Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

A könyvtár jogállásának változásai

A könyvtár alapításától kezdve 1952-ig (kivéve a Tanácsköztársaság idején) a Magyar Országgyűlés hivatali szervezetének egységeként működött, könyvtári hivatalként egyenrangú szerepet töltött be a Képviselőház 8-10 hivatalával. A parlament könyvtára intézményi könyvtárként nem tartozott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá, mint jó néhány más könyvtár Magyarországon. Irányítása és a szakmai felügyelet ellátása is a Ház szerves feladatai közé tartozott. Az irányítás három szinten valósult meg: a könyvtári bizottság, a Ház elnöke és a Ház plenáris ülései voltak a Könyvtár irányításának legfőbb szervei. A szervezeti kapcsolatot a Könyvtár nevének változásai is híven tükrözték.

A Képviselőház Könyvtára nevet megszakításokkal 1943-ig viselte, a történelmi mozgások és a törvényhozás szervezeti változásai azonban módosították a könyvtár elnevezéseit. 1918 novemberében feloszlott az országgyűlés: a képviselőház és a főrendiház is befejezte működését. Az események folytán a könyvtár szervezeti viszonyai is megváltoztak, hiszen a képviselőház feloszlatásával megszűnt a házelnök és az általa vezetett könyvtári bizottság működése, irányító, felügyelő szerepe. A Könyvtár, melynek neve ettől kezdve Országházi Könyvtár lett, a belügyminiszter felügyelete alá került, majd később ezt a hatáskört a Belügyi Népbiztosság vette át. 1919. április 5-én a 3875. sz. belügyi népbiztosi rendelet a volt képviselőház könyvtárát a Szabó Ervin Könyvtárnak adta át, amely az állományával, felszerelésével és személyzetével átadott Országgyűlési Könyvtár felettes szerve lett. A könyvtár ezután is az Országház épületében maradt, bár voltak tervek az átköltöztetésére, ez azonban a megfelelő hely hiányában meghiúsult. A Tanácsköztársaság idején az egész könyvtárügyet érintő forradalmi átszervezések jegyében Budapest nagy könyvtárainak egyesítését is célul tűzték ki, s a programban a Képviselőház könyvtára nyilvánosságnak történő átadása is szerepelt, amely azonban nem valósult meg. A Tanácsköztársaság bukása után a Képviselőházi Könyvtár ugyanott folytatta tevékenységét, ahol 1918 novemberében abbahagyta. A belügyminiszter néhány hónapig gyakorolta a könyvtár feletti felügyeletet, majd az 1920-ban megtartott nemzetgyűlési választások eredményeképpen tovább szolgálta a törvényhozást. A könyvtár 1920 és 1926 között a Nemzetgyűlés Könyvtára nevet viselte.

1927-ben az 1918 előtti főrendiház helyére a felsőház került, s az országgyűlés megint két házzal ülésezett. A Könyvtár ezután is a képviselőházhoz tartozott, de hivatása az egész törvényhozás, a parlament mindkét házának támogatása volt. 1927 után egyre gyakrabban nevezték Országgyűlési Könyvtárnak, amelyet az 1943-as Szervezeti Szabályzat is megerősített. A háború után Nemzetgyűlési Könyvtár, majd 1947-től hivatalosan is Országgyűlési Könyvtár lett.

A 2042/1952. számú Minisztertanácsi határozat a könyvtárügy egyes kérdéseit szabályozta és – többek között – megszüntette az Országgyűlés és könyvtára között nyolc évtizeden át fennálló szervezeti kapcsolatokat. 1952 júliusától kezdve az Országgyűlési Könyvtár a Népművelési Minisztérium felügyelete alá került, a tényleges átadás-átvétel 1953 januárjában történt meg. 1953-ban tehát véget ért a szervezeti kapcsolat a Könyvtár és az Országgyűlés között, az intézmény 1991-ig mint önálló költségvetési fejezet szerepelt a művelődési tárca költségvetésében. Habár a könyvtár továbbra is az Országház épületében működött, valójában csak nevében és elhelyezkedésében volt parlamenti könyvtár. A törvényhozás és a könyvtár közötti szakmai kapcsolatok mintegy ötven évig jelentősen meggyengültek, tekintettel arra, hogy a Ház irányából nem igen mutatkozott igény a szakirodalmi és információs szolgáltatások iránt, így a Könyvtár korábbi fő funkciója, azaz a törvényhozás munkájának támogatása, szinte teljesen visszaszorult. Az Országgyűléssel való szorosabb kapcsolat mindössze egy területen maradt meg, amelyre a szervezeti szabályzat utolsó pontja tért ki: „A Könyvtár által az Országházban elfoglalt ingatlanrész karbantartási, átalakítási, világítási és fűtési költségei az Országgyűlés Gondnoki Hivatala költségvetését terhelik.”

OGYK plakát 1953

Az immár nyilvános Országgyűlési Könyvtár hirdetőplakátja az 1950-es évekből

A rendszerváltozás hatására 1990 októberében az országgyűlés elnöke és a művelődési miniszter megállapodást írt alá arról, hogy 1991. január 1-jével „helyreállítja az Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár történetileg kialakult szerves kapcsolatát”. Az 1994 októberében hatályba lépett új Házszabály már rendelkezett a könyvtárról, amely tehát ismét az Országgyűlés könyvtára lett, de emellett megőrizte nyilvános, országos szakkönyvtári funkcióját is. A Házszabály értelmében a Könyvtár működése felett az Országgyűlés elnöke gyakorol felügyeletet.

1991 és 1996 között önálló költségvetési szervezetként tartozott a Könyvtár az országgyűlés felügyelete alá, majd 1997 januárjától az Országgyűlés Hivatalának egyik főosztályaként, költségvetése része lett a hivatal gazdálkodásának. 2013 januárjától a könyvtár az Országgyűlés Hivatalának újonnan létrejött Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának részévé vált, annak szervezetébe tartozik, mint az igazgatóság egyik főosztálya.


Varga Tímea

OGYK - 150 éve tartalommal töltve

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo