Nikki Hessell: Literary Authors, Parliamentary Reporters: Johnson, Coleridge, Hazlitt, Dickens. Cambridge: Cambridge University Press, 2014. XXI, 195 p.
930.633 KPGY KK IV

Nikki Hessel új-zélandi irodalomtörténész, a 18. századi angol romantikus irodalom szakértője, könyvében négy angol író, esszéista, illetve költő, úgy mint: Samuel Johnson, Charles Dickens, William Hazlitt és Samuel Taylor Coleridge – a nagyközönség számára talán kevésbé ismert – parlamenti tudósítói tevékenységét mutatja be.

A „parliamentary sketch writing” (szó szerint „parlamenti vázlat- vagy skicc-írás”) a parlamenti tudósítások egy sajátos brit műfaja. A zsáner gyökerei a 18. században keresendőek, amikor is még nem lehetett a parlamenti ülésekről részletekbe menően, szóról szóra beszámolni, sőt, az újságírók jelenléte is tiltott volt. Emiatt a kor írói, újságírói – például Samuel Johnson – másodkézből származó információk alapján és az egyes képviselőket álnevek mögé bújtatva, adott esetben kitalált kontextusba helyezve történteket írhattak arról, ami a parlament falai között lezajlott, ilyen módon tudósítva a közvéleményt a törvényhozás rejtelmeiről. Bár 1803-tól az újságírók is bejárást kaptak a parlamenti vitákra, az azt megelőző évtizedek során kialakult hagyomány folytatódott, azaz irodalmi stílusban, gyakran ál- vagy gúnyneveket és egyre több humort, iróniát használva számoltak be a törvényhozás házának mindennapjairól. Pályája kezdetén például Charles Dickens is parlamenti tudósítóként kereste a kenyerét, de három riport erejéig a neves költő és kritikus, Coleridge, illetve az esszéista és filozófus William Hazlitt is írt beszámolókat. A kötet a négy kiemelt alkotó fent említett tevékenységét mutatja be, különös tekintettel arra, hogy a tudósítói karrierjük milyen hatással volt későbbi munkásságukra.

Emma Peplow – Priscilla Pivatto: The Political Lives of Postwar British MPs: an Oral History of Parliament Oxfrod [etc.]: Bloomsbury, 2020. x, 273 p.
933.369 KPGY KK IV

Emma Peplow brit és Priscilla Pivatto brazil történész az Egyesült Királyság parlamentjének történetét feldolgozó kutatóintézet, a The History of Parliament munkatársainak 2020-ban megjelent kötetében a brit törvényhozás megválasztott tagjainak munkáját mutatja be.

Az oral history módszertanát segítségül hívva, az említett szervezet kutatói 160 korábbi – az 1950-es és a 2000-es évek között mandátumot nyert - parlamenti képviselőt interjúvoltak meg a brit politikai spektrum minden oldaláról. Az egyes tematikus fejezetekben és alfejezetekben (például „Politika a családi környezetben”, „Belépés a pártba” vagy „Nők a parlamentben”) rövid bevezetőt követően az interjúkból olvashatunk kivonatokat, amelyek az egyes képviselők személyes vonásairól, motivációióiról, pályájának kezdetéről adnak benyomásokat.

Renaud Egreteau: Crafting Parliament in Myanmar's Disciplined Democracy, (2011-2021). Oxford: Oxford University Press, 2022. XVI, 320 p.
929.777 KPGY KK XVI

Két éve megjelent monográfiájában Renaud Egreteau francia politológus, a hongkongi City University oktatója Mianmar parlamentjének működését és történetét mutatja be.

A délkelet-ázsiai ország törvényhozása 2011 januárjában, két évtizednyi katonai diktatúra után ülhetett újra össze és tíz éven át, egészen a 2021-es, az ország hadserege által végrehajtott puccsig folyamatosan ülésezett és működött. Egreteau könyvében arra próbál választ találni, hogy hogyan tudott működni a parlament egy meglehetősen kevés demokratikus tapasztalattal bíró országban, illetve, hogy más, posztautoriter államok milyen tanulságokat vonhatnak le Mianmar törvényhozásának tíz éves tevékenységéből. A könyvből alapos képet is kap az olvasó a parlament mindennapi működéséről: hogyan zajlott a kormány ellenőrzése, a költségvetés, valamint a törvények megalkotása.

The Politics of Legislative Debates. Oxford: Oxford University Press, 2021. xxv, 864 p. (The Oxford Politics of Institutions)
933.039 KPGY KK I

Az Oxford University Press gondozásában megjelent, neves politikatudósok által szerkesztett kötet a képviseleti demokráciák megkerülhetetlen elemét, a parlamenti vita szerepét vizsgálja az egyes országokban.

Ez a tanulmánykötet 33, a világ különböző pontjain működő parlamenti demokrácia (többek között Lengyelország, Görögország és Németország), parlamentáris monarchia (például Japán és Kanada), illetve prezidenciális rendszer (például Brazília, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok) esetében vizsgálja a parlamenti viták szerepét és ismérveit. Az egyes államokat bemutató fejezetek kitérnek az intézményi háttér, az adott választási, illetve pártrendszer, továbbá a parlamenti felszólalásokkal kapcsolatos formális és informális szabályok részletes bemutatására. Az egyes országokat bemutató fejezeteken túl egy bevezető, elméleti-módszertani jellegű egység is helyet kapott a kötetben.

Handbook of Parliamentary Studies: Interdisciplinary Approaches to Legislatures. Cheltenham; Northampton (Mass.): Edward Elgar Publishing, cop. 2020. ix, 512 p.
933.071 KPGY KK I

Az Edward Elgar Kiadó gondozásában megjelent, Cyril Benoit és Olivier Rozenberg politológusok által szerkesztett tanulmánykötet a parlamenteket és a parlamentarizmust mutatja be különböző szempontok alapján, multidiszciplináris nézőpontból megközelítve.

A 26 tematikus fejezet különböző tudományágak – a történettudomány, a jog, a szociológia, a politológia – fegyvertárát felvonultatva mutatja be a parlamentarizmus intézményét. Az egyes fejezeteket olvasva megismerkedhetünk többek között a parlamentek kialakulásának történetével, a parlamenti jog eredetével vagy a törvényalkotás szociológiai vonatkozásaival.