Mónica Ferrín – Hanspeter Kriesi (eds.): How Europeans View and Evaluate Democracy Revisited: Ten Years Later. Oxford: Oxford University Press, 2025, pp. xvi, 342 p.
OGYK jelzet: 937.337 EU KK XIX

Az Európai Társadalmi Felmérés (ESS) a kétezres évek elejétől 30 európai országban kétéves rendszerességgel vizsgálja a lakosság attitűdjeit, viselkedési mintáit. A felmérés egyik fejezete a demokráciához való hozzáállás mérése. Jelen kötet szerkesztői részt vettek a 2012-13-ban készült demokrácia-kutatásban, és elérkezettnek látták az időt, hogy egy évtized távlatából összevessék annak eredményeit a 2021-22-es azonos tárgyú adatfelvétellel, figyelembe véve az azóta eltelt időszak kríziseinek (migránsválság, Brexit, COVID-19, ukrajnai háború) hatását a demokráciafelfogásra. A közvélekedéssel ellentétben a kutatók azt találták, hogy az európai közvélemény alapvetően kitart a demokratikus értékek mellett, és a demokrácia támogatottsága is változatlan. A kötet szerzői azonban az egyes fejezetekben árnyalják ezt a pozitívnak tűnő képet: a válaszokat összefüggésükben elemezve azt látjuk, hogy az egyes országok lakosai és a különböző társadalmi osztályok számára a demokrácia fogalma mást és mást jelent, ami jelentősen megnehezíti az adatok kultúraközi összehasonlítását. A kötet azonban a feltárt ellentmondásokkal együtt is egyedülálló forrást jelent a társadalomtudósok számára, hiszen azon túl, hogy országokra lebontva közli a felmérés konkrét adatsorait, támpontot ad az elmúlt 10 év történései nyomán kialakult társadalmi-politikai változások megértéséhez.

Mark Hewitson: European Integration since the 1920s: Security, Identity, and Cooperation. Oxford, Oxford University Press, 2024, pp. xiv, 523 p.
OGYK jelzet: 937.325 EU KK 0

Mark Hewitson történész és politikatudós, a University College London professzora jelen kötetében az európai integráció fejlődéstörténetét elemezve – de az elmúlt időszakban mind szalonképesebbé váló, és az EU szétesésével fenyegető populista, euroszkeptikus nézetrendszerre is reflektálva – a maga komplexitásában igyekszik bemutatni az Európai Unió és elődszervezetei létrejöttének okait, valamint azokat a körülményeket és adottságokat, melyek egy mélyebb gazdasági és politikai együttműködés irányába terelték a kontinens országait már az első világháború lezárása óta. A monográfiát olvasva megérthetjük mindazokat a történelmi folyamatokat, melyek eredményeképp végül a kezdeti föderációs törekvések egy egyedi konföderatív jellegű integrációhoz vezették el Európát, amelyhez a tagállamok önként csatlakoztak, polgárai pedig többé-kevésbé azonosulni tudtak annak értékrendjével.

Michael Smith et al.: The European Union and the United States: Competition, Convergence and Crisis in the Global Arena. London [etc.]: Bloomsbury, 2025, pp. xvii, 1, 365 p.
OGYK jelzet: 937.326 EU KK VI

Az Egyesült Államok és Európa kapcsolatai a kezdetektől bonyolultak és ellentmondásokkal terheltek voltak. Európa kulturálisan, illetve kezdetben gazdasági értelemben is meghatározó befolyással bírt az amerikai társadalom életére, ám az első világháborút követően az USA egyre inkább fölénybe került az öreg kontinenshez képest a globális hatalmi színtéren, mellyel végérvényesen megváltozott kettejük viszonya. E tankönyvnek szánt áttekintő kötet ennek a viszontagságos kapcsolatrendszernek a feltárására vállalkozott 1945-től napjainkig. Az egy tőről fakadó euro-amerikai berendezkedés elemzése után a szerzők az európai integráció és az USA intézményi és döntéshozatali rendszerének összevetésével érzékeltetik a két államszerveződés hasonlóságait és különbségeit, melynek segítségével jobban megérthetjük gazdasági-kereskedelmi-biztonságpolitikai együttműködésük kihívásait is. Az Egyesült Államok és az Európai Unió között fennálló, dinamikusan változó kapcsolatrendszer a szerzők konklúziója szerint végső soron nem más, mint a rivalizálás, a közeledés és a válsághelyzetek különös elegye, amit folyamatosan formálnak a globális problémák és a nemzetközi politika szereplőinek lépései.

Federico Fabbrini: The EU Constitution in Time of War: Legal Responses to Russia’s Aggression against Ukraine. Oxford: Oxford University Press, 2025, pp. xvi, 175 p.
OGYK jelzet: 937.431 EU KK II

Az európai jog neves professzora eredeti perspektívából vizsgálja az Ukrajna ellen immár négy éve tartó orosz agresszió hatásait az Európai Unió működésére. A laikus fül számára meglepően hangzó – de a szakmai konszenzus szerint az EU szerződései által egyértelműen körülhatárolható – európai alkotmányjog elemzésével vezeti le, hogyan változott meg az uniós döntéshozatal és végrehajtás mechanizmusa a háború hatására, leginkább és mindenekelőtt a kül-, biztonság- és védelempolitika, a gazdaság- és pénzügypolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés, az energia- és iparpolitika, valamint a bővítés- és reformpolitika területén. A második világháború óta európai földön először került sor ilyen nagyívű fegyveres konfliktusra, melynek kezelésére az Unió nem volt felkészülve, hiszen békeidőben éppen a béke fenntartására született. A szerző arra volt tehát kíváncsi, hogy az EU jogi keretei egyáltalán alkalmasak-e a háború teremtette kihívások megoldására, azaz van-e realitása a közös védelempolitikának, a jóléti rendszer fenntartásának vagy a szabadságjogok hosszú távú biztosításának. A következtetés felemás: miközben az EU alkotmányos rendszere kellő rugalmasságot ad a válsághelyzeti cselekvésnek, a háború rámutatott azokra a szerkezeti és működési korlátokra is, amelyek hátráltatják a határozott fellépést és a jogállamiság elveinek érvényesülését a közösségen belül.

Daniele Gallo: Direct Effect in EU Law. Oxford: Oxford University Press, 2025, pp. xxxvi, 358 p.
OGYK: 937.428 EU KK II

A közvetlen hatály elve egyike az Európai Unió legalapvetőbb alkotmányjogi doktrínájának, amely lehetővé teszi, hogy egyének és cégek következetesen érvényesíthessék jogaikat mind a belföldi igazságszolgáltatásban, mind az EU Bírósága előtt. Nem túlzás azt állítani, hogy a közvetlen hatály elve az uniós jogrendszer gerince, ám a Curia máig adós a fogalom világos jogi kereteinek meghatározásával. A szerző által „forradalminak” nevezett jogelv fejlődéséről és működéséről most először született átfogó monográfia angol nyelven, amely minden aspektusára kiterjedően vizsgálja annak elméletét és gyakorlatát. Daniele Gallo, az EU jog professzora meggyőzően, jogesetekkel alátámasztva bizonyítja a közvetlen hatály uniós jogra gyakorolt transzformatív hatását, egyben hangsúlyozza a doktrína következetes értelmezésének és alkalmazásának szükségességét a bírósági ítélkezés gyakorlatában.

Folkert Wilman et al.: The EU Digital Services Act: A Commentary. Oxford: Oxford University Press, 2024, p. lv, 567 p.
OGYK jelzet: 937.432 EU KK VIII

Az Európai Unió területén 2024 februárjában hatályba lépett digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (Digital Services Act – DSA), amely az online térben működő szolgáltatók (pl. közösségi média, piacterek) felelősségét szabályozza a felhasználók védelme, a jogellenes tartalom elleni fellépés és az átláthatóság növelése érdekében, elfogadása óta jelentős vitákat gerjeszt jogászi és üzleti körökben egyaránt. Az online környezet szabályozása azonban – tekintettel annak jelentős társadalmi hatásaira – mindig rendkívül komplex vállalkozás, emiatt annak értelmezése is komoly kihívás, így jelen kommentár nélkülözhetetlen forrást jelent e meglehetősen friss jogszabály megértéséhez. A kötet szerzőinél szakavatottabb csapatot keresve pedig sem találhattak volna a feladatra: mindhárman az Európai Unió intézményrendszerében dolgozó szakemberek, Folkert Wilman és Paul-John Loewenthal az Európai Bizottság Jogi Szolgálatánál tevékenykedik, Saulius Lukas Kalèda pedig az EU Törvényszékének bírája.