A közelmúltban bevezettünk egy könyvtárak közötti forrás-megosztásra épülő rendszert, az ExLibris RapidILL szolgáltatását, amelynek segítségével a világon bármely gyűjteményből, ahol a szolgáltatásra előfizetnek, igényelhetünk dokumentumokat olvasóink részére. E lehetőség különösen a nemzetközi szakirodalom cikkeinek és tanulmányainak elérésében jelent komoly segítséget, hiszen általa olyan forrásanyaghoz is hozzájuthatnak kutatóink, melyek könyvtárunk állományában nem találhatók meg.
A Magyar Jogi Portál egységes platformon, rendszerezett módon jeleníti meg a könyvtár eddigi digitalizálási projektjei keretében előállított tartalmakat. A törvényhozás könyvtáraként és országos jogi szakkönyvtárként a kulturális örökség köréből a parlamenti dokumentumok és a jogforrások, jogi szakirodalom témakörében van megőrzési feladatunk. A portálon elérhető több mint 100 neves, szerzői jogi védelem alatt nem álló, 19. és 20. századi jogtudósnak és politikusnak a könyvtár állományában fellelhető mintegy 1800 digitalizált műve közel 500 ezer oldal terjedelemben. Minden szerzőhöz közzéteszünk életrajzot, melyekben az alkotók életének fontosabb állomásai, kutatási területük áll a központban. A művek egy részéhez könyvismertető is elérhető.
A tavaly decemberben megnyitott új olvasói térnek köszönhetően nemcsak az elmélyült kutatásra, tanulásra alkalmas könyvtári férőhelyek száma bővült, de a terület polcain böngészhetjük azt a mintegy 3000 kötetes szabadpolcos állományt, amely folyamatosan frissülve, mindig az utolsó három évben a könyvtárba beérkezett hazai és külföldi szakirodalmat kínálja az érdeklődő olvasóknak. A kötetek nem – a Nagy olvasótermi kézkönyvtár esetében már megszokott – tematikus rendben, hanem a művek beérkezési idejének sorrendjében kerülnek a polcra.
Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére. A friss külföldi szakirodalom beszerzése évről-évre folyamatosan zajlik alapvetően a tudományterületi, gyűjteményi szakreferensek javaslatai alapján, természetesen külső szakértőket is bevonva a véleményezési, javaslattételi folyamatba. Évente közel 300-400 idegen nyelvű művet vásárol a könyvtár, melyek közül minél többet igyekszünk szabadpolcon elhelyezni. Ezúttal könyvtárunk mellékgyűjtőköri tematikáival foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat.
Az 1962 óta létező, az American Society of International Law által szerkesztett nemzetközi jogi folyóirat a Cambridge University Press kiadásában elsődleges jogi forrásokat kínál a nemzetközi jog részterületeiről, és a különböző jogi aktusokról. A nemzetközi jogi források jelentős archívuma, amely a jogi kutatók közössége számára kínál tájékozódási lehetőséget az elsődleges forrásokról, melyeket az adott jogterület szakértői látnak el bevezetővel. Az összefoglalók rálátást nyújtanak a cikk vagy tanulmány nemzetközi jogi aspektusaira. A folyóirat 2012 utáni számai a Cambridge Journals HSS adatbázisban érhetők el teljes szöveggel, de aki a folyóirat archívumában keresne, a JSTOR adatbázisban eléri a régi számokat is.
Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében őrizzük az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc közel 700 darab aprónyomtatványát (manifesztumok, proklamációk névvel). A 154 éves könyvtár állományába a 19. század végén kerültek be ezek a dokumentumok, vannak köztük Pesten, Budán, Győrött, Kecskeméten, Kassán kiadottak is. A muzeális korú aprónyomtatványok zömében magyar nyelvűek, de találunk köztük német, szlovák, horvát, román nyelvű kiáltványokat is. A forradalom 150. évfordulója alkalmából restauráltattuk az egész állományt, és méret szerint dobozokban, fektetve tároljuk. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján ezekből csemegézünk.
KÖNYVTÁRI HÍREK, ÉVFORDULÓK
Előadások az Országgyűlési Könyvtár fejlesztéseiről a Szakkönyvtári Seregszemlén
2023. március 30-án ismét konferenciára gyűltek össze a szakkönyvtárak könyvtárosai. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának szervezésében, az MKE Társadalomtudományi Szekció támogatásával az idei seregszemlét személyes jelenlét formájában rendezték meg, de lehetőség volt a virtuális térben is követni az előadásokat. Az eddigi nagy sikerű rendezvényekhez hasonlóan idén is az egyes szakkönyvtárak, szakkönyvtártípusok helyzetének, eredményeinek bemutatása mellett a szakkönyvtárügy aktuális kérdései, új hazai és nemzetközi fejlesztések megismerésére is sor került.
Az Országgyűlési Könyvtár vezetőhelyettese, dr. Urai-Tóth Éva A kutatástámogatás lehetőségei és eszközei az Országgyűlési Könyvtárban címmel a könyvtár szakirodalmi feldolgozásáról, jogi tartalmak elkészítéséről, a honlapon nyújtott digitalizált tartalom elérhetőségéről, az idén befejezett Jogi Portálon található saját állományból digitalizált 5 millió oldalról, a discovery katalógustípus fejlesztéséről (melynek segítségével a digitalizált állomány és az adatbázisok anyaga is elérhető), a Rapid-kérés szolgáltatásról, és a szaktájékoztató tevékenységről tartott előadást.
Villám Judit, a Szakreferensi Osztály osztályvezetője 150 éve a könyvtár része a Ghyczy Ignácz gyűjtemény címmel, az 1872-ben örökölt nemesi könyvtárt, annak ritkaságait mutatta be. A pandémia alatti otthoni munka segítségével weboldalunkon létrehozott Ghyczy Ignácz Emlékoldalra az adományozás 150. évfordulóján 150 magyar nyelvű kötetet kiválogattunk, digitalizáltunk, majd minden könyvnek bemutattuk a szerzőjét, és könyvismertetést is írtunk hozzá, így közkinccsé vált a sokszínű gyűjtemény egy része. A könyvtárban szintén ez idő alatt megvalósult Ghyczy Ignácz Kiállítótér, melyben a látogatók személyesen is gyönyörködhetnek egy válogatott muzeális könyvgyűjteményben.
A könyvkötő mesterséggel foglalkozó Kner család ősei a 18. században Felvidékről indultak el, majd Békés megyében, Gyomán telepedtek le. Itt látta meg a napvilágot 1897. március 7-én Kner Erzsébet, Kner Izidor, a neves nyomdaalapító és Netter Kornélia ötödik gyermekeként. Szakmáját a lipcsei grafikai és nyomdászati akadémián sajátította el, majd 1924 őszén családi segítséggel megnyitotta önálló könyvkötő műhelyét Budapesten. A 2. világháború után kedves tanítványának és alkalmazottjának, Kardos Ferencnek adományozta műhelye fontos darabjait, aki későbbi munkahelyét, az Országgyűlési Könyvtár könyvkötő műhelyét gazdagította a reá ruházott értékes eszközökkel. A mai napig használatban lévő és működőképes gépek teljes pompájukban megtekinthetők – illetve a Kulturális Örökség Napjainak alkalmából évente egyszer a nagyközönség által is kipróbálhatók – a könyvtár társalgójában.
Weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk olvasóinknak. További információ
