1913. március 10-én született Alcsúton. Személyes élettapasztalata és érdeklődése hamar az agrárszegénység problémái és a mezőgazdaság felé irányították, ezért a Magyar Királyi József Műegyetem közgazdasági fakultására iratkozott be.

Az ott működő ifjúsági egyesületben vitákat rendezett, hogy a meggyökeresedett közgazdaság-tudományi felfogással szemben a kisbirtokon folytatott termelés jövedelmezőségét bebizonyíthassa.

Első írását 1934-ban publikálta Dunántúl Erdély sorsa? címmel a németség gazdasági terjeszkedéséről a Pesti Naplóban. Cikkei, merész hangja, konfliktusokat vállaló és gerjesztő magatartása-ami életét végig jellemezte, gyorsan felkeltette Szekfű Gyula figyelmét, aki tanulmányírásra kérte fel a Magyar Szemle részére. Publikált a Válasz, a Kelet Népe, és a Pesti Napló részére.

1937-ben elindította és 1941-ig szerkesztette a Márciusi Front Híd című folyóiratát. 1939-től a szegényparasztság politikai érdekvédelmét vállaló Szabad Szó című hetilap szerkesztője, majd részt vett a Nemzeti Parasztpárt megalakításában. Bekapcsolódott a német- és háborúellenes mozgalomba, Magyarország német megszállásának idején letartóztatták, majd 1944-ben részt vett a Magyar Front tevékenységében. Bekapcsolódott az újjászerveződő Parasztpárt munkájába, tagja lett különböző elnevezésű irányítótestületeinek. 1945-ben főtitkárrá választották, ő a munkáspártokkal való együttműködés helyett inkább a paraszti egység, a kommunistákkal való távolságtartás pártján állt. 1945. április 2-től budapesti képviselőként tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek.

A Budapesti Nemzeti Bizottság tagja, az Országos Nemzeti Bizottság társelnöke. 1947. február 25-én, Kovács Bélának, az FKGP főtitkárának letartóztatása előtt kilépett a Parasztpártból, és a Független Magyar Demokrata Párthoz csatlakozott, mert úgy látta, hogy ez a párt a munkáspártok végcélját, a szocializmust éppen úgy elutasítja, mint a régi úri rend visszaállítását. 1947 augusztusában a FMDP több listáján is elindult független jelöltként, végül a Szabolcs és Szatmár-Bereg megyei választókerületben szerzett mandátumával igazolták. Rövid ideig volt képviselő, egyre inkább kiszorult a belpolitikai küzdőtérről. A kommunista párt által vezérelt gazdasági döntésekhez, a társadalmi és politikai rendszer átalakításához nem akart asszisztálni, a fenyegető letartóztatás elől emigrációba kényszerült.

Svájc után az Egyesült Államokba költözött, tagja lett a Nemzeti Bizottmánynak. Gyakran hallatta hangját az emigráns sajtóban. Szókimondó, sőt gyakran sértően heves publicista volt. A Magyarországi Hírek című kőnyomatos újság szerkesztője volt, majd 1961-ben megindította a Hungarian Quarterly című angol nyelvű folyóiratot. 1980. október 27-én hunyt el New Yorkban.

Forrás: Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. 1947–1949. 228–230. p. OGYK jelzet: KK I/114

További irodalom:

• Papp István: A magyar emigráció és az állambiztonság. Kovács Imre története. In: A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. szerk.: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára, L’Harmattan, 2012. 263–277.p. OGYK jelzet: 827.664
• Egy homo politicus itthon, Európában és Amerikában. Kovács Imre élete és munkássága. Szerk.: Molnár M. Eszter. Budapest: Hét krajcár, 2012. 500 p. OGYK jelzet: 809.321
• Pomogáts Béla: Kovács Imre írói és politikai pályája. = Nyelvünk és Kultúránk (OGYK jelzet: A4/10357), 2000. 109. sz. 17–25. p.
• Hartyányi István: Kovács Imre bibliográfia. Budapest: Szenci Molnár Társaság, 1993. 84 p. OGYK jelzet: 540.034
• Szabó A. Ferenc: Kovács Imre és a Márciusi Front története. = Múltunk (OGYK jelzet: A4/3986), 1993. XXXVIII. évf. 4. sz. 137–153. p.
• A néma forradalom a bíróság és a parlament előtt. Kovács Imre izgatási és nemzetgyalázási pere. Budapest: Szolgálat és Írás Munkatársaság, 1937. 105 p. OGYK jelzet: B5/1682

Kovács Imre munkái az Országgyűlési Könyvtárban:

• A kivándorlás. Budapest: Cserépfalvi, 1938. 199 p. OGYK jelzet: B8/15568:6
• Elsüllyedt ország. Budapest: Cserépfalvi, 1945. 245 p. OGYK jelzet: C2/4831
• Néma forradalom. Budapest: Cserépfalvi: Gondolat, 1989. 314 p. OGYK jelzet: 536.245
• Magyarország megszállása.1942–1947. Budapest: Katalizátor: 1990. 360 p. OGYK jelzet: 528.462
• Népiség, radikalizmus, demokrácia. [Publicisztikai írások]. Szerk.: Valuch Tibor. Budapest: Gondolat: Nyilvánosság Klub: Századvég, 1992. 379 p. OGYK jelzet: 532.367