A Respublica et status Regni Hungariae (a továbbiakban: Respublica, [Leyden]: Ex officina Elzeviriana, 1634. 330, [1] p.)¹ című kötet 1634-ben jelent meg Leidenben, a mai Hollandia (akkor: Holland Köztársaság) területén, a híres Elzevier-család kiadásában. A 330 oldal hosszúságú, latin nyelvű munka – ahogyan a címéből is sejthető – a kor Magyarországának politikai, gazdasági és földrajzi leírását tartalmazza. Modern kifejezéssel élve országismertetőként szolgált: tartalmazta mindazt az ismeretanyagot hazánkról, amely igényt tarthatott a korabeli olvasó érdeklődésére. A kötet tíz fejezetre tagolódik, melyek egyebek mellett „A Magyar Királyság leírása”, „A magyarok eredete”, „A Magyar Királyság története”, vagy „Az egyház helyzete a Magyar Királyságban” témaköröket vizsgálják. Hazánk földrajzi viszonyainak leírása ötven oldalt tesz ki a műben, és részletesebben szó esik az Erdélyi Fejedelemségről, illetve az ott élő szászokról. A magyarok származását illetően a szerző a hun eredet mellett tette le a voksát. A magyar történelem összefoglalása Géza fejedelemnél kezdődik. A kötet egyebek mellett elemzi még a közjogi viszonyainkat, a királyválasztás formáit és az egyházak állapotát.²

A Respublica nem önmagában álló mű: az Elzevier 1625 és 1649 között³ összesen harmincöt hasonló, más országokkal foglalkozó kötetet is kiadott, összefoglalóan ezeket „respublikák-sorozatnak” is szoktuk nevezni.⁴ A sorozat témája az egyes országok, illetve birodalmak politikai rendszereinek bemutatása volt, azaz az egyes kötetek egyfajta proto-összehasonlító politikatudományi művekként is értelmezhetők. A sorozat szerkesztői elsősorban a republikánus vagy félrepublikánus kormányzatok intézményeit, illetve azoknak eszmetörténeti alapjait helyezték középpontba, tulajdonképpen a csupán néhány évtizeddel korábban létrejött Holland Köztársaság politikai rendszerének analógiái után kutattak a múltban és a jelenben egyaránt.⁵ Többnyire európai és kortárs országokról szólnak a „respublika-sorozat” egyes részei, de találunk kivételeket is: külön-külön mű jelent meg az ókori görög világról, a Római Birodalomról, illetve az ókori Izraelről. A nagyrészt, de nem kizárólag németalföldi szerzők jellemzően korábban megjelent útleírásokat, krónikákat és egyéb történeti forrásokat szintetizálva írták meg az egyes köteteket, bár egyes esetekben előfordult az is, hogy saját kutatómunka alapján született meg az adott szöveg. A sorozat formai ismérveit tekintve is forradalmi volt: az akkoriban megszokottnál kisebb, úgynevezett duodecim⁶ alakúak (alig 120 x 60 mm) voltak a kötetek, emiatt azokat az első zsebkönyveknek is tekinti a szakirodalom.⁷

A Magyar Királyságot bemutató köteten a szerző neve nincsen feltüntetve, ami nem egyedi eset ebben a könyvsorozatban: „a reszpublikák nagyrésze régebben megjelent művek újra való, néha változatlan, de igen gyakran módosított (rövidített, új adatokkal, sőt egész fejezetekkel bővült) lenyomata; egy másrészük ellenben különböző munkák kivonataiból összeállított kompilació. A kompilátor nincs mindig megnevezve." ⁸

Mindezek dacára azonban vannak elméletek a szerző kilétével kapcsolatban. Kees Teszelszky⁹ kutatásai szerint nagyfokú a hasonlóság a Respublica és egy bizonyos Martin Schödel – pozsonyi származású humanista¹⁰, Matthias Bernegger¹¹ egyik tanítványa és szerzőtársa – egyik, korábban kétszer is (1629-ben és 1630-ban) megjelent műve között.¹² Véleménye szerint a Respubica nem más, mint Schödel korábbi művének rövidített változata, amelyből kimaradtak a rézkarcok, és amelynek megváltoztatták az előlapját.¹³ Schödel szerzőségét mások is megerősítik.¹⁴ Más kutatók egészen eltérő eredményre jutottak. A német, a cseh, illetve a magyar respublika-kötet közötti bizonyos hasonlóságokból kiindulva – mindhárom egyazon évben jelent meg, a német és a cseh kötet egyaránt a pfalzi ház tagjainak van ajánlva, a magyar és a német mű bevezetőszövege megegyezik, az utóbbi kifejti, hogy a cseh királyságról is készül írni, emellett mindhárom kötet szerkezeti felépítése számos közös vonást mutat – Asztalos Miklós arra a következtetésre jutott, hogy a Respublica szerzője megegyezik a cseh kötet írójával, Paulus Stranskyval.¹⁵
Fontos megemlékezni a Respublica egyéb forrásairól is, melyek között megtaláljuk egy bizonyos Reichersdorffius Transilvaniae Chorographica című munkáját, Caspar Ens Rerum Hungaricum Historia elnevezésű művét, valamint Arthus Historia Pannoniae chronologica című könyvét.¹⁶

A Respublica az Országgyűlési Könyvtár Muzeális Gyűjteményének része, a C2/2958-as jelzet alatt található meg.

Felhasznált irodalom

Asztalos Miklós: Ki volt az Elzevirek magyar reszpublikájának kompilátora. In: Magyar Könyvszemle LXI. év. Harmadik folyam 2. füzet 1937. ápr.-jún. p. 126. Online: http://epa.niif.hu/00000/00021/00189/pdf/126-134.pdf Letöltés ideje: 2022.03.30.

Bernegger, Matthias, and Martinus Schödel. Cum Deo, Disquisitio Historico-Politica, De Regno Hungariae Quam In Inclyta Universitate Argentoratensi ... Publicae ... Censurae subjicit Auctor Martinus Schödel ...
Argentorati: Johannes Reppius, 1629. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár honlapján elérhető digitalizált formában: http://digital.onb.ac.at/OnbViewer/viewer.faces?doc=ABO_%2BZ204476902Letöltés ideje: 2022.03.30.

Fritz Funke: Könyvismeret. Budapest, 2004, Osiris OGYK jelzet: KK/X/943

Gulyás Pál: Az Elzevierek Reszpublikái és rokonkiadványok a M. N. Múzeumban (Második, befejező közlemény. - 19 szövegképpel és egy melléklettel). In: Magyar Könyvszemle, 1912/3. sz.

Haner György: De scriptoribus rerum Hungaricarum et Transsilvanicarum saeculi. Bécs, 1798.

Justus Nipperdey: Die Erfindung der Bevölkerungspolitik. Staat, politische Theorie und Population in der Frühen Neuzeit. Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte Mainz - Band 229. p. 261.

Klaniczay Tibor: A magyar későreneszánsz problémái: Stoicizmus és manierizmus. In: Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk. Szeged, 1997, Szukits. OGYK-jelzet: 560.310

Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957) p. 8. Online Letöltés ideje: 2022.03.30.

Lea Campos Boralevi: Classical Foundational Myths of European Republicanism: The Jewish Commonwealth. in: Republicanism. A Shared European Heritage. Volume 1. Republicanism and Constitutionalism in Early Modern Europe. Cambridge,2005, Cambridge University Press.

Magyarország Leidenből nézve. In: Református Kollégium Nagykönyvtárának honlapja, 2012. március 2. https://silver.drk.hu/hu/honap-konyve?page=49 Letöltés ideje: 2022.04.11.

Matthias Bernegger (1582–1640). In: Early Modern Letters Online Letöltés ideje: 2022. 03. 30.

Republics (or: Elzevirian Republics) (Elzevir) - Book Series List In: https://www.publishinghistory.com/republics-elzevir.html Letöltés ideje: 2022.02.09.

Sina Rauschenbach: Elzevirian Republics, wise merchants, and new perspectives on Spain and Portugal in the seventeenth-century Dutch Republic. In: Zeventiende Eeuw 29(1): p. 2-3. (https://www.de-zeventiende-eeuw.nl/articles/10.18352/dze.8466/#fn2) Letöltés ideje: 2022.04.09.

Tamás Zoltán Kiss: Nederlandse cultuur in de Hongaarse Nationale Bibliotheek. In: Ons Erfdeel, Jaargang 34 (1991). Online Letöltés ideje: 2022.02.09.

Teszelszky, R. (2009). Respublica et Status Regni Hungariae: Magyarország kora újkori reprezentációja Európában és a republikánus politikai gondolkodásban. Századvég, 2011/3. sz. OGYK jelzet: A4/9973