, amelyek nagy hatással voltak a királypárti Hobbesra: az I. Károly és a Parlament közti vitában, illetve az 1647 és 1649 között megjelent An Agreement of the People című manifesztumban az őt foglalkoztató problémák – az egyén jogai, a vallásgyakorlás szabadsága, a törvény előtti egyenlőség – mind központi kérdések voltak.[4] A Leviathan szerint az ember természetes alapállapota az anarchia, ahol az erősebb dominálja a gyengébbet: ezáltal nem meglepő, hogy a legtöbbek számára az élet rövid, kegyetlen és nélkülözéssel teli.[5] Másképpen megfogalmazva az ember állapota polgári társadalom nélkül nem más, mint mindenki háborúja mindenki ellen (Bellum omnium contra omnes[6]).[7] Annak érdekében, hogy a fentebb említett állapotot maguk mögött tudhassák az emberek, társadalmi szerződést kell kötniük egy magasabb szintű hatalommal – tulajdonképpen az államhatalommal, amit a műben Hobbes a bibliai szörny mintájára Leviatánnak nevez –, ami a jogaikról való lemondásért cserébe védelmet nyújt számukra.[8] A Leviathan napjainkban is kulturális reália, illetve a műben kifejtett politikai filozófia hivatkozási alap bizonyos szituációkban. Például a koronavírus okozta világjárvány során több cikk is született, amely vagy az államok által bevezetett szigorú lezárásokat elemezte a hobbesi filozófia szemszögéből[9], vagy esetleg a mű híres címlapját tárgyalta a járványok felől kiindulva.[10]

Fontos megemlítenünk a könyv eredeti, 1651-es címlapját is, amely egyfelől különleges szimbólumrendszert tartalmaz, másfelől ikonikussá vált és a mai napig fel-felbukkan a (korlátlan) hatalmat illusztrálni vágyó ábrázolásként. A címlapon található rézkarc Abraham Bosse, francia rézmetsző munkája.[11] A horizontálisan két nagy részre osztható metszet felső részén egy óriást láthatunk, amint éppen kiemelkedik a tengerből, fején koronával, egyik kezében karddal, a másikban pedig pásztorbottal (a világi, illetve az egyházi hatalom szimbólumaival). Az óriás testét háromszáz, az előbbi feje felé forduló kisebb emberalak alkotja, ez egyértelmű utalás a mű előbbiekben már kifejtett alapgondolatára. A kard és a pásztorbot egy háromszöget zárnak be, amely felett egy bibliai, Jób könyvéből származó idézet olvasható: Non est potestas Super Terram quae Comparetur ei – „Nincs e földön hozzá hasonló hatalom” (Jób 41, 33). Az óriás alatt egy város látképe fedezhető fel: az épületek között embereket nem látunk, kivéve két apró alakot, akik középkori pestisdoktorokhoz hasonló öltözéket viselnek.[12] A képen lejjebb haladva bal és jobbszélen a kardhoz, illetve a pásztorbothoz kötődő további szimbolikus ábrák láthatók, melyek azonban nemcsak oszlopként függnek össze, hanem vízszintesen is egymás párját alkotják: a vár a templommal, a korona a süveggel áll szemben, az ágyú mellett a kiátkozás villámai, a harci jelvények a logika fegyvereivel, a csata pedig a hitvitákkal van párhuzamba állítva.[13]

Az Országgyűlési Könyvtár állományában megtalálható példány még a szerző életében, 1670-ben jelent meg Amszterdamban, Joan és Willem Blaeu nyomdájában. A főleg atlaszaikról – egyebek között a híres Atlas Maior – és kartográfiai munkásságukról ismert holland apa és fia páros komoly kiadói tevékenységet is folytatott és adott esetben máshol indexre tett[14] műveket – mint a Leviathant is – kiadott.[15] A 365 oldalas kötet Hobbes művének latin fordítását tartalmazza, az eredeti, 1651-es kiadás angol nyelven jelent meg, ezt jóval később, 1668-ban követte a latin változat, amelyet a szerző maga készített el.[16] A kötet az Országgyűlési Könyvtár Muzeális Gyűjteményében, B6/1230-as jelzet alatt található meg.

Bibliográfia

Az Országgyűlési Könyvtár állományában elérhető Hobbes-művek (a teljesség igénye nélkül):

  • Leviatán vagy az egyházi és világi állam anyaga, formája és hatalma / Hobbes, Thomas. Budapest: Magyar Helikon: Európa Könyvkiadó, 1970. 657, [2] p. OGYK-jelzet: 428.942
  • On the citizen / Hobbes, Thomas. New York: Cambridge University Press, 1998. LII, 250 p. (Cambridge texts in the history of political thought) OGYK-jelzet: KK V/2903
  • Logika, rétorika, szofisztika / Hobbes, Thomas. [Budapest]: Kossuth, 1998. 191 p. OGYK-jelzet: KK VIII/865
  • The English works of Thomas Hobbes: vol. 1-11. / Hobbes, Thomas. London: John Bohn : Longman [etc.], 1839-1845. 11 db OGYK-jelzet: 336.523:1-11.
  • Opera philosophica quæ latine scripsit omnia: in unum corpus nunc primum collecta studio et labore Gulielmi Molesworth . / Hobbes, Thomas. Londoni: apud Joannem Bohn, 1839-45. 5 v OGYK-jelzet: 336.412:1

[1] Hobbes's Leviathan. In: British Library honlapja, https://www.bl.uk/collection-items/hobbess-leviathan Továbbá: Thomas Hobbes (1588-1679). In: Hertford College honlapja, https://www.hertford.ox.ac.uk/associate/thomas-hobbes-1588-1679 Letöltés ideje: 2022.07.11.
[2] A teljesség igénye nélkül: On the citizen / Hobbes, Thomas. New York : Cambridge University Press, 1998. LII, 250 p. (Cambridge texts in the history of political thought) OGYK-jelzet: KK V/2903; Logika, rétorika, szofisztika / Hobbes, Thomas. [Budapest] : Kossuth, 1998. 191 p. OGYK-jelzet: KK VIII/865; The English works of Thomas Hobbes : vol. 1-11. / Hobbes, Thomas. London: John Bohn : Longman [etc.], 1839-1845. 11 db OGYK-jelzet: 336.523:1-11.
[3] Az Oxford English Dictionary szerint Hobbes volt az első, aki az államhatalom szinonimájaként használta ezt a bibliai eredetű kifejezést. Patricia Springborg: Hobbes’S Biblical Beasts. In: Political Theory, Vol. 23, No. 2 (May, 1995), p. 353.
[4] Hobbes’s Leviathan, i.m., illetve Agreement of the People, 1649. In: British Library honlapja https://www.bl.uk/learning/timeline/item104066.html Letöltés ideje: 2022.07.11.
[5] Hobbes’s Leviathan, i.m. Letöltés ideje: 2022.07.11.
[6] Először Hobbes De cive című művében jelent meg ez a kifejezés, latinul, így ebben a formában is vált közismertté, jóllehet a Leviathan már angolul íródott.
[7] Angol eredetiben: Hereby it is manifest that, during the time men live without a common power to keep them all in awe, they are in that condition which is called war, and such a war as is of every man against every man. In: Thomas Hobbes (1588–1679). Of Man, Being the First Part of Leviathan.
The Harvard Classics. 1909–14. Chapter XIII. Of the Natural Condition of Mankind as Concerning Their Felicity and Misery.https://web.archive.org/web/20201204090304/https://www.bartleby.com/34/5/13.html Letöltés ideje: 2022.07.11.

[8] Hobbes’s Leviathan, i.m. Letöltés ideje: 2022.07.11.
[9] Christian Oliver: Of Leviathan and lockdowns. In Politico, 2020.04.30. https://www.politico.eu/article/thomas-hobbesof-philosophy-coronavirus-leviathan-and-lockdowns/ Letöltés ideje: 2022.07.12.
[10] Thomas Poole: Leviathan in Lockdown. In: London Review of Books, 2020.05.01. https://www.lrb.co.uk/blog/2020/may/leviathan-in-lockdown Letöltés ideje: 2022.07.12.
[11] Emma Laws: The frontispiece as a ‘threshold of interpretation’: Thomas Hobbes’ Leviathan (1651). In: Devon&Exeter Institution honlapja https://devonandexeterinstitution.org/the-frontispiece-as-a-threshold-of-interpretation-thomas-hobbes-leviathan-1651/ Letöltés ideje: 2022.07.12.
[12] Thomas Poole: i.m.
[13] Frontispiece of Thomas Hobbes’ Leviathan, by Abraham Bosse, with creative input from Thomas Hobbes, 1651. In: Columbia College honlapjahttps://www.college.columbia.edu/core/content/frontispiece-thomas-hobbes%E2%80%99-leviathan-abraham-bosse-creative-input-thomas-hobbes-1651 Letöltés ideje: 2022.07.12.  Továbbá Balogh László Levente: A Leviatán anatómiája. In: Magyar Filozófiai Szemle, 2010/2. sz. p. 103-104.; Reinhardt Brandt: Das Titelblatt des Leviathan. In: Leviathan Vol. 15, No. 1 (März 1987).
[14] Jeffrey R. Collins: Silencing Thomas Hobbes: The Presbyterians and Leviathan. In: The Cambridge Companion to Hobbes's Leviathan. Cambride University Press, Cambridge, 2007. p. 478. https://www.cambridge.org/core/books/abs/cambridge-companion-to-hobbess-leviathan/silencing-thomas-hobbes-the-presbyterians-and-leviathan/D4B86D3427FC39DF49AA880F86AF80B6 Letöltés ideje: 2022.07.12.
[15] Andrew Pettegree, Arthur der Weduwen: The Bookshop of the World: Making and Trading Books int he Dutch Golden Age. Yale University Press, New Haveen and London, 2020, p. 110-115., p. 13. illetve p. 325.
[16] Lodi Nauta: Leviathan by Thomas Hobbes. In: Renaissance Quarterly , Vol. 58, No. 2 (Summer 2005), p. 702.

Bannerek

Olvasói fiók

Hungaricana

Országház Könyvkiadó

MPGY

DTT

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo

Vr séta - v1