Hiánypótló kiadványként jelent meg, amely a szociálpolitikával kívánt foglalkozni, a gyakorlati szociálpolitika minden ágazatát kívánta szakszerűen művelni. Tartalmát tekintve igyekezett a szociálpolitika minden területét felölelni, szellemileg a szociálpolitika emberséges, nemes és társadalmi szempontból progresszív céljait szolgálni. A munkásügy a társadalom ügye volt, így a folyóirat törekvése az volt, hogy a szociálpolitika legszélesebb szemléjét adja. Így foglalkozott a szociális biztonsággal, annak minden oldalával, a közegészségüggyel, az ipari és a mezőgazdasági termelésnek az emberrel és a munkással kapcsolatos minden vonatkozásával – például iparfelügyelet, munkásvédelem –, a munkások és munkaadók közötti viszonnyal – például bérezés, bérszerződések, kollektív szerződések, tanoncügy –, valamint figyelemmel kísérte a termelés összes szociális vonatkozását. Mind elméleti, mind gyakorlati jellegű témákkal foglalkoztak a lap hasábjain.
A hosszabb terjedelmű tanulmányok mellett a Szemle rovat rövidebb terjedelmű írásokat közöl a munkásbiztosítás, a szociális egészségügy, a munkásvédelem, a munkaviszony korabeli hazai és külföldi problémáiról, helyzetéről.
A Szakirodalom rovat könyvismertetéseket, a Joggyakorlat rovat pedig konkrét ügyekben hozott bírói ítéleteket foglal össze. Az I. világháború éveiben – 1914 és 1918 között – a Szemle rovat jelentős teret szentelt a háború rokkantjai ügyének (foglalkoztatás, gyógykezelés, segélyezés).
További adatok a lapról:
Periodicitás:
Megjelent: 1910–1917-ig 24 szám, 1919-ben pedig 12 szám.
Melléklap:
1913–1914: Orvosszakértői Szemle. A DTT projekt keretében nem került digitalizálásra.
Szerkesztő:
Kis Adolf
Társszerkesztők:
Hahn Dezső, Stein Fülöp
Forrás:
- Az olvasóhoz. = Munkásügyi Szemle. 1910. I. évf. 1. szám, 1–2. p.
