Constitutional Law and Precedent: International Perspectives on Case-Based Reasoning. London; New York: Routledge, 2022. xi, 280 p.
OGYK jelzet: KK III/2984

A Routledge Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet írásai az alkotmánybíróságok precedens alapú érvelését vizsgálják, vagyis azt, hogy miként döntenek a bíróságok az eléjük kerülő alkotmányos ügyekben saját korábbi esetjogukra, valamint más nemzeti, külföldi és nemzetközi bíróságok joggyakorlatára hivatkozva.

Az alkotmányos viták megoldásában jelenleg a bírói tekintélyen alapuló érvelés számít alapvető fontosságúnak, ugyanakkor ez a bíróságok által legáltalánosabban alkalmazott érvelési forma is. A kötet nemcsak az ilyen érvelés erősségeit és gyengeségeit mutatja be, hanem annak súlyos módszertani hiányosságait is. Az összehasonlító jogi mű négy fejezetből áll. Az egyes fejezetek tanulmányai olyan hasonló problémákat vizsgálnak, amelyeket a különböző bíróságok eltérő módon oldottak meg. Az első fejezet dolgozatai három angolszász jogrendszerű ország, így az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália legfelsőbb bíróságai vonatkozásában elemzik a kérdést, a második fejezet pedig a kontinentális jogrendszerű országok alkotmánybíróságai tekintetében vizsgálja a precedens alapú érvelés kérdését. A fejezetben szereplő tanulmányok foglalkoznak többek között a német, az olasz és a lengyel alkotmánybíráskodással, emellett ebben a fejezetben kapott helyet Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék vezetőjének írása, amely a magyar alkotmánybíróság precedens alapú érvelését veszi górcső alá. A harmadik fejezet két tanulmánya az Emberi Jogok Európai Bíróságának, valamint az Európai Unió Bíróságának vonatkozásában elemzi a precedens alapú érvelés kérdéseit. A zárófejezet írása egy összehasonlító elemzés, amely több alkotmánybíróság tekintetében vizsgálja a precedens alapú érvelés szerepét.
A kötetben megjelent tanulmányok szerzői különböző országok nemzetközileg is elismert, az alkotmánybíráskodással kapcsolatos kérdésekre szakosodott kiváló alkotmányjogászai. A kötet szerkesztője, egyben a bevezető és a záró tanulmány szerzője Monika Florczak-Wator, a krakkói Jagelló Egyetem alkotmányjogi tanszékének egyetemi tanára.
A könyv számot tarthat mind az elméleti, mind pedig a gyakorló jogászok érdeklődésére, különösen pedig az alkotmánybíróságok tagjainak nyújthat éles betekintést a precedens alapú érveléssel kapcsolatos kérdésekbe.

Energy Justice and Energy Law. Oxford: Oxford University Press, 2020. xviii, 373 p.
OKGY jelzet: 930.849

Az utóbbi évtizedekben megnőtt az energiaszegénységre irányuló figyelem. Ez, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseinek fókuszba kerülése is hatottak arra, hogy az energetikai igazságszolgáltatás kulcsfontosságú kérdéssé vált az energiajogon belül. A jogterület az utóbbi évtizedekben fejlődött markánsabban, a környezetvédelmi jog és a természeti erőforrások jogának specializációjaként. Az energetikával kapcsolatos igazságszolgáltatás a jog számos területét érinti. Többek között az emberi jogokat, fogyasztóvédelmi, nemzetközi jogi és nemzetközi kereskedelmi kérdéseket, regionális és nemzeti energiajogi és szabályozási területeket is. Az ismertetett kötet az energetikai igazságszolgáltatással kapcsolatos négy fő témát tekinti át.
Az első az úgynevezett „elosztási igazságosság”, mely az energetikai tevékenységek előnyeinek és terheinek méltányos elosztását vizsgálja, és amelyet az energiaszegénységgel küzdők nagy száma is igazol.
Az energiajognak van egy „eljárási-részvételi” oldala is, mely a közösségnek azt a jogát tárgyalja, hogy közreműködhetnek az őket érintő energiaprojektek és energiapolitikák kialakításában (ez a terület sok esetben az információhoz való jogot és a bírósághoz fordulás jogát is magában foglalja.)
A „jóvátételi”, vagy „helyreállító” igazságszolgáltatással kapcsolatban a kötet az energetikai törvények és szabályok egyenlő végrehajtását, és ezek megsértése esetén a jogorvoslathoz való egyenlő hozzáférést tárgyalja.
A „társadalmi igazságosság” eszméje ebben az esetben azt jelenti, hogy az energiajogi igazságtalanságot nem lehet más szociális tünetektől – mint például a szegénység, vagy a kaszton, fajon vagy nemen alapuló alárendeltség – külön kezelni, a társadalom egészét, a periférián élő embereket is bele kell érteni. Ezeknek a kérdéseknek különös jelentőséget ad, ha meggondoljuk, hogyan érhetnénk el az „igazságos” energiaátállást, miközben a világ az éghajlatváltozás kihívásaival küzd.
A kötet szerzői, szerkesztői mind az energiajog nemzetközileg elismert szaktekintélyei, illetve energiajogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek vezető tisztségviselői.

Cedric Jenart: Outsourcing Rulemaking Powers: Constitutional Limits and National Safeguards. Oxford: Oxford University Press, 2022. xxii, 291 p. (Oxford comparative constitutionalism)
OGYK jelzet: 929.904

Az Oxford University Press gondozásában, a kiadó Oxford Comparative Constitutionalism sorozatának részeként megjelent mű a jogalkotói hatáskörök delegálásának azokat a közös alkotmányos elveit próbálja azonosítani, amelyek meghatározzák a jogalkotói hatáskörök kiszervezésének alkotmányos korlátait.
A demokratikus államokban a parlamentek mindig is kulcsszerepet játszottak a jogalkotásban. A parlament annak összetételén keresztül képviseli a társadalom véleményét és érdekeit, amit a törvényhozási eljárás folyamatában igyekszik érvényre juttatni. Azonban az egyre inkább globalizálódó világban a nemzetállamok olyan kérdésekkel szembesülnek, amelyek megoldásához nemzetközi együttműködésre, szakértői tudásra és rugalmasságra van szükség. A parlamentek ahelyett, hogy átvennék a jogalkotásban az irányító szerepet, egyre inkább megelégszenek egy vezetői pozícióval, és elkezdték kiszervezni saját jogalkotói hatásköreiket (és egyéb alkotmányos kötelezettségeiket), ahelyett, hogy maguk gyakorolnák azokat.
A mű olyan alapvető fontosságú kérdéseket tesz fel, mint: mely jogköröket kell kiszervezni? És kinek? Milyen mechanizmusok állnak rendelkezésre az általuk hozott szabályok minőségének garantálására? Több ország – így például Belgium, Franciaország, Németország vagy az Egyesült Királyság – vizsgálatán keresztül a könyv amellett érvel, hogy kell lennie olyan minimális jogi biztosítékoknak, amelyeket minden jogalkotási folyamatban figyelembe kell venni, tekintettel különösen az autonóm köz- vagy magánszereplők által hozott szabályokra.
A könyv a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget (World Anti-Doping Agency) és az általa hozott rendelkezéseket használja fel konkrét esettanulmányként a jogalkotói hatáskörök delegálásának bemutatására, az azzal összefüggő problémák, kérdések szemléltetésére.
A mű azáltal, hogy hidat emel a hagyományos alkotmányjog és a transznacionális magánjog közé mind a gyakorló jogászok, mind pedig a jogtudósok számára egyaránt érdekes lehet az összehasonlító alkotmányosság, a globális közigazgatási jog és a transznacionális magánjog globális közösségein belül.
A kötet szerzője, Cedric Jenart alkotmányjogász, Belgium legfőbb közigazgatási bíróságának, az Államtanácsnak (Council of State) a bírája, valamint az Atwerpeni Egyetem oktatója. Ennek az összehasonlító alkotmányjogi munkának köszönhetően a szerző elnyerte 2022-ben a Frans Van Cauwelaert Díjat, amelyet évente ítélnek oda egy fiatal kutatónak olyan munkáért, amely tudományos értékű, egyben eredeti, újszerű megközelítésben dolgoz fel fontos kérdéseket.

Kenneth S. Gallant: International Criminal Jurisdiction: Whose Law Must We Obey? Oxford: Oxford University Press, 2022. xxxii, 775 p.
OGYK Jelzet: 930.864

A határokon átnyúló bűnözés növekedésével a nemzeti hatóságok szerepe megnő az ilyen cselekmények és elkövetőik minősítésében, illetve büntetőeljárás alá vonásában. A nemzetközi közösségek elleni bűncselekmények meghatározásában a nemzetközi hatóságok jelentősége is felértékelődik.
Az államokat és a nemzetközi közösséget a jogalkotás és a jogérvényesítés során korlátozó elvek és szabályok alkotják a büntető joghatóság nemzetközi jogát.
A kötet az első angol nyelvű írás a második világháború óta, amely rendszerező szemlélettel határozza meg, hogy mit tartalmaz ez a joganyag, hogyan áll össze a nemzeti és a nemzetközi forrásokból, melyek a gyengeségei és mit lehet tenni ezek leküzdéséért. A mű abban is élen jár, hogy szisztematikusan kezeli az összes jogrendszer alapszabályait – a kontinentális jogot, a common law rendszereket, az iszlám jogot és a soha nem gyarmatosított ázsiai államokat – mint a büntető igazságszolgáltatás nemzetközi forrásait.
A kötet három fő részből áll. Az első az értelmezési kereteket tisztázza, meghatározza a használt fogalmakat és összefüggéseket. Végigvezeti az olvasót a büntetőjog nemzeti és nemzetközi jogi forrásain, bemutatja az egyének helyzetét – például a diplomáciai védelem esetében –, valamint egyes nemzetközi büntetőjogi intézményeket is vizsgál.
A második rész elemzi a vonatkozó joghatósági elveket és kritikát fogalmaz meg azokkal kapcsolatban. Ebben a részben a területi hovatartozást, a nemzetiséget, a passzív személyiséget, a védelmező és az egyetemes joghatóságot tárgyaló alfejezeteket találjuk. A fejezet azzal a következtetéssel zárul, hogy a joghatóság „standard modellje” szinte változatlan a XIX. vége óta, bár egyes kérdésekben továbbra is fennáll a bizonytalanság (például a passzív személyiség vagy a „védő joghatóság” fogalmai).
A harmadik rész három különálló esszét tartalmaz, melyekben a szerző a joghatósággal kapcsolatos véleményét, a nemzetközi jog örökérvényű kérdéseinek vizsgálatát alapvetően büntetőjogi nézőpontból fogalmazza meg.
Bárki vegye is kézbe a kötetet, a szerző egyszerű, magyarázó stílusa és elemzésmódjának közérthetősége élményszerűvé teszi a néha bonyolultnak tűnő sorokat is.

Victims’ Access to Justice: Historical and Comparative Perspectives. London: New York: Routledge, 2023. xiv, 234 p. (Victims, culture and society)
OGYK: 930.692

A Routledge Kiadó gondozásában megjelent összehasonlító jogi kötet tanulmányai fontos és értékes adalékot nyújtanak annak megértéséhez, hogy miképpen vesznek részt az áldozatok az eltérő politikai és társadalmi hagyományokkal rendelkező különböző jogrendszerek büntető igazságszolgáltatási mechanizmusaiban. A kötetben megjelenő írások többek között Nagy-Britannia, Hollandia, Spanyolország és India vonatkozásában elemzik az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való jogával kapcsolatos kérdéseket.
Miért járt sok áldozatközpontú politikai kezdeményezés olyan kevés sikerrel? Hogyan bontakoztak ki ezek a kezdeményezések és miben térnek el egymástól a különböző jogrendszerekben és a különböző történelmi időszakokban? A könyv ezekre a kérdésekre kíván választ adni.
Az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való jogát feltáró nagy kutatási projektre építve, a mű mind történeti összefüggéseiben, mind pedig összehasonlító vonatkozásokban vizsgálja az áldozatok számára a különböző büntető igazságszolgáltatási rendszerekben nyitva álló lehetőségeket, így többek között az áldozati programokban való részvétel lehetőségét. A kötet tanulmányai számos kérdéssel foglalkoznak, így például azzal, hogy miképpen lehet meghatározni az áldozatok szükségleteit és azok kielégítésének módját, hogyan lehet azonosítani az áldozatok igazságérzetét, valamint milyen hatással vannak az egyes büntető igazságszolgáltatási rendszerek az előbbi kérdések megválaszolására, megoldására. A mű nagy hangsúlyt helyez annak vizsgálatára, hogy a kontradiktórius büntető igazságszolgáltatási rendszerek miképpen teszik lehetővé vagy adott esetben hogyan gátolják az áldozat részvételét a büntető eljárás folyamatában.
A mű alapvető fontosságú olvasmány mindazok számára, akik bűncselekmények áldozataival foglalkoznak.

National Security: Law, Procedure, and Practice. Oxford: Oxford University Press, 2022. cii, 993 p.
OGYK Jelzet: 930.880

A kötet egy részletes, gyakorlati kézikönyv, mely az Egyesült Királyságban a nemzetbiztonsággal kapcsolatban felmerülő jogi problémákat elemzi. Egybeveti és elmagyarázza a nemzetbiztonsági jog anyagi, illetve eljárásjogi alapkérdéseit, érintve a nemzetbiztonsági perekben esetleg felmerülő gyakorlati kérdésköröket is. A kötet szakértő szerzők szakmai tapasztalataira épít.
Az első rész a nemzetbiztonság fogalmát tisztázza, vizsgálja a parlament, a végrehajtó hatalom és a bíróságok szerepét ezen a területen, majd ismerteti a biztonsági és hírszerző ügynökségekkel, azok hatáskörével és felügyeletével kapcsolatos jogszabályokat.
A könyv magja a terrorizmus, a kémkedés és más államellenes tevékenységek megzavarására alkalmazott – általában titkos hírszerzési alapon működő – intézkedésekkel, valamint a nemzetbiztonsági okokból végrehajtott intézkedésekből eredő polgári perekkel foglalkozik.
A harmadik rész a nemzetbiztonság és a büntetőjog kapcsolatát vizsgálja. A fennmaradó fejezetek pedig a nemzetbiztonsági jogot a foglalkoztatáspolitika, az átvilágítás, a család, az információszabadság és az adatvédelem változatos összefüggéseiben ismertetik.
A téma specializált volta miatt az ismertetett mű elsősorban a terület szakemberei számára szolgál hasznos információkkal. Ám mivel az utóbbi időben számos nemzetbiztonsági ügy a médián keresztül a közérdeklődés középpontjába került, a kötet a laikus olvasók számára is segítséget jelenthet ezen esetek megértésében.