Rendszerváltás – rendszerváltoztatás – rendszerváltozás.

Azt a történelmi folyamatot, amely a Kádár János nevével fémjelzett pártállami diktatúra felszámolását és a polgári demokrácia, a jogállam kialakítását jelenti, e három fogalom valamelyikével említi a közbeszéd.

Kahler Frigyes tudományos érdeklődése már a nyolcvanas évek végétől a diktatúrák jogi berendezkedése és jogalkalmazása felé fordult. Az 1989. április 14-én minisztertanácsi határozattal létrehozott jogász-történész bizottság tagja, 1991. januárjától az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az Antall-kormány által 1993-ban létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnöke.

Az elmaradt számonkérés, az igazságtétel kérdésköre hosszú évek óta központi szerepet játszik az egyetemei docens, kutató munkásságában.

A szerző így fogalmazza meg alaptézisét: „… az igazságtétel egyrészt a sérelmet szenvedettek erkölcsi, jogi és – az ország teherbíró képességéhez képest megengedhető – anyagi sérelmeinek orvoslását, másrészt a bűnök még élő elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását, harmadrészt a bolsevik típusú diktatúra hatalomra jutásának és regnálásának történeti feltárását és elméleti bírálatát jelenti.”

Jogi és politológiai megközelítésből a semmisségi törvények „deficitjéről”, ezek hátteréről, okairól szól a Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke által lektorált, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) szakmai támogatásával készült, a lakiteleki Antológia Kiadó gondozásában megjelent kötet.

A könyv raktári jelzete az OGYK-ban: 906.597