350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara: a jubileumi év konferenciasorozatának tanulmányai. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 1-2. kötet

Az esemény és az intézmény rangjához méltóan nagyszabású munka az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának 350. évfordulóját ünneplő konferencia-tanulmánykötet. A jubileumi év során megszervezett 21 konferencia előadásait írásban rögzítő tanulmányok a jogtudomány teljes spektrumát átfogják. Ahogyan előszavában Menyhárt Attila dékán fogalmaz: „a magyar jogtudomány jelenlegi állásának lenyomata” ez a két kötet, melynek dolgozatai ugyanakkor a „jövőbe is mutatnak, kérdésfelvetéseket fogalmaznak meg és olyan viszonyítási pontokat rögzítenek, amelyek további kutatásokra is ösztönöznek”.

A februártól decemberig tartó konferenciasorozat szakmai együttműködés eredménye volt. Ez az együttműködés „az ország összes jogi karával és jogtudományi kutatóhelyeivel” történt, emellett pedig a társkarok is aktívan részt vettek a tanácskozásokon.

A kiadvány tizenhét témakörben tartalmaz nem kevesebb mint 137 tanulmányt. A kötetet nemcsak tartalma, hanem impozáns eleganciája miatt is megéri kézbe venni.

Balogh András: Délkelet-Ázsia történelme. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 730 p.

Balogh András, a történelemtudományok doktora több évtizedes diplomáciai tapasztalatait felhasználva írta meg annak a régiónak, Délkelet-Ázsiának a történetét, ahol Magyarországot képviselve a legtöbb időt töltötte. Balogh indiai, majd thaiföldi nagykövet volt, a két megbízatás között pedig a Magyar Külügyi Intézetet vezette. Könyve magyar szerző tollából az első olyan történeti munka, amely a régió egészével foglalkozik.

A nagyszabású mű tizenegy ország több mint kétezer évnyi történelmét öleli fel. A szerző bevallottan nagyobb hangsúlyt helyez azonban a jelenünkhöz közelebbi vagy a világtörténelemre jelentősebb hatást gyakorló történésekre. Több más történelemmel foglalkozó művel ellentétben Balogh könyvében napjaink eseményeit, folyamatait is felvázolja és elemzi. Az utolsó fejezetben pedig a régió szorosabb gazdasági és politikai integrációjának lehetőségeit tárgyalja. Mindemellett Balogh művében számos, Délkelet-Ázsia történelmével kapcsolatos közkeletű tévedést is tisztáz.

A könyv 2018-as második kiadása több újdonságot is tartalmaz a 2015-ös elsőhöz képest. Új, a titkosítás alól időközben feloldott dokumentumokat használt fel a szerző. Nagyobb hangsúlyt kaptak a régió etnikai kisebbségeivel kapcsolatos kérdések. Ritka fényképekkel bővült a kötet korábban is terjedelmes képanyaga. Összességében mintegy 150 oldallal lett hosszabb a könyv.

Friedery Réka: Az Európai Ombudsman. Budapest MTA, 2018. 178 p.

A mű szerzője, Friedery Réka az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója. Kutatási területei az emberi jogok, az EU-kormányzat, az uniós polgárság, az ombudsmani szerepkör, a menekültpolitika és a menedékjog. Az említett témákban számos publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven. A 2018-ban napvilágot látott könyv a magyar szakirodalomban hiánypótló műnek számít. A könyv megszületéséhez szükség volt a 2008-as pénzügyi válságra, amely olyan gazdasági és szociális válságot is magával hozott, amely megkérdőjelezte az európai intézmények hitelességét. A könyv elkészítésének fő célkitűzése az volt, hogy átfogó képet adjon az európai ombudsman hivataláról.

Az Európai Ombudsman Hivatala az európai, így a magyar polgárok érdekeit is védi, amely felállítása óta új aspektussal gyarapította az uniós alapjogvédelmet. A könyvben két nagy szerkezeti egységet találunk. Az első részt a téma elméleti kifejtése alkotja. A tisztább és áttekinthetőbb kép kialakítása érdekében a szerző szükségesnek tartotta az e szekció időbeni strukturálását is. Tárgyalja egyrészt az 1970-es évektől a Maastrichti Szerződésig tartó időszakot, másrészt a hivatal létrehozatalát közvetlenül megelőző, illetve az odáig vezető periódusra osztotta, emellett pedig nem hagyta figyelmen kívül az aktuális változásokat sem. A tematikus felosztású első szerkezeti egység a hivatal életében fordulópontot hozó eset elemzésével zárul. A második nagy szerkezeti egységet az eljárási rész alkotja, amely az európai ombudsman által lefolytatott vizsgálatok menetét tárgyalja. Ebben a részben konkrét ügyek bemutatására is sor kerül, az utolsó fejezet pedig az ombudsmani eljárás kiegészítő jellegével foglalkozik.

Ajánljuk a könyvet mindazok számára, akik hiteles képet és információt akarnak szerezni az európai ombudsmani hivatal létrejöttéről és működéséről.

Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet: válás Budapesten (1850-1914). Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 2018. 503 p. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából)

Bár a szerző a bevezetőben leszögezi, hogy műve elolvasásával nem leszünk a korabeli házasságok hálószobatitkainak részesei, mégis rendkívül izgalmas család- és házasságtörténeti kiadványt ismerhet meg, aki kézbe veszi Nagy Sándor kötetét.

A kötetben a budapesti válások szociológiai megközelítésén túl – hazánkban eddig egyedülálló módon – a válás jogának történetét ismerhetjük meg.

A kötet a válásokat azok jogi összefüggésében tárgyalja. Egészen a 18. századig nyúlik vissza a válás jogának formatív vizsgálatában. Áttekinti, hogy a jognak, az államnak, a bíróságoknak, az érintett házasfeleknek milyen szerepe volt a házassági összetűzések kezelésében, valamint a házasságok szabályozásában.

Válóperes iratanyagok vizsgálatával messze túlmutat az eddig ismert szikár statisztikai adatokon, melyek a válások számadataira fókuszáltak. A kötetben a téma újszerű, történeti demográfiai, szociológiai vizsgálatra is sor kerül, és az is kiderül, hogyan vált a válás a hétköznapi gyakorlat részévé a 19. század második felének Budapestjén.

A mű a "Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából" 5. köteteként és a "Magyar Családtörténetek: Tanulmányok" sorozat második részeként jelent meg.

Sepsi Tibor: GDPR útikalauz adatkezelőknek. Budapest, Wolters Kluwer, 2019. 363 p.

Magyarországon adatkezelők százezrei kezelnek személyes adatokat. A Wolters Kluwer Kiadó gondozásában megjelent kötet célja, hogy jól áttekinthető és közérthető módon nyújtson segítséget az európai uniós általános adatvédelmi rendelet, azaz a GDPR adatkezelési szabályrendszerében történő eligazodáshoz. A mű előszava szerint, „ez a könyv a GDPR és a kapcsolódó hazai jogszabályok alkalmazásának olyan túlélőkalauza szeretne lenni, amiből a legalapvetőbb gyakorlati információkat, a fontos kérdéseket, és ahol ilyenek vannak, ott a fontos válaszokat is ki-ki a lehető legegyszerűbben érheti el a saját adatkezeléséhez. A Douglas Adams páratlan fantáziájából megszületett Galaxis Útikalauzhoz hasonlóan ennek a kalauznak is az a legfontosabb célja, hogy olvasója ne essen pánikba. Ugyanakkor ez a könyv nem kívánja háttérbe szorítani az adatvédelem Enciclopedia Galacticáit, a GDPR jóval terjedelmesebb, akadémiai igényességű feldolgozásait.”

Az útikalauz különösen azoknak az adatkezelőknek, adatfeldolgozóknak lehet hasznos, akik belső erőforrások felhasználásával maguk küzdöttek és küzdenek meg most is a feladattal. Az összeállítás többek között azzal is segíti, illetve könnyíti az adatkezelők munkáját, hogy tematikus bontásban és egységes, nem csak a jogászok számára átlátható szerkezetben férhetnek hozzá a jogszabályok és az azok értelmezésére kiadott iránymutatások számukra fontos elemeihez.

A könyv szerzője Sepsi Tibor ügyvéd, alkotmányjogász, az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének külsős oktatója.