Frank Ignácz, a 19. század első jelentős magánjogásza, a történeti jogi iskola első hazai követője, tragikus körülmények között hunyt el Bécsben 1850. március 4-én. Jog- és államtudományi tanulmányait a Pesti Királyi Tudományegyetemen folytatta, ahol 1815-ben avatták jogi doktorrá.

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.) neve egyet jelent a romantikus-realista magyar prózával. Már életében legendává vált, Erzsébet királyné is rajongott a képzőművésznek és kertésznek sem utolsó Jókai regényeiért, melyek nemzeti dísz-összkiadása 100 kötetben először 1898-ban, azaz még a szerző életében megjelent.

A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk, mely a hazai perjog történetében mérföldkőnek számít, 1900. január 1-jén lépett hatályba. A törvény jogtörténeti jelentősége abból fakad, hogy azt megelőzően a hazai bűnvádi perjog évszázadokon át kodifikálatlan maradt, a számos jogforrásból táplálkozó perjogi joganyag területileg és személyileg is megosztott, partikuláris volt. A maga korában európai színvonalú kódex a törvényszékek, az esküdtbíróságok és a járásbíróságok előtti eljárást szabályozta és – módosításokkal ugyan, de – egészen 1952-ig, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény hatálybalépéséig érvényben maradt.

Ifjabb Ábrányi Kornél 1849. december 31-én született Pesten, idősebb Ábrányi Kornél zeneszerző, zenei író (1822–1903) és Medve Jozefa legidősebb fiaként. Testvére Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró.

Bethlen István 1874. október 8-án született főnemesi, grófi családban az erdélyi Gernyeszegen. Tanulmányait a bécsi Theresianum nemesifjak számára fenntartott nevelőintézetben kezdte, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Ezután a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiát látogatta, ahonnan mezőgazdasági oklevelet kapott.

Szabad György Aradon született 1924. augusztus 4-én. Amint ő maga fogalmazott: magyarnak született a trianoni döntés nyomán Romániába frissen bekebelezett földön, évszázados hazai gyökerekkel bíró zsidó vallású család tagjának született az antiszemitizmus felívelése idején, és polgárnak e létforma fenyegetetté válása küszöbén. Családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át, itt érettségizett 1942-ben. Származása miatt nem vették fel az egyetemre, 1944-ben behívták munkaszolgálatra, ám megszökött, és a nyilasuralom idején bujkálni kényszerült. A front átvonulásakor orosz katonák „munkára” vitték, de onnan is sikerült megszöknie.

Podmaniczky Frigyes báró 1824. június 20-án született Pesten. A mai Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd Késmárkon végzett jogot.

225 éve, 1799. június 13-án Temesváron született Kiss Ernő honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike. Jómódú örmény család fiaként látta meg a napvilágot. Nevelőapja révén útja a bécsi Theresianumba vezetett, melynek elvégzése után a császári sereg tisztje lett. 1848 tavaszán ezredével Nagykikindán állomásozott, így a kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős délvidéki győzelem, a perlaszi szerb tábor bevétele szeptember 2-án. 1848. október 12-én vezérőrnagyi rangot kapott és a bánsági hadtest vezetésével bízták meg, két hónappal később pedig altábornagyi rangra emelték. Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetőjévé nevezték ki, a szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert.