Tóth Károly jogász és jegyző ikertestvére. A kiskunhalasi Református Főgimnáziumban 1895-ben kiváló eredménnyel tett érettségit követően a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karán kezdte meg tanulmányait. Az egyetem befejezését követően a fővárosban lett ügyvédjelölt. 1904 szeptemberétől 1914-ig a Debreceni Református Kollégium falai közt működő jogakadémia oktatója. Az 1910/11. tanévben a Kollégium akadémiai igazgatói funkcióját töltötte be. 1910-ben Budapesten egyetemi magántanári képesítést szerzett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1914. március 14-én a megalakítandó Debreceni Tudományegyetemre kiírt egyetemi tanári álláshelyre beadott pályázatát a kijelölt szakmai bizottság támogatta. Ennek alapján 1914. augusztus 28-án Tóth Lajost egyetemi tanárrá nevezték ki. Az egyetemen töltött évtizedek alatt a szorosan vett professzori munka mellett aktív közéleti szerepet vállalt. Számos jelentős állami igazgatási és egyházi tisztséget töltött be. Bekapcsolódott az önkormányzati igazgatásba is. Részt vett Pest- Pilis-Solt Kiskun vármegye és Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottságának munkájában, és tagja volt Debrecen város törvényhatósági kisgyűlésének is. 1926-tól póttagként, 1930 őszétől pedig a debreceni egyetem megválasztott képviselőjeként részt vett a magyar országgyűlés felsőházának munkájában is.
Műveit a konzervatív szemlélet határozta meg, ugyanakkor nem vetette el kora modern eszméit. Hangsúlyozta a magánjog hagyományai továbbélésének fontosságát. A modern eszmék elemzése kapcsán utalt az évszázados magyar, pontosabban hazai jogi tradíciókra. Nem osztotta a nemzeti konzervatívok általánosnak tekinthető kodifikáció-ellenes beállítottságát. A református egyház igazgatásában szintén jelentős funkciókat vállalt. Évtizedeken át tagja volt a református egyház törvényhozó zsinatának, ellátta a Tiszántúli Egyházkerület világi aljegyzői, majd főjegyzői feladatait. Később a református egyház egyetemes konventjének tagjaként, 1931-től pedig egyik jegyzőjeként is tevékenykedett. Tóth Lajos életműve legkiemelkedőbb állomásának a rektori tisztség elnyerését tekintette. Rektorként az 1934/35. akadémiai évben működött. Egészségi állapotának romlása azonban sajnálatos módon akadályozta eredményes rektori működését. A rektori megbízatás leteltét követő tanévben prorektori pozíciót töltött be. A tudományszervezés területén is fontos szerepet vállalt. 1921-ben a Debreceni Tudományegyetem oktatói által alapított Tisza István Tudományos Társaság alapító és rendes tagja lett. A Társaságnak 1921 őszével kezdődően főtitkára, 1929-től pedig egészen elhunytáig elnöke volt.