Aktuális információk - második sor

Kedves Olvasóink!
2024. június 20-án technikai okok miatt elmarad a külső raktárból történő szállítás.
A június 17-én 12 óra után beérkező külső raktári kéréseinket csak június 25-én tudjuk szolgáltatni.
Köszönjük szíves megértésüket.

 

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

125 éve tartották a millenniumi ünnepségsorozatot

Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896. május 2. és október 31. között. Az 1867. évi kiegyezés után dinamikusan fejlődő Magyarországon az 1880-as években merült fel a gondolat, hogy ünnepeljék meg a honfoglalás ezredik évfordulóját.

Tekintve, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a magyarok bejövetelének pontos időpontját nem tudta meghatározni, az ünnepségek időpontjáról a politikusok döntöttek: 1895-öt jelölték ki emlékévnek. Ekkor még csak országos kiállítást terveztek, de aztán újabb és újabb rendezvények ötlete merült fel, így végül az időpontot 1896-ra módosították. Az ünnepségsorozat célja világos volt: az ezeréves „magyar állameszme" népszerűsítése, továbbá a magyar nemzeti nagyság és dicsőség ünneplése lett.

A képviselőház 1896. április 21-én ünnepélyes ülésen tárgyalta és fogadta el azt a törvénycikket, amely a honfoglalás ezeréves évfordulójának megörökítését, továbbá az ünnep alkalmából létesítendő alkotásokat törvénybe iktatta. (1896. évi VIII. törvénycikk A honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről). A törvénycikket márványtáblára vésték és elhelyezték az épülő Országházban, a kupolacsarnok egyik pillérének oldalán. A teljesség igénye nélkül, ekkorra készült el az Iparművészeti Múzeum, a Kúria, illetve a Vígszínház épülete, az Országház kupolacsarnoka, a földalatti vasút, továbbá a Ferencz József-híd (ma: Szabadság-híd). Az ország hét pontján felállított, a honfoglaláshoz és az államalapításhoz kötődő hét emlékoszlopon kívül országszerte ültettek emlékfákat, tartottak kongresszusokat, ünnepségeket. Az ünnepségek csúcspontja azonban az 1896. május 2-a és november 3-a között, a Városligetben, 520 000 négyzetméternyi területen megrendezett kiállítás volt.

Döntés született arról, hogy I. Ferenc József 1867-es megkoronázásának évfordulóján, 1896. június 8-án egy nagy ívű felvonulás keretében a Szent Koronát a Várból az Országházba szállítják. Az ebből az alkalomból megtartandó parlamenti díszülést az ünnepségek csúcspontjának szánták. Az uralkodó azonban tavasszal úgy döntött, hogy nem fog megjelenni az utóbbi eseményen. Távolmaradása érzékenyen érintette a magyar felet. Az országgyűlésen Ugron Gábor képviselő a következőképpen fogalmazott:

„Mindnyájunkat mélyen sújtott az a hír, hogy június 8-án, midőn a képviselőház és a főrendiház együttes ülést fog tartani, nem lesz a nemzet oly szerencsés, hogy az ő uralkodója és királya a gyűlésen megjelenjék.”

A Szent Korona Várból az Országházba szállítása
Szent Korona átvitele

1896. június 5-én a királyi vár kápolnájából hintón, ünnepélyes menetben átszállították a koronát és a koronázási jelvényeket a Mátyás-templomba. Június 8-án, a koronázás évfordulóján 89 törvényhatóság bandériuma vonult ki, ami ezerfőnyi lovasságot tett ki. A menet a Vérmezőről indult, először fel a Várba, ahol Ferenc József és a királyi udvar előtt tisztelegtek, majd átvonultak a Mátyás-templomhoz, ahol hintóba rakták a regáliákat. Innen a Margit hídon keresztül az Országház épületéhez vonultak. Az itt történtekről a Vasárnapi Újság a következőképpen számolt be:

„Tíz óra óta érkeztek már az új országház főbejárata elé a hintók a képviselőkkel, főrendiházi tagokkal, kik mind díszmagyarban jelentek meg. Ezek a főbejárat előtt gyülekeztek. A diplomaták, a külföldi követek is egymás után érkeztek a részükre felállított tribünre, de később ők is bementek az országházba.(…)

Ünnepélyes menet az Országház előtt
Ünnepélyes menet az Országház előtt

A főbejárat pompás lépcsőzete már kész, ezenkívül még csak a kupolaterem kész, amely csupa márvány és szobor. Ott van a márványtábla is, abba belevésve az 1896. évi VII. törvénycikk, mely az ezredévről szól, s mely egyszersmind elrendeli, hogy a törvénycikk az új országházban június 8-án felolvastassék. A kerek teremnek templomszerű hatása van. Színes ablaküvegeken, a magasról szűrődik át a világosság. (…) Fél 12 órára volt összehívva az országos ülés. (…)

A menet tizenegy óra után egy negyeddel ért a térre, elvonult az országház előtt, aztán befordult az Alkotmány utcába, ahol megállapodott. A főrendi és a törvényhatósági banderisták leszálltak a téren, s a hintók ott állapodtak meg. Az országház lépcsőzetén fedetlen fővel várták a korona megérkezését, melyet a kirendelt képviselők vittek fel. A széles lépcsőzeten végig hullámzott a koronát követő tömeg, csupa nagyságos és kegyelmes úr. A sisakos, alabárdos koronaőrök sorfalat állottak, míg a koronát és a többi jelvényt három bársony párnán fölvitték s elhelyezték a kupolás teremben.”

Szent Korona az Országházban, koronaőrök sorfala között
Szent Korona az Országházban, koronaőrök sorfala között

A díszülés nem tartott sokáig, Szilágyi Dezső, a Képviselőház elnöke felolvasta a törvény szövegét, illetve gróf Károlyi Tibor, a Főrendiház alelnöke tartott beszédet:

„(…) Innen indulunk Budára a nemzet szívéből fakadó hódolatot tolmácsolni koronás királyunknak, (Élénk, szűnni nem akaró s meg-megújuló éljenzés) kinek nagy érdemeit nem én e beszédben, de a történelem lesz majdan hivatva kellőleg méltatni. (Úgy van! Élénk éljenzés.)

Ezen a helyen csak annak adunk kifejezést mi, kiket gyakran elválaszt a pártküzdelem, de mindenkor egyesít a honszeretet, (Úgy van!) annak adjunk kifejezést, és Isten előtt fogadjuk meg, hogy ezen hazát, melyet őseink szereztek és megvédtek, mi és utódaink is meg fogjuk védeni, (Élénk éljenzés.) hogy addig, míg magyar 5 lesz, e szent föld Magyarország marad. (Hosszas éljenzés.) Isten bennünket úgy segéljen. (Élénk éljenzés. Szűnni nem akaró felkiáltások: Éljen a király!)”

A díszülés után a menet a Lánchídon keresztül visszatért a Várba, visszavitték a koronázási jelvényeket a királyi palotába. A magyar törvényhozás tagjai a királyi trónteremben gyűltek össze, ahol az országgyűlés nevében Szilágyi Dezső beszédben üdvözölte a királyt, amelyre Ferenc József szintén beszéddel válaszolt. Az uralkodó végül 1896. június 14-én, mindenféle ünnepélyességet nélkülözve tekintette meg az épülő Országházat.

 

Felhasznált irodalom:

A Nemzet Főtere : a Kossuth tér története. Budapest : Országház Könyvkiadó, 2020. 447 p. (Nemzet Főtere kézikönyvek)
OGYK jelzet: 924.489 MPGY KK

Az Országház építése és művészete. Budapest : Országház Könyvkiadó, 2020. 805, [2] p. (Nemzet Főtere kézikönyvek)
OGYK jelzet: 924.487 MPGY KK

Sisa József: Ferenc József és az Országház – egy szabálytalan kapcsolat. In: újkor.hu

A korona ünnepe. in: Vasárnapi Újság, 24. szám, 1896. 43. évfolyam, p. 391

Ugron Gábor felszólalása. In: Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet. 608. országos ülés 1896. április 22-én, szerdán. p. 280

Gróf Károlyi Tibor felszólalása. In:Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet. Az országgyűlés két házának1896. évi június hó 8-án, hétfőn, az állandó országház kupolatermében tartott együttes ülése. p. 228.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo