Máriássy Béla

(Berzéte, 1824. október 23. – Zsadány, 1897. október 5.)
országgyűlési képviselő, történetíró

Irodalom:

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1902. 576–578. p.
  • [Nekrológ]. = Vasárnapi Újság, 1897. XLIV. évf. 42. szám. 698. p.

Életrajz, munkássága

Birtokos és volt országgyűlési képviselő, született 1824. okt. 23-án Berzétén (Gömör megye). Tanulmányait otthon végezte, a bölcseletet és a jogot Pesten hallgatta s Pozsonyban jurátuskodott. Már 1843-ban részt vett a közügyekben. 1844-ben beutazta Angol- és Franciaországot. 1848-ban nemzetőri kapitány volt és részt vett a budaméri csatában. 1855-ben lakását Pest megyébe tette át. 1861-ben a nagyabonyi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének és ő a határozati párthoz csatlakozott. 1864 márciusában elfogatott és az Almásy-féle mozgalomban való részvéttel vádoltatott; mivel azonban részességét bebizonyítani nem tudták, száznapi fogság után szabadon bocsátották. Tevékeny részt vett Pest-vármegye közügyeiben egész a 70-es évek végéig. 1869-ben a nagy-abonyi kerületben, 1872-ben a szász sebesiben választották meg képviselőnek.1872. május végén egy kirándulás alkalmával lovai elragadták, kocsija feldőlt és jobb karja szétzúzódott, melyet le kellett vágni; ezentúl balkezével írt. A fúzióval ő is a szabadelvű párthoz csatlakozott, de politikai pályája alatt vagyoni helyzete megromolván, a nyilvános életben már csak kevéssé vett részt. A magyar törvényhozás történelme című tizennyolc kötetes műve a történeti adatok nevezetes gyűjteménye. 73 éves korában hunyt el Zsadányban.