Aktuális információk - második sor
Tájékoztatjuk önöket, hogy informatikai leállás miatt a könyvtár 2025. január 10-én, pénteken csak 9 és 14 óra között tart nyitva, január 11-én, szombaton pedig egész nap nem fogad látogatókat.
A leállás következtében valamennyi online szolgáltatásunk működésében hosszabb idejű kiesések várhatóak a 2025.01.10. (péntek) 14:30 óra és 2025.01.12. (vasárnap) 23:00 óra közötti időszakban.
2025. január 13-án, hétfőn a megszokott nyitvatartás szerint várjuk önöket.
Köszönjük szíves megértésüket.
Nyitó oldali csempék
Tartalom megjelenítő
A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk, mely a hazai perjog történetében mérföldkőnek számít, 1900. január 1-jén lépett hatályba. A törvény jogtörténeti jelentősége abból fakad, hogy azt megelőzően a hazai bűnvádi perjog évszázadokon át kodifikálatlan maradt, a számos jogforrásból táplálkozó perjogi joganyag területileg és személyileg is megosztott, partikuláris volt. A maga korában európai színvonalú kódex a törvényszékek, az esküdtbíróságok és a járásbíróságok előtti eljárást szabályozta és – módosításokkal ugyan, de – egészen 1952-ig, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény hatálybalépéséig érvényben maradt.
A bűnvádi perrendtartás megismerésének egyik legfontosabb forrása a korszak három kiemelkedő büntetőjogásza, Edvi Illés Károly, Balogh Jenő és Vargha Ferenc által írt háromkötetes nagy büntető perjogi kommentár, mely A bűnvádi perrendtartás magyarázata címmel először 1897-1900-ban, majd átdolgozva 1909-1910-ben jelent meg. A mű digitalizált változata – számos más kapcsolódó szakirodalommal együtt – teljes szöveggel olvasható a könyvtár katalógusán keresztül is elérhető Magyar Jogi Portálon.
A törvénycikk kihirdetésének évfordulója okán egy korábbi honlapcikkünkben már olvashattak egy részletes összefoglalót a törvénycikk megalkotásáról, annak jelentőségéről (link a korábbi bejegyzéshez).