ifj. Vécsey Tamás

(Budapest, 1875. november 23. – 1930. november 2.)
államtudományi doktor, birtokos gazda, királyi gazdasági főtanácsos

Irodalom:

  • Petőfi Irodalmi Múzeum. Névtér adatbázis
  • Vécsey Tamás gyászjelentése
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. kötet. Budapest: Hornyánszky Viktor, 1902. p. 1034-1035.
  • Magyar nemzetiségi zsebkönyv. Budapest, 1905. p.626.
  • Királyi gazdasági főtanácsosi cím adományozása. Földmívelési Értesítő. 1924. XXXIV. évf. 1. szám, p.1.
  • Új gazdasági főtanácsosok és tanácsosok. Pesti Hírlap, 1923. december 25. p.14.
  • Felvétel a Máltai Lovagrendbe. Budapesti Közlöny. 52. szám. 1934. március 6. p.1.

Életrajz, munkássága

A nemesi származású hernádvécsei Vécsey család tagja. Édesapja, hernádvécsei Vécsey Tamás (1839-1912), a neves római jogász, udvari tanácsos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár. Édesanyja técsői Móricz Margit (1855-1938). Négy testvére volt: Loránt, Kálmán, Margit és Ilona. 1909. február 19-én, Békáson feleségül vette báró Pongrácz Anzelm özvegyét, békási Békássy Máriát (1879-1941), és Békásra költözött gazdálkodni, egyúttal leköszönt hivataláról. A házasságukból egy gyermek született: hernádvécsei Vécsey Tamás.

1891-ben tett érettségi vizsgát a Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziumában. Jogi tanulmányait 1892-ben kezdte meg Pesten, a Magyar Királyi Tudományegyetemen, ahol államtudományi doktor lett. 1899-től a földművelésügyi minisztériumban fogalmazógyakornok az Elnöki osztályon, majd 1901-től a Vízjogi engedélyezések ügyosztályán lett fogalmazó. Később más osztályokon is dolgozott fogalmazóként. 1905-től a Mezőrendőrség és birtokrendezés ügyosztályon volt, majd 1908-ban átkerült a Gazdasági szakoktatás és kísérleti ügy főosztályra.

Jogtudósi munkásságáról viszonylag kevés adat áll rendelkezése, elsősorban vízjogi kérdésekkel foglalkozott. A területen való szakmai felkészültségét bizonyítja, hogy a neves jogtudósokat felvonultató, Márkus Dezső által szerkesztett Magyar jogi lexikonban ő írta a vízjogi szócikket. (Magyar jogi lexikon. VI. kötet. Budapest: Franklin, 1907. p.1104-1110.) Szerkesztésében jelent meg 1902-ben A vizjogi törvény és a vonatkozó jogszabályok címmel a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikket és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat bemutató gyűjtemény.

Több szervezetnél, illetve társaságnál töltött be tisztséget, elnöke volt a Marcalvölgyi Vízitársulatnak, alelnöke a József- és Ferenczvárosi takarékpénztár részvénytársaságnak és tagja volt Veszprém megye törvényhatósági bizottságának.

1923. december 20-án a földmívelésügyi miniszter előterjesztésére a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemeinek elismeréséül a kormányzó a magyar királyi gazdasági tanácsosi címet adományozta neki. 1934. február 27-én a külügyminiszter előterjesztésére tiszteletbeli lovagként felvételt nyert a Máltai Lovagrendbe.

Budapesten hunyt el 1930. november 2-án. Földi maradványait a békási családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.