jogász, jogi doktor, a kecskeméti jogakadémián a büntetőjog, jogbölcselet és bölcseleti erkölcstan rendes tanára
Irodalom:
- Szabadfalvi József: Teghze Gyula jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1922/23. tanévi rector magnificusa. Gerundium, 2015. 6. évf. 3-4. szám, p.5-15. (Letöltés ideje: 2021.04.12.)
- Teghze Gyula, in: Magyar életrajzi lexikon: [A-Z]: 1978-1991. Budapest: Akadémiai K., 1994
- Teghze Gyula, in: Magyar írók élete és munkái / Szinnyei József. Budapest: M. Kvk. és Kvterj. Egyes., 1980-1981
- Teghze Gyula a Nemzeti Örökség Intézetének honlapján (Letöltés ideje: 2021.04.12.)
- 80 éve, 1939. november 12-én hunyt el Teghze Gyula jogász, egyetemi tanár. Hírös Naptár honlapja (Letöltés ideje: 2021.04.12.)
Teghze Gyula 1867. április 13-án született Szatmárnémetiben. 1885-ben érettségizett a Debreceni Református Kollégiumban. Jogi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Párizsban, Londonban, Lipcsében és Berlinben folytatta, majd már mint végzett joghallgató, állami ösztöndíjjal töltött el fél évet a Müncheni Egyetemen. 1889-ben rövid időre önkéntes katonai szolgálatba állt, ekkor tiszti vizsgát is tett. 1893-ban a Pénzügyminisztériumban helyezkedett el mint segédfogalmazó. 1895-ben kinevezték a Kecskeméti Református Jogakadémia jogbölcselet és büntetőjog tanárává. 1900-ban jelentős tudományos visszhangot kiváltva megjelent Szerves társadalomtani elméletek és az állam személyiségének theoriája című műve. 1903-ban jog- és állambölcseleti magántanári habilitációt szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. 1908-ban jogakadémiájának igazgatója lett. 1910-ben a Debreceni Református Jogakadémia jogbölcselet és nemzetközi jog tanáraként folytatta pályafutását. A Debreceni Tudományegyetem 1912-es megalapításakor a Jogbölcselet és Nemzetközi Jog Tanszékre került, egyben a Jog- és Államtudományi Kar dékánhelyettese lett a tanévre. 1914-ben professzori kinevezést kapott az egyetemen. Az 1918/19-es tanévben ő volt karának dékánja, az 1922/23-as tanévben pedig az egyetem rektori tisztét töltötte be. Ekkoriban érdeklődése még inkább a nemzetközi jog felé fordult, Hágában szakirányú tanfolyamon is részt vett. Számos tanulmány megírása után 1930-ban megjelentette a magyar nemzetközi jogi tankönyvirodalom addigi legjelentősebb művét, a Nemzetközi jog című könyvet. Az 1930/31-es tanévben ismét ő volt a jogi kar dékánja. 1937-ben vonult nyugdíjba.
Teghze Gyula oktatói munkája mellett előadásokat tartott a Társadalomtudományi Társaság ülésein és a debreceni Népszerű Főiskolai Tanfolyamon is, mely utóbbinak az 1920-as évek elején elnöke is volt. Tudományos társasági tagságai közül megemlítendő a párizsi székhelyű Nemzetközi Szociológiai Intézetben viselt beltagsága.
Teghze Gyula 1939. november 12-én hunyt el Budapesten. A Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra.
