Magyar Közigazgatás 1884-1944

Az új szaklap, amely első évfolyamában még az Uj Községi Közlöny nevet viselte és csak második évfolyamától kezdve vette fel mai nevét a Magyar Közigazgatást. Boncza Miklós ügyvéd kiadásában és Erdélyi Gyula vármegyei aljegyző felelős szerkesztése mellett látott napvilágot. A hivatalos körök rokonszenvét nem birta, olvasóközönsége, amelyre a közigazgatással foglalkozók köréből számított, részben lekicsinyléssel, részben közönnyel fogadta s azt, hogy mégis megélt, sőt tovább fejlődött, gyarapodott, annak köszönhette, hogy második évfolyama végén teljesen a Boncza Miklós kezébe került, aki 1884. december 18-tól kezdődőleg nemcsak kiadótulajdonos, hanem egyúttal felelős szerkesztő is lett. (...) világosan látta, hogy szaklap csak akkor számíthat hosszabb fennmaradásra, ha azt közérdekű tartalommal szerkesztik; amely tehát az aktuális vonatkozású közigazgatási problémák és feladatok elméleti tárgyalása és ismertetése mellett, a gyakorlati közigazgatás napról-napra felvetődő kérdéseivel is foglalkozik.

Idézet Boncza Miklós szerkesztői programjából:

"(...) szaklap csak akkor számíthat hosszabb fennmaradásra, ha azt közérdekű tartalommal szerkesztik; amely tehát az aktuális vonatkozású közigazgatási problémák és feladatok elméleti tárgyalása és ismertetése mellett, a gyakorlati közigazgatás napról-napra felvetődő kérdéseivel is foglalkozik."

Programjának megfelelően lapjában az általános közigazgatási vonatkozású összefoglaló és szakcikkek mellett a közigazgatás főbb ágainak megfelelően önálló rovatot nyitott a törvényhatóságok és községek életének ismertetésére , a közrendészet, közegészségügy, közgazdaság, tanügy és közművelődés részére. A hazai vonatkozású közlemények mellett, a lap egyre több és terjedelmesebb közleményben számolt be a külföldön folyó jelentősebb közigazgatási munkálatokról, törvényekről és jogszabályalkotási folyamatokról. Rendszeresen közölte a kormány- és felső hatóságoknak a közigazgatás körébe vágó elvi jelentőségű határozatait; a Kérdések és válaszok rovatában pedig az olvasóközönség részéről a laphoz intézett s a közigazgatás valamennyi ágából vett, legváltozatosabb, konkrét gyakorlati közigazgatási kérdésekre adott sokszor alapos kutatás eredményeként megfogalmazott választ. Különösen e két utóbbi rovat segítette elő a lap mind nagyobb népszerűségét. (...) Boncza Miklós munkatársait a legképzettebb és legkiválóbb közigazgatási szakemberek közül válogatta ki s igyekezett az ország minden e téren kíváló értékét lapja körébe vonni. A lap több szerkesztőváltás után 1944-ben előfizetői számának erőteljes csökkenése miatt megszűnt.