Simon Attila – Tóth László: Kis lépések nagy politikusa – Szent-Ivány József, a politikus és művelődésszervező. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016. 246 p.

Hiánypótló mű Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és Tóth László író, művelődéstörténész Szent-Ivány Józsefről (1884–1941), a két világháború közötti csehszlovákiai magyar politika, közélet és művelődés egyik legfontosabb személyéről, emblematikus alakjáról írott monográfiája. A szerzők átfogó képet nyújtanak Szent-Iványról, aki egyszerre volt birtokos, politikus, mecénás, köz- és szépíró, fürdőtulajdonos, sport- és művelődés-, irodalom és egyházszervező és egyben hat gyermekének jó apja. A két háború közötti Csehszlovákiában Szent-Ivány József volt a magyar kisgazda társadalom megszervezője, a Magyar Nemzeti Párt vezére, négy cikluson át a magyarság egyik legaktívabb nemzetgyűlési képviselője a csehszlovák parlamentben. Nagyrészt neki köszönhető a legfontosabb korabeli felvidéki magyar napilap, a Prágai Magyar Hírlap megalapítása is. Az első bécsi döntés után 1938 decemberétől haláláig a Magyar Országgyűlés behívott képviselője, és a felvidéki képviselőcsoport legtapasztaltabb tagjaként annak nem hivatalos szóvivői szerepét is betöltötte. A korában rendkívül népszerű Szent-Ivány életét és tevékenységét a csehszlovák történetírók agyonhallgatták, alakja a feledés homályába veszett. E kötettel a szerzők e közösségi stratégiákban gondolkodó gömöri magyar embernek kívántak emléket állítani.

Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Budapest: Osiris, Budapest, 2017. 468 p.

Átfogó tanulmánykötet jelent meg neves elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával, különböző ideológiai hátterű tudósok, kutatók írásaiból, hogy közérthető látleletet készítsenek Magyarországról. A Hegymenet bevezetőjében a szerkesztők a tanulmánykötet missziójaként a következőt határozták meg: a kötet célja, hogy a magyar társadalom, illetve a politika előtt álló legfontosabb kihívásokat közgazdaságtani, szociológiai, politikatudományi, jogtudományi és történettudományi szempontok alapján bemutassa, elemezze és javaslatokat fogalmazzon meg a problémák kezelésére. A szerkesztők elsődleges célként a közbeszéd kereteinek újradefiniálását, a racionális párbeszéd erősítését fogalmazták meg. A 28 szerző által írt, 23 tanulmányt felvonultató kötet – amelyhez Sólyom László volt köztársasági elnök is írt ajánlást – hazánk problémáiról állít fel diagnózisokat, a felemás múltfeldolgozástól a bankrendszeren, az energiapolitikán, a roma közösségek helyzetén át, egészen a népességcsökkenés, a fenntartható nyugdíjrendszer által támasztott kihívásokon keresztül a gazdaságpolitikai alternatívákon át a környezetpolitikáig, illetve az oktatásig, valamint az egészségügyi rendszerig bezárólag. A mű nem csupán a hazai társadalmi és gazdasági problémák iránt érdeklődő, aggódó, közélet iránt érdeklődő értelmiségnek, hanem mindenkinek szól. Egyetemi oktatóknak, hallgatóknak egyaránt rendkívül tartalmas és gondolkozásra inspiráló kiadvány.

Váltóállítás: Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2017. 780 p.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti megállapodás nyomán 2014 szeptemberében megalakult a közös Vidéktörténeti Témacsoport az 1940-es évektől bekövetkező, nagy jelentőségű, a társadalmat teljesen átalakító történeti események vizsgálatára. A témacsoport létrejötte nagy hiányt pótol a magyar történetkutatásban: azt vizsgálja, hogy mi történt a XX. század második felében a népesség nagyobbik felét adó vidéki Magyarországgal, a magyar paraszti társadalommal. A több mint 25 fős kutatócsoport alapvető célkitűzése, hogy új kutatási szempontok alapján szólaltassák meg a már ismert és a kevésbé ismert történeti forrásokat, ugyanakkor elkerüljék az ideológiai indíttatású elfogultságokat. A fő feladat az, hogy megtalálják azokat a társadalom- és történelemformáló tényezőket, amelyek meghatározták a múltbéli és a jelenlegi tapasztalatokat, és befolyásolják a jövőképet is. A kötet alapját a témában 2015. szeptember 29-én, az MTA székházában tartott konferencia előadásai képezik. A könyv fejezetei visszatükrözik a kutatás tematikus csomópontjait: külön csoportosításban olvashatunk a szovjet megszállás problémaköréről, az elitváltásról és a tulajdoni változásokról, az egyház és a társadalom viszonyának átalakulásáról, valamint a földkérdésről.

Gombos Katalin: Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai. Budapest: Wolters Kluwer, 2017. 467 p.

Gombos Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az Európai Unió jogrendszerének és közjogának közérthető bemutatására vállalkozott, amikor elkészítette ezt az összefoglaló művet. E hiánypótló műre nagy szüksége volt a magyar jogásztársadalomnak és a szélesebb nagyközönségnek egyaránt. A kötet egyfajta szellemi bédekkerként is szolgál, mely biztos iránymutatást ad egy folyton változó és kihívásokkal teli világban. A magyar alkotmányos identitás, mint az európai identitás hordozója, új fejlődési szakaszba lépett Magyarország európai uniós csatlakozásával. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés tovább mélyítette és új alapokra helyezte az európai integrációt. A tagállamok hatásköröket ruháztak át az Unióra, amely hatáskörök egy sajátos típusú nemzetközi szerződéssel létrehozott sui generis jogrendszer és azt érvényesítő intézményrendszer útján kerültek gyakorlásra. Az Európai Unió jogrendjének történelmi jelentőségű újdonsága éppen azért különleges, mert nemzetközi jog alapján létrehozott, de sajátságos jog- és intézményrendszer által működtetett állami együttműködési rendszer, amelyet Gombos Katalin jelen munkája kiválóan mutat be.

Ars sociologica. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016. 320 p.

Ha az ember úgy tekint saját szakmájára mint hivatására, mint olyan eszközre és célra, melyen keresztül valami önmagánál többet és jobbat valósíthat meg, akkor bármilyen feladat is legyen az, egy életre szól majd, és annak „művészévé” válik. Ebben a kötetben olyan szociológusok vallanak pályájukról, akik nem mondtak le arról az igényről, hogy magyarázattal szolgáljanak a társadalom problémáira, a szenvedésre. Beszédes statisztikai adatokkal, olykor pszichológiai, filozófiai megközelítéseken keresztül adnak hírt a társadalom és benne az ember állapotáról. Arról, hogy minden nehézség, olykor tragédia ellenére, hogyan őrizhető meg az emberi méltóság és hogy milyen mélyen él bennünk ez a vágy. Csak néhány név a kötet előadásaiban, beszélgetéseiben szerepelők közül: Hankiss Elemér, Kamarás István, Gereben Ferenc, Kapitány Ágnes, Berényi István.

Bognár Szabina: A népi jogélet kutatása Magyarországon. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 2016. 275 p.

A Magyar Néprajzi Társaság gondozásában megjelent kötet egy interdiszciplináris, a néprajz, a jog, a történelem és a szociológia illetékességébe egyaránt illeszkedő kutatási terület történetéről szól, melynek elnevezése is sokféle: népi jogélet kutatás, jogi népszokáskutatás, jogi néprajz, jogi antropológia. Az olvasó a jogi népéletkutatás tudománytörténeti családfáját lapozza fel, ha kézbe veszi ezt a kutatástörténeti összegzést, amely nem csak egy kutatási tradíció eredményeinek értékelő bemutatására vállalkozik, hanem kitér a terminológiai kérdések tisztázására, valamint a nemzetközi párhuzamok bemutatására is. A szerző számba veszi az intézményesülés főbb alakjait, illetve megmutatja azt is, hogy a 20. századi Magyarországon a politika mikor és miként befolyásolta a különböző indításból végzett vizsgálatokat, kutatói életpályákat.