Az utolsó rendi országgyűlésen hozott 1848: IV. törvény Pozsonyból Pestre helyezte át az országgyűlést, s kötelezte a királyt annak évenkénti összehívására. Az első magyar népképviseleti országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, de az ünnepélyes megnyitást július 5-ikére tűzték ki. József nádor nyitotta meg az országgyűlést a Redoute (Vigadó) épületében, ahol a Képviselőház is ülésezett. Az 1848. július 5. és 1849. augusztus 11. között működő magyar népképviseleti országgyűlés az angol (1695), a francia (1791) és a belga (1831) után a negyedikként jött létre Európában.

A törvényhozó hatalom továbbra is két táblára, képviselőházra és felsőházra tagozódott. A felsőház tagjai a hivatalban lévő katolikus és görög ortodox egyházak főpapjai, a világi főrendek voltak. Elnökét és másodelnökét tagjai sorából az uralkodó nevezhette ki, de jegyzőit titkos szavazással maga választotta.

A felsőház rendszabályainak elérhetősége: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Hazszabaly_1848-1849_fh/?pg=0&layout=s

A képviselőházban 377 képviselő kezdhette meg a munkáját, ehhez Erdélyből 96 csatlakozhatott volna. 1848. júniusi választáson a márciusi forradalom olyan alakjai lettek képviselők, mint Irányi Dániel és Irinyi József, az első parlamentnek felelős kormánynak olyan tagjai rendelkeztek mandátummal, mint Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos és Széchenyi István, a szabadságharcnak pedig olyan későbbi vezetői kerültek be a törvényhozásba, mint Perczel Mór és Görgei Artúr (utóbbi időközi választáson).

A szálláskönyv elérhetősége:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_LKKH_1848/?pg=0&layout=s

A képviselőház elnökét az országgyűlés időtartamára, többi tisztségviselőjét titkos szavazással a naptári év végéig választotta meg.

A törvény értelmében a két ház teljesen egyenrangú volt, a gyakorlatban azonban a súlypont a képviselőházhoz került, a főrendek többnyire jóváhagyták a képviselőház által elfogadott indítványokat.

A Képviselőház 1848-ban megalkotott rendszabályaiban a mandátumok igazolását, a Ház megalakulását, a tanácskozási rendet, a kérvények benyújtását és intézését, a tisztségviselők megválasztását, hatáskörét, valamint a nyilvánosság üléseken való részvételét szabályozták. Az 1848-ban írott alapelvek egészen 1912-ig lényegében alig változtak.
A képviselőházi rendszabályok elérhetősége: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Hazszabaly_1848-1849_ah/?pg=0&layout=s

Mindkét ház ülései nyilvánosak voltak, de a házszabály lehetővé tette zárt ülések tartását is. Ezeket többnyire akkor rendelték el, amikor a hadi helyzetet vitatták meg, és ezekről nem vezettek jegyzőkönyvet sem. Sorsdöntő kérdések megvitatására a két ház együttes („elegyes”) ülést tartott, erre összesen négy alkalommal került sor a népképviseleti országgyűlés időszakában. Az új országgyűlésen gyakorlattá vált, hogy a képviselők vagy a felsőház tagjai kérdést intézhettek a kormányhoz, illetve annak egyes tagjaihoz, akik kötelesek voltak arra válaszolni. Ezt nem kötötték időhöz, azonban ha a miniszter jelen volt, azonnal, ha pedig nem, akkor a következő ülésen adta meg a kívánt felvilágosítást.

Az országgyűlési tárgyalások szövegét a Közlönyben, a kormány hivatalos lapjában jelentették meg, mert a kormány kötelességének érezte, hogy a Ház tanácskozásait teljes terjedelmében a lakosság tudomására hozza. Ugyanebben a hivatalos lapban jelentették meg a törvényeket és határozatokat is.

Az országgyűlés jegyzőkönyve, irományai az Országgyűlési Könyvtár digitalizálása eredményeképp a Hungaricana-n elérhető.
Jegyzőkönyvek:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Orszaggyules_ReformkoriDok_JKV_1848-1849_KEPVISHAZIJKV_1/?pg=0&layout=s
Irományok:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Orszaggyules_ReformkoriDok_JKV_1848-1849_IROM/?pg=0&layout=s