Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Beiratkozás](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![A könyvtár állománya](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Katalógus](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Gyűjtemények](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Könyvtárhasználat](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Elektronikus források](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Tartalom megjelenítő
225 éve, 1799. június 13-án Temesváron született Kiss Ernő honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike. Jómódú örmény család fiaként látta meg a napvilágot. Nevelőapja révén útja a bécsi Theresianumba vezetett, melynek elvégzése után a császári sereg tisztje lett. 1848 tavaszán ezredével Nagykikindán állomásozott, így a kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős délvidéki győzelem, a perlaszi szerb tábor bevétele szeptember 2-án. 1848. október 12-én vezérőrnagyi rangot kapott és a bánsági hadtest vezetésével bízták meg, két hónappal később pedig altábornagyi rangra emelték. Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetőjévé nevezték ki, a szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert.
1849. augusztus 13-án, a világosi fegyverletételkor orosz fogságba esett, ahonnan a császári seregeknek adták át. A Haynau által vezetett katonai törvényszék Kiss Ernőt kötél általi halálra ítélte, majd az ítéletet golyó általi halálra változtatta, tekintettel arra, Kiss császári csapatok ellen harcoló alakulatot nem vezényelt. Kivégzésekor – melyre 1849. október 6-án Aradon került sor – az első lövés a vállán érte. A másodikra ő adott tűzparancsot a tanácstalan kivégzőosztagnak. Társaival együtt a helyszínen temették el. Később kalandos módon sikerült holttestét Aradra, majd Katalinfalvára, végül 1872 októberében a vajdasági Elemérre szállítani, ahol sírja azóta is található.
Kiss Ernőről további információk találhatók könyvtárunk állományában, melyet az alábbi linkre kattintva találnak meg: https://go.ogyk.hu/ntgvy
![Címer](https://konyvtar.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)