Exploring Parliament. Oxford, Oxford University Press, 2018. XXXII, 379 p.

„Discover the work, impact and relevance of Parliament in the twenty-first century.”

A Christina Leston-Bandeira (politikatudomány professzora a University of Leeds-en) és Louise Thompson (a University of Surrey oktatója) szerkesztésében megjelent kötet az Egyesült Királyság parlamentjének működését, napi munkáját, hatását mutatja be, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy az utóbbiakat hogyan befolyásolja gyorsan változó, 21. századi világunk. A kötet hét tematikus egységre tagolódik, melyek tanulmányai mélyfúrásként egy-egy specifikus témát járnak körbe. A tárgyalt kérdések köre tág – lássunk néhány példát a teljesség igénye nélkül: nők az alsóházban, kis pártok szerepe a törvényhozásban, média és a parlament, a parlamenti politizálás jövője. Az egyes tanulmányokat meg-megszakítják statisztikai adatokat tartalmazó táblázatok, illetve keretes írások formájában esettanulmányok. Minden egyes fejezet végén alapos bibliográfia található, illetve a kötet végén egy fogalomtár is segíti az olvasót.

Az Oxford University Press gondozásában megjelent kötetet az érdeklődők könyvtárunk Külföldi Parlamenti Gyűjteményének kézikönyvtári részén találhatják meg.

Meg Russel - Daniel Gover: Legislation at Westminster: Parliamentary Actors and Influence in the Making of British Law. Oxford, Oxford University Press, 2017. XII, 324 p.

Meg Russel, a University College London politológia professzorának és Daniel Gover, a Queen Mary University of London doktoranduszának könyve a brit parlament törvényalkotási folyamatával és annak erejével foglalkozik.

A közkeletű, ám a szerzők szerint egyértelműen téves vélekedés szerint az Egyesült Királyság törvényalkotása folyamatában a parlament kisebb szerepet kap, ehelyett inkább a végrehajtó hatalom számít dominánsnak. Az utóbbi közhelyet megcáfolandó, a szerzők számos aspektusból, a teljességre törekvően mutatják be a törvényalkotás folyamatát a Westminsterben. A bőségesen hivatkozott szakirodalom és sajtóanyagok mellett hipotézisük bizonyításához segítségül hívták az elsődleges forrásokat is, főképp a parlamenti naplókat és irományokat, továbbá interjúkat. Az utóbbi források esetében a kötet a 2005 és 2012 közötti időszakra koncentrál, onnan hoz fel konkrét eseteket. A szerzők külön-külön fejezetben térnek ki a különböző szereplők – kormány, ellenzék, független képviselők, lobbicsoportok, érdekvédelmi szervezetek, parlamenti bizottságok – tevékenységének bemutatására is, továbbá elemzik a House of Commons, illetve a House of Lords törvényhozásának folyamata közötti különbségeket, továbbá ismertetik azt is, hogy miben más a parlament munkája egypárti, illetve koalíciós kormányok működése esetén.

Az Oxford University Press gondozásában megjelent kötetet az érdeklődők könyvtárunk Külföldi Parlamenti Gyűjteményének kézikönyvtári részén találhatják meg.

A Short History of Parliament: England, Great Britain, the United Kingdom, Ireland & Scotland. Woodbridge, Boydell Press, 2009. XIII, [2], 386 p.

A Clyve Jones történész, az Institute of Historical Research tagja, illetve a Parliamentary History szerkesztője által szerkesztett tanulmánykötet a brit parlamentarizmus történetével foglalkozik.

Bár az csupán egy széles körben elterjedt tévhit, hogy az Egyesült Királyság londoni Westminster-palotában található parlamentje lett volna a történelem első ilyen intézménye, az ugyanakkor kétségtelenül vitathatatlan, hogy a szigetország ősi hagyományokkal rendelkezik a parlamentarizmus terén. E hagyományokat mutatják be a kötet írásai, mégpedig nem politika-, hanem intézménytörténeti szemszögből. A tanulmányokat olvasva megismerkedhetünk a brit szigetek összes parlamentjével: a angol (1707-ig), a skót (1707-ig), az ír (1800-ig), a walesi (1998 óta) törvényhozással, valamint Nagy-Britannia (1707-1800), az Egyesült Királyság (1801-) és Észak-Írország (1922-) parlamentjeivel. Minden fejezetet kronológia, illetve részletes bibliográfia zár, továbbá a főszöveget meg-megszakítják rövidebb keretes írások, amelyek egy-egy érdekességet mutatnak be – utóbbi megoldással a magyar olvasók is találkozhattak Szente Zoltán nemrég megjelent, a világ különböző parlamentjeinek történetével foglalkozó könyvében.

A Boydell Press gondozásában megjelent kötetet az érdeklődők könyvtárunk Külföldi Parlamenti Gyűjteményének kézikönyvtári részén találhatják meg.

Simon Griffiths - Robert Leach: British Politics. London, Palgrave, 2018. XX, 514 p.

Simon Griffiths, a Goldsmith, University of London oktatójának, illetve Robert Leach, a Leeds Beckett University tanárának könyve – amely nem klasszikus monográfia, hanem egyetemi tankönyv – a brit politikát mutatja A-tól Z-ig.

A négy nagy fejezetre, utóbbiakon belül pedig számos alfejezetre bontott kötet több irányból is igyekszik körbejárni az Egyesült Királyság politikáját, politikai rendszerét: politikatörténeti bevezetővel helyezi perspektívába a témát, majd különböző nézőpontokból – például a parlament és a törvényalkotás folyamata, élet napjaink Egyesült Királyságában, miniszterek, minisztériumok és a közszféra, politikai ideológiák, a kormány szerepe – ismerteti a tárgyát. A téma alaposabb megértését számos kép, táblázat, térkép, illetve kulcsfigurákról, fontosabb eseményekről, érdekességekről szóló keretes részek, továbbá online elérhető anyagok segítik.

Az Palgrave kiadó gondozásában megjelent kötetet az érdeklődők könyvtárunk Külföldi Parlamenti Gyűjteményének kézikönyvtári részén találhatják meg.

Rhilip Norton: Reform of the House of Lords. Manchester, Manchester University Press, 2017. 86 p.

Philip Norton, University of Hull professzora, illetve a Lordok Házának tagja könyvében a brit parlament felsőházának, azaz a Lordok Házának szerepéről, illetve fontosságáról ír.

A különböző középkori gyűlésekben – az angolszász Witenamegot-ban, illetve normann Curia Regis-ben – gyökeredző House of Lords kevesebb publicitást kap, mint a brit parlament másik háza, a House of Commons. A szerző tisztáz is ezzel kapcsolatban egy gyakori tévhitet: a parlament nem egyenlő az alsóházzal – tudniillik a brit sajtó gyakran a kettőt egymás szinonimájaként használja. A kötet részletesen bemutatja a brit felsőházat érintő, 1911 és 2015 közötti reformokat, hatékonyan érvel az intézmény fontossága mellett, illetve azt is elemzi, hogy a jövőben milyen szerepe lehet a House of Lords-nak.

A Machester University Press gondozásában megjelent könyvet olvasóink a Külföldi Parlamenti Gyűjtemény kézikönyvtárában találhatják meg.

The Times Guide to the House of Commons 2017. London, Times Books, cop. 2017. 400 p.

A rangos brit napilap, a The Times kiadásában megjelent, Ian Brunskill által szerkesztett kötet egy alapos, a 2017-es, előrehozott brit választásról szóló kézikönyv. Mint az közismert, 2017-ben a brit miniszterelnök, Theresa May kezdeményezésére előrehozott választást tartottak az Egyesült Királyságban. A közvélemény-kutatások szerint egy előrehozott választás esetén az addiginál is nagyobb többségre számíthatott a Konzervatív Párt, amellyel stabilabbá válhatott volna a kormány pozíciója a Brexittel kapcsolatos tárgyalásokkal és szavazásokkal kapcsolatban (is), ám ezeket az elképzeléseket egyértelműen megcáfolta a valóság: a Munkáspárt erősödött, a kormánypárt elveszítette többségét és végül csak egy északír protestáns párt, a DUP segítségével tudott újra kormányt alakítani.

A kötet elején 4 rövid tanulmány található, melyek más-más aspektusból elemzik a tavalyi választást. A fennmaradó rész bemutatja az összes választókerületet: közli az adott kerület képviselőjének nevét, rövid életrajzát, az előrehozott választáson elnyert szavazatok számát, illetve tájékoztat arról, hogy az adott körzetben milyen arányban szavaztak a kilépés és a bennmaradás mellet Brexit-népszavazáson.

A Times Books London gondozásában megjelent könyvet olvasóink a Külföldi Parlamenti Gyűjtemény kézikönyvtárában találhatják meg.