Aktuális információk - második sor

Kedves Olvasóink!
2024. június 20-án technikai okok miatt elmarad a külső raktárból történő szállítás.
A június 17-én 12 óra után beérkező külső raktári kéréseinket csak június 25-én tudjuk szolgáltatni.
Köszönjük szíves megértésüket.

 

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – mellékgyűjtőkörök

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2020-ban beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal könyvtárunk mellékgyűjtőköri tematikáival foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.


World Without Work

Daniel Susskind: A World Without Work: Technology, Automation and How We Should Respond. London, Penguin, 2020. 352 p.

Daniel Susskind brit közgazdász, A szakmák jövője című, a technológiának a szakemberek munkájára gyakorolt hatásáról szóló, nagy visszhangot kiváltó könyv társszerzője néhány évvel később önálló művel jelentkezett, amelyben már a legújabb a technológiai változásoknak a teljes munkaerőpiacot megváltoztató következményeit elemzi. Állítása szerint, miközben a korábbi ipari forradalmak a kezdeti félelmekkel szemben nem vezettek tömeges munkanélküliséghez, mivel közvetlenül vagy közvetve létre tudtak hozni annyi új munkahelyet, amennyi hagyományos feladatot megszüntettek, korunk technológiai forradalmának esetében már nem ez a helyzet. A mesterséges intelligencia olyan bonyolult feladatokat lesz képes ellátni, amelyekre a korábbi világban csak magas felkészültséggel rendelkező emberek voltak képesek. A robotizáció pedig a változások korábbi, történelmi hullámaihoz csatlakozva fogja az alacsonyan képzett emberek munkalehetőségeit tovább szűkíteni. Így a tömeges technológiai munkanélküliség megjelenése valóságos lehetőséggé válik. Az automatizáció azonban végső soron növelni fogja a termelékenységet és az össztársadalmi jólétet, így Susskind szerint a feladat az, hogy ennek a többletnek az arányos elosztásával csökkentsük a megszűnő munkahelyek jelentette szegénységi kockázatot. A szerző meglátása szerint az új világban a munka kevésbé fog központi szerepet játszani az emberiség jelentős részének életében, ezért érdemes lesz új jelentést találni mindennapjainkban.


Religion and Philosophy

Gavin Flood: Religion and the Philosophy of Life. Oxford, Oxford University Press, 2019. XII, 440 p.

Gavin Denis Flood, 2005-2015 között az Oxfordi Hittudományi Egyetem Hindu Tanulmányok Központjának igazgatója, az összehasonlító teológia professzora, jelenleg a Brit Akadémia munkatársa. A kutató figyelmét már a kilencvenes évek közepétől lebilincselte a vallás szerepe, jelentősége az emberek gondolkodásában, tetteiben, mindennapi életében. Kutatását a hindu vallás megismerésével kezdte, így korábban több könyve is ezzel kapcsolatban íródott. A Religion and the Philosophy of life című, legutóbb megjelent műve arra világít rá, hogy a vallás az a szellemi hagyomány, amely egyidős az emberiséggel, forrását tekintve pedig elválaszthatatlan a filozófiai gondolkodástól. A vallás és annak gyakorlása átszövi életünket, egymáshoz való viszonyunkat, az élet nagy kérdéseire adott válaszainkat anélkül, hogy ez esetleg tudatosodna bennünk. Hajlamosak vagyunk vagy túl elvontnak gondolni vagy épp ellenkezőleg, csak a külsőséget látni a vallás megélésében, gyakorlásában, és nem vesszük észre, hogy az miként járult hozzá az emberiség történetének kezdete óta az élet minőségének javításához. A könyv első fejezetében átfogó képet kaphatunk arról, hogy a vallásfilozófia hol tart a civilizációt mozgató erő, a vallás megismerésében, megjelenési formáinak, rituáléinak feltárásában. A második fejezetben a szerző elkalauzol minket Indiába, Kínába és Európába, hogy a hindu, a buddhista, a taoista és a keresztény vallás történeti áttekintése mellett megmutathassa a vallások közötti különbségeken túl az összefüggéseiket, sőt a vallások fejlődését is elénk tárja írásában. A harmadik fejezetben arról olvashatunk, hogy mit jelent az élet filozófiája, amely arra biztat, hogy az életünket ne csak horizontálisan, hanem vertikálisan is éljük. E célhoz pedig a legrövidebb út lehet a vallás, amelyen keresztül teljesebb, akár egészségesebb életet élhetünk.

A 21. században, amikor elmosódni látszanak az országok, sőt földrészek közötti határok különösen fontos, hogy erőfeszítéseket tegyünk a különböző népek vallási hagyományainak megismerése érdekében, hiszen azok jelentősen befolyásolhatják az emberek viselkedését. Gavin Flood könyve nélkülözhetetlen olvasmány lehet azok számára, akik szeretnének átfogóbb képet kapni a Kelet és a Nyugat vallási hagyományairól, filozófiájáról.


Narrative Economics

Robert J. Shiller: Narrative Economics: How Stories Go Viral and Drive Major Economic Events. Princeton, Princeton University Press, 2019. 400 p.

Robert J. Shiller Nobel-díjas amerikai közgazdász legújabb könyvében egy új nézőpontot vezet be a gazdasági folyamatok vizsgálatára. Ez az úgynevezett narratív közgazdaságtan, amely azt vizsgálja, hogy a széles körben elterjedt történetek, hiedelmek hogyan befolyásolják egyéni és csoportos gazdasági döntéseinket. Részvényekkel vagy árváltozásokkal kapcsolatos várakozások alakulnak ki sajtóbeszámolókon, szóbeszédeken és – mai világunkban egyre inkább – a közösségi médián keresztül. Akár megalapozottak, akár nem, ezek az elképzelések határozzák meg, hogy éppen a vásárlást vagy az eladást, a befektetést vagy a megtakarítást érezzük-e helyes döntésnek. Mindennek a jelentősége természetesen józan ésszel is belátható, azonban Shiller az első közgazdász, aki a gazdasági események mögött meghúzódó tömeges hitek szisztematikus vizsgálatára vállalkozik. Ha pedig tisztább képet kapunk arról, hogyan alakulnak ki és hatnak egyes narratívák kollektív tudatunkra, illetve életünkkel kapcsolatos döntéseinkre, ismereteinket a közgazdaságtan területén felhasználva hatékonyabban jelezhetjük előre vagy előzhetjük meg gazdasági válságokat.


Introduction to Sociology

Introduction to Sociology. Albington; New York, Routledge, 2020. XVI, 512 p.

A könyvtár egyik legfrissebb szociológiai tárgyú kötetét Frank van Tubergen, az utrechti egyetem, és a Holland Demográfiai Intézet fiatal szociológiaprofesszora, valamint az Európai Szociológiai Akadémia tagja jegyzi. Kutatási területei az Európát, ezen belül Hollandiát közelebbről is érintő bevándorlás, integráció, a társadalmi hálózatok és e kérdéskörök vallási vetületei. Jelen kötettel a professzor olyan rendhagyó, a szociológia mai eredményeit, állásfoglalásait számba vevő tankönyv megírására vállalkozott, amely nélkülözhetetlen forrásnak tekinthető a társadalomtudományokat hallgató diákok számára. A fogalmak tisztázása, az alapelvek, az elméletek taglalását követően először ír annak a jelentőségéről, hogy mindazoknak, akik emberekkel fogalakoznak vagy szeretnének foglalkozni, elengedhetetlen a mások iránt tanúsított érzékenység megléte és fenntartása, amelyet eddig a szakirodalomban nem hangsúlyoztak kellőképpen. A segítő foglalkozásban dolgozók számára ez az érzékenység olyan alapértéknek tekinthető, amely hozzájárulhat a szakmai felkészültség mellett ahhoz, hogy nagyobb empátiával és célravezetőbben foglalkozzanak a hozzájuk fordulók helyzetének megváltoztatásával. A kutató különös figyelmet fordít könyvében azon friss, korábban folyóiratokban megjelent tudományos eredmények bemutatására, amelyek segítségével egy időszerűbb képet kaphat az olvasó a szociológia tudományterületének megismeréséhez, követéséhez. A hallgatók hasznos módszereket is elsajátíthatnak a tankönyvből annak érdekében, hogy minél pontosabb eredményeket érjenek el kutatásaik során. A szerző arra is rámutat, hogy az egyre színesebb, összetettebb, változó társadalmat már más kérdések is foglalkoztatják, mint akár húsz évvel ezelőtt. A társadalomtudományi, pedagógiai pályára készülő hallgatók felkészítésekor is érdemes figyelembe venni az utóbbi évek aktualitásait annak érdekében, hogy tanulmányaik befejeztével hatékonyabban művelhessék szakmájukat a mind újabb kihívásokat tartogató világunkban.


Capitalism

Branko Milanovic: Capitalism, Alone: The Future of the System That Rules the World. London, The Belknap Press of Harvard University Press, 2019. 304 p.

Branko Milanovic szerbiai születésű amerikai közgazdász, aki a globális jövedelmi egyenlőtlenségek alakulását és a fejlett világ alsóbb rétegeinek leszakadását ábrázoló, úgynevezett „elefántgörbéről” vált ismertté, legújabb könyvében azt vizsgálja, hogy vajon mit tartogat a jövő a globális kapitalizmus számára. A szerző kiindulópontja, hogy az emberiség története során először egyetlen gazdasági rendszer uralkodik a Földön. Könyvének első részében azt a történelmi folyamatot vázolja fel, amelyen keresztül eljutottunk ide – a feudalizmus meghaladásától a kommunizmus bukásáig. Ezután mérlegre teszi a jelenkori kapitalizmust: megítélése szerint ez a rendszer képes a legtöbb jólétet és szabadságot biztosítani az emberek számára, ugyanakkor hajlamossá tesz minket arra, hogy életünkben a sikert egyedül az anyagiakban mérjük. Milanovic legfontosabb üzenete az, hogy miután a kapitalizmuson kívül már nem létezik más rendszer, az alternatívák felmutatása és a versengés ma a kapitalizmus különféle változatai között zajlik. Az elmúlt fél évszázadban adottnak vett kapitalizmustípus számára a kihívást ma egy olyan, a fejlődő országokban terjedő változat adja, amelyben az állam sokkal jelentősebb szereppel bír a gazdasági folyamatok befolyásolásában. Milanovic szerint nem létezik egyetlen sikerrecept: az emberiségnek meg kell találnia azt az egyensúlyt és azt az elegyet, amelyben a leginkább el tudja képzelni életét.


Women and Inequality

Brittany C. Slatton – Carla D. Brailey: Women and Inequality in the 21st Cenutry. London, Routledge, 2019. XVII, 369 p.

A kötet szerkesztői a Sociology at Texas Southern University munkatársai, a társadalomkutatás neves szakemberei. Olyan tanulmánykötetet állítottak össze, amelynek fejezetei a világ különböző országaiból adnak helyzetjelentést a nők társadalomban betöltött mai szerepéről, megbecsültségéről vagy épp annak hiányáról. Arról, hogy hiába történtek lépések jogaik megvédésére, kiszolgáltatottságuk mit sem változott, sokszor védtelenek maradtak az erőszakkal szemben. Az esszék kiválasztásakor a szerkesztők ügyeltek arra, hogy az élet szinte minden területét lefedve kapjunk bepillantást a különböző korú, különböző társadalmi helyzetben lévő nők hétköznapi tapasztalataiba és küzdelmeibe. Számos kérdés merül fel a kötet olvasása közben, többek között az, hogy valóban megvalósult-e a demokrácia a 21. századra, miként befolyásolja a döntéshozókat az a tény, hogy nőkkel vagy férfiakkal állnak-e szemben, hogy a származás befolyásolja-e a munkavállalást, és milyen megpróbáltatások várják a nőt, ha vezető. Hogyan élhető túl a családon belüli erőszak, vagy miként korlátozza a nők önkifejezési lehetőségeit a vallás. Azt is megtudhatjuk, hogy miként hat a pszichén keresztül a testünkre, az egészségünkre az élet különböző területein tapasztalható diszkrimináció. A tanulmánykötet második felében a viták, a párbeszédek fontosságát emeli ki a válogatás, mert ez szükséges és elkerülhetetlen lépés ahhoz, hogy jó válaszokat találjunk a felvetődő kérdésekre és megnyugtató megoldásokat a rejtett vagy nyílt társadalmi problémákra.


Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo