Samantha Besson – Jean D'Aspremont (eds.): The Oxford Handbook on the Sources of International Law. New York, Oxford University Press, 2017. LIV, 1171 p. (Oxford handbooks)

A nemzetközi jog forrásainak kutatása kétségtelenül felvet néhány jól ismert tudományos ellentmondást: Honnan „jönnek” a nemzetközi jogi szabályok? Milyen eljárással jöttek létre? Hogyan ismerhetjük meg őket? Hol kezdődik és végződik a nemzetközi jogrend?

A kötet az első olyan összegző jellegű munka, mely választ keres a fent leírtakra és kísérletet tesz a nemzetközi jog forrásainak áttekintésére.

A történeti áttekintést követően az elméletbe nyújt bepillantást a mű, majd a nemzetközi jog és jogforrások funkcióját ismerteti. Utolsó fejezetében különféle rezsimek jogforrásait prezentálja, mint például a nemzetközi emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog, a nemzetközi környezetvédelmi jog, a nemzetközi szervezetek joga és a nemzetközi kereskedelmi jog.

A kötet vezető nemzetközi jogi jogtudósok és elméleti szakemberek esszéit tartalmazza, képviseltetve különféle kultúrákat, nemzeteket és nézőpontokat, tükrözve ezáltal a tudományterület gazdagságát, sokszínűségét.

A mű érthető és rendszerezett összefoglalását adja a nemzetközi jog forrásai körül felmerült alapvető kérdéseknek és az azt övező vitáknak. Elméleti iránymutatásul szolgál mindazoknak, akik a nemzetközi joggal foglalkoznak, azt tanulják, de bárkinek támpontot nyújt ahhoz, hogy a területtel kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket megértse. A kötet az Oxford Handbooks sorozat része, melynek célja, hogy hiteles és naprakész információval szolgáljon az adott tudományterületről.

Szente Zoltán – Gárdos-Orosz Fruzsina: New Challenges to Constitutional Adjudication in Europe: a comparative perspective. Abingdon; New York, Routledge, 2018. XXV, 324 p.

A Routledge Kiadó gondozásában megjelent kötet tanulmányai 10 európai ország – köztük Magyarország – alkotmánybíróságának működésével, az alkotmánybíráskodás előtt álló kihívásokkal, az alkotmánybírósági joggyakorlattal és az alkotmánybíráskodás európai normáknak történő megfelelésével foglalkozik elsősorban a pénzügyi válság, a terrorizmus és a migráció nézőpontjából.

Az elmúlt néhány évben az alkotmánybíróságok új kihívásokkal találták szemben magukat. A pénzügyi világválság, a terrorizmus új hulláma, a tömeges migráció és az egyéb ország-specifikus problémák széleskörű hatást gyakoroltak a régi és jól kidolgozott alkotmányos sztenderdekre és a bírói szervezetre. Jelen mű azt vizsgálja, hogy ezek a korábbiakban még soha nem tapasztalt társadalmi, gazdasági és politikai problémák hogyan hatottak az alkotmánybíráskodásra Európában. Mivel a bíróságok által adott válaszoknak összhangban kell lenni az európai joggal és bizonyos esetekben a nemzetközi joggal is, a kötetben szereplő elemzések kiterjednek az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó joggyakorlatára is. A kötetben megjelenő 10 ország-specifikus esettanulmány mindegyike hasonló módszerrel elemzi azt, hogy ezek a globális kihívások miként jelentkeznek az egyes országokban és azokra milyen választ adtak az egyes alkotmánybíróságok. Emellett az alkotmányjog nemzetközileg ismert szakértői napjaink közös európai alkotmányos problémáit újszerű kutatási módszertan szerint elemzik. Az ország-tanulmányok után egy összehasonlító fejezet következik, amely a többszintű alkotmányosság hatásait vizsgálja és vázolja az általános európai trendeket.

A könyv alapmű azon tudományos kutatók és oktatók számára, akik az alkotmányjog, az összehasonlító jog és a jogelmélet területén tevékenykednek.

A kötet szerkesztői Szente Zoltán egyetemi tanár, az MTA TK Jogtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és Gárdos-Orosz Fruzsina, az MTA TK Jogtudományi Intézet igazgatója, tudományos főmunkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Arbitration in the Digital Age: the Brave New World of Arbitration. Cambridge, Cambridge University Press, 2018. XII, 314 p.

A könyv azt vizsgálja, hogyan tud a technológia hatékonyan és legitim módon hozzájárulni a választottbírósági eljárásokhoz. A szerzők ismertetik a jelenlegi fejleményeket, a várható irányokat és felmérik ezek hatásait gyakorlati, jogi és technológiai szempontból. A mű tárgyalja a választottbíróságok és az internet kapcsolatát, elemzi, hogy a közösségi média hogyan hathat a választottbírák és az ügyvédek magatartására. Vizsgálja a választottbírósági eljárásokat és döntéseket, csakúgy, mint az online választottbíráskodást. A választottbírósági intézetek, választottbírák, a választottbírósághoz forduló felek gyakorlati tanácsokat kaphatnak a technológia alkalmazására. A könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akiket a választottbíráskodás témája érdekel, vagy nemzetközi kereskedelmi választottbírósági ügyben érintettek. Tekintve, hogy a hazai jogi szabályozás friss (hiszen a számos változást hozó 2017. évi LX. törvény – a választottbíráskodásról – 2018. január 1-jén lépett hatályba), a mű által adott átfogó és sajátos nézőpontú nemzetközi kitekintés megkerülhetetlen.

Jeremy Horder (ed.): Criminal Misconduct in Office: Law and Politics. Oxford, Oxford University Press, 2018. XIV, 209 p.

A kötet a walesi és az angol parlamenti képviselők esetében elsőként vizsgálja a hivatali visszaélés történelmi, filozófiai és politikai aspektusait, vázolja a hivatali visszaélés eszmetörténeti hátterét, mely korábban mellőzött témája volt a büntetőjog-elmélet fő irányzatainak. Vajon használható-e a büntetőjog, hogy elriasszon és büntessen a politikai korrupcióért: a családtagok közköltségen történő alkalmazásától a választási túlköltéseken át, a „csókosok” alkalmazásáig? Hogyan tudta annyi parlamenti képviselő megúszni a büntetést a 2009-es kormányzati túlköltekezési botrány után? Könyvében Jeremy Horder ezekre a kérdésekre és még továbbiakra keresi a választ. Elmagyarázza, hogyan küzdhetünk meg a jövőben a politikai korrupcióval, hogyan vonható felelősségre a politikus cselekedeteiért úgy, hogy az elrettentse a közbizalommal való további visszaélésektől.

Szélesebb jogorvoslatot javasol a korrupcióra, körvonalazva a körülményeket, melyek esetében hatásosabb megelőzni azt, vagy a jogtalanul adott előny visszatérítését szorgalmazni, mint a büntetőjogi eszközöket használni.

„Amennyiben bízni akarunk a politikusainkban, meg kell találnunk az utakat melyekkel a korrupcióért felelősségre vonhatók” írja fülszövegében a kötet, mely felteszi a kérdést: miért nem lehetséges a politikai vétségek ellen hatékonyabban harcolni és hogyan tehetnénk meg ezt a jövőben? A mű az Oxford Monographs on Criminal Law and Justice sorozat része, melynek célja, a büntetőjog anyagi és eljárásjogi aspektusait is lefedje a kiadott művekkel. A sorozat által érintett kör tág, elméleti és gyakorlati munkákat egyaránt tartalmaz.

The UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities in Practice: a Comparative Analysis of the Role of Courts. New York, Oxford University Press, 2018. L, [2], 619 p. (International law in domestic legal orders)

Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án fogadta el Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az Egyezmény 2008. május 3-án lépett hatályba, és mostanáig 177 ország ratifikálta, köztük Magyarország is. Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el az Egyezmény és a Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvényt. A dokumentum az első olyan nemzetközi egyezmény, amely átfogóan védi a fogyatékkal élő személyek jogait, mind a polgári és politikai, mind pedig a gazdasági, szociális és kulturális jogok tekintetében.

Az átfogó mű 13 különböző bírósági rendszer ítélkezési gyakorlatán keresztül vizsgálja azt, hogy miként kerülnek a gyakorlatban alkalmazásra az Egyezményben leírtak. A kötet az Egyezmény első összehasonlító jogi elemzése, amely megvilágítja az emberi jogok, a fogyatékkal élők jogai és a nemzetközi jog kapcsolódási pontjait az egyes bíróságok szerepének vizsgálatán keresztül. A könyv első részében az egyes joghatóságok gyakorlatát bemutató tanulmányokat találunk. Az elemzések bemutatják többek között Németország, Olaszország, Oroszország és az Egyesült Királyság vonatkozó joggyakorlatát, valamint foglalkoznak az Európai Unió és az Európa Tanács Egyezményt érintő gyakorlatával is. A kötet második részében szereplő tanulmányok összehasonlító módon elemzik az egyes nemzeti bíróságok gyakorlatát az első részben szereplő joghatóság-specifikus tanulmányok elemzéseire épülve. A kötet alapvető fontosságú, gondolatébresztő kiegészítése az összehasonlító nemzetközi jog és a fogyatékkal élők jogaival foglalkozó szakirodalomnak.

A kötet a kiadó Nemzetközi jog és a hazai jogrendszerek (International Law and Domestic Legal Orders) sorozatának részeként jelent meg. Az elmúlt évtizedekben jelentős számú nemzetközi egyezmény született, amelyek hatással vannak a nemzeti jogokra és a nemzeti bíróságok ítélkezési gyakorlatára. Ezáltal a nemzeti bíróságoknak megvan a lehetőségük arra, hogy nagyobb mértékben hozzájáruljanak a nemzetközi jog érvényesüléséhez és fejlődéséhez. A sorozat kötetei arra vállalkoznak, hogy többféle nézőpontból elemezzék ezeket a folyamatokat.

Women's Human Rights: a Social Psychological Perspective on Resistance, Liberation, and Justice New York, Oxford University Press, 2018. XXXV, 234 p.

Az Egyesült Nemzetek 1995-ös konferenciáján 189 kormány fogadta el a cselekvési platformot a nemek közötti egyenlőségért, amely a nők egyenlőségének nemzetközi menetrendje és a nők jogainak emberi jogi nyilatkozata egyben. Azóta a nők emberi jogainak megsértése számos tudományos szakterületen, nemzetközi szervezetben, társadalmi mozgalomban széles körben dokumentált problémává vált. Ennek dacára a nőkkel szembeni jogsértések változatlanok. Hogyan lehetséges, hogy annak ellenére, hogy a jelenség már két évtizeddel ezelőtt az érdeklődés középpontjába került, a nők jogainak súlyos megsértése továbbra is folytatódik?

A mű hozzájárul ahhoz a párbeszédhez, ami a nők jogai iránt megnövekedett figyelmet igazolja. Vizsgálja, hogy a pszichológia miként tudja biztosítani a jelenleg hiányzó, de szükséges kapcsolatot a nemzetközi feminizmus, valamint a nők emberi jogairól és a neoliberalizmusról szóló diskurzus között. A kötet radikálisan eltérő megközelítést alkalmaz a nők emberi jogaira azzal, hogy különböző tudományágak megközelítését ismerteti, ennek eredményképpen pedig új ötleteket alakít ki arról, hogy miként jut szerephez a pszichológia a nők emberi jogainak tanulmányozásában, aktualizálásában. Így az olvasók számára egyértelművé válik az „aktivista tudományosság” különleges szerepe a nők jogainak védelmében.

Elizabeth Brake – Lucinda Ferguson (eds.): Philosophical Foundations of Children's and Family Law Oxford, Oxford University Press, 2018. XXIV, 339 p.

Az Oxford University Press gondozásában napvilágot látott tanulmánykötet az első olyan mű, amely a gyermekek jogai és a családjog filozófiai és jogi aspektusait együttesen elemzi. A kötetben megjelenő tanulmányok lefedik a két területet érintő jelenkori viták széles körét, többek között olyan témákat érintenek, mint a szülők jogai és a szülői felelősség, a család és a vallásszabadság, a családok támogatása, a mesterséges megtermékenyítés, az élettársi kapcsolat vagy az egyneműek házasságának kérdése. A könyv mélyrehatóan foglalkozik a gyermekek jogainak etikai alapjaival és azok hatékonyságával.

A kötet a gyermekek jogai és a családjog területét érintő olyan jogi és filozófiai esszék ötvözetét nyújtja, melyek jogtudósok és filozófusok tollából származnak, és a kutatott területek kulcsfontosságú kérdéseinek integrált, kritikai elemzését adják, jelezvén ezzel a családjog egy viszonylag új területének a „nagykorúvá válását”.

A gyermekek jogait és a családjogot érintő viták egyszerre elméleti és empirikus jellegűek. E jogterületek megközelítése gyakran magában foglalja a mindennapi életből ismerős olyan fogalmak jogi értelemben való feltárását, mint például a házasság vagy a család, és vizsgálja azokat társadalmi, gazdasági és történelmi összefüggésükben egyaránt. A magánélet és a családi élet jogi szabályozásának normatív alapja minden szűkebb értelemben vett jogfilozófiai és társadalmi kontextuson túl az erkölcsi és az igazságossági elméletek szélesebb alapjain nyugszik.

A kötet a kiadó „A jog filozófiai alapjai” (Philosophical Foundations of Law) című sorozatának részeként jelent meg. A sorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a jogfilozófia és a tételes jog találkozásán alapuló kutatásokra, elméletekre. A sorozatban megjelenő kötetek szerzői vezető filozófusok és jogászok, akik alapvető fontosságú jogterületek, valamint a jogfilozófia központi kérdéseinek elméleti alapjait vizsgálják írásaikban.