Városi Szemle

A szerkesztőség programadó lapindító bevezetőjében (1908) hangsúlyozta a városi közigazgatásról való tájékozódás fontosságát. Célszerűnek tartotta, hogy könnyen tudomást lehessen szerezni a közigazgatás jelentős eseményeiről, a közigazgatást befolyásoló társadalmi tényekről, viszonyokról.

A folyóiratban megjelenő közlemények többsége elsősorban a főváros, Budapest közigazgatási kérdéseivel kívánt foglalkozni, de számos írása nem vagy nem csak Budapesthez kötődött. Írásaikban bemutatták a vidéki városokat érintő kérdéseket, problémákat is, valamint fórumot biztosítottak a külföldi városok igazgatását ismertető tanulmányoknak.

Elsősorban önálló tanulmányokat és ismertető cikkeket közöltek, amelyek tudományos alapon tárgyalták a városi közigazgatás és statisztika éppen aktuális kérdéseit. A Hazai és külföldi szemle rovat ismertette a hazai városokat érintő jogforrásokat és bírói joggyakorlatot, valamint a városigazgatással kapcsolatos külföldi jogot. A Közigazgatás rovat a jelentősebb hazai és külföldi közigazgatási eseményekről tudósított, a Statisztika rovat pedig a közigazgatással kapcsolatos társadalmi tényeket, viszonyokat tárgyalta, elemezte statisztikai szempontból. Az Irodalom rovatban könyvismertetések, városi és Budapestre vonatkozó bibliográfiák jelentek meg.

A lap közreadója Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala volt. Előzménye a Fővárosi Közlemények a statisztika és a közigazgatás köréből című kiadvány volt (1907).

A laphoz kapcsolódó két repertórium a Városi szemle: közlemények a városi közigazgatás és statisztika köréből (1945–1948) és az Adalékok két budapesti közigazgatási folyóirat történetéhez: a Fővárosi Közlemények 1907. és a Városi szemle 1944–1948. évi repertóriuma (mindkettőt összeállította: Bajnokné Szécsey Réka, megjelent az Országgyűlési Könyvtár gondozásában).