1802. július 6-án Kisendréden született, Bars megyében. Felsőfokú tanulmányait Pozsonyban, Pesten és Egerben végezte. 1823-ban szerzett ügyvédi diplomát, majd Bars megyében kezdte meg közszolgálati pályáját. 1840-ben főjegyzőként a főispáni visszaélésekről írt, amiért felfüggesztették, és vizsgálatot indítottak ellene. Ugyan tisztázta magát, és visszahelyezték volna hivatalába, de már nem vállalta azt. A megyei karok és rendek 1843-ban egységesen követüknek választották, a szabadelvű többséghez tartozott. 1847-48-ban ismét megválasztották, de lemondott hivataláról.A világosi fegyverletétel után az első provizórium alatt rövid ideig törvényszéki elnök volt, részt vett a megye gazdasági egyesületének megalkotásában és vezetésében, mint elnök. 1861-től 1872-ig tagja volt a képviselőháznak, és a regnikoláris bizottság munkájában is részt vett. 1847-ben a Magyar Tudományos akadémia levelező, majd 1872-től rendes tagja lett. A Magyar Történelmi Társulatnak alapító és választmányi tagja, és a pozsonyi Toldy-körnek alakulásakor elnöke volt. 1872-ben visszavonult a közélettől, és 1885-ben hunyt el.

A portré a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményéből származik - köszönet érte.