címsor - Szászy-Schwarz Gusztáv: Magánjogi fejtegetések a felsőbírósági határozatok kapcsán

Szászy-Schwarz Gusztáv: Magánjogi fejtegetések a felsőbírósági határozatok kapcsán

Könyv adatok - Szászy-Schwarz Gusztáv: Magánjogi fejtegetések a felsőbírósági határozatok kapcsán

Szászy-Schwarz Gusztáv: Magánjogi fejtegetések a felsőbírósági határozatok kapcsán

Szászy-Schwarz Gusztáv: Magánjogi fejtegetések a felsőbírósági határozatok kapcsán. Budapest: Singer és Wolfner, 1890. 325 p.

Forrás:

  • Magánjogi fejtegetések a felsőbírósági határozatok kapcsán. Írta: Szászy-Schwarz Gusztáv, Budapest, 1890. = A jog, 1890, 43. szám, p.374.

Szászy-Schwarz Gusztáv: Magánjogi fejtegetések a felsőbírósági határozatok kapcsán

Ezen mü csaknem változatlan gyűjteménye és lenyomata azon cikkeknek, melyeket szerző bizonyos elvi jelentőségű felsőbirósági határozatok kapcsán a Jogtudományi Közlönyben közrebocsátott. Bár régi ismerősökre találunk tehát, midőn e cikkeket lapozzuk, mindig haszonnal és élvezettel tesszük. Mert habár külsőleg és formailag egyes felsőbirósági határozatok egyszerű kritikai megbeszélésének tűnnek fel, de tartalmilag egynémelyike valóságos kis értekezéssé nőtte ki magát, mely a kérdés egészét, vagy az illető jogesetben domináló részét szövi körül fejtegetései fonalaival. Szerző világos, tiszta fölfogásé civilistának válik be e dolgozataiban; a romanista és német iskola és rendszerek tanítványa, bizonyos kizárólagosság előszeretetével idézi a német szerzőket és érveléseiben az azok által lerakott alapokon veti meg lábát. Csodálatos, hogy még oly nagyobb irodalmi látkörü jogász is, mint minő szerző, irodalmi tanulmányaiban csaknem szintén teljesen a német jogtudomány keretében mozog. A nagy francia civilistákat és mély eszű dolgozataikat vajmi ritkán, vagy egyáltalán nem találjuk idézve jogászaink tanulmányaiban. Sok túlhajtástól és német sajátlagosságoktól, melyek nincsenek mindig a dolog hasznára, szabadulnának meg jogi íróink. Ezen általános megjegyzésünk után, csak elismeréssel teszszük le e munkát, mely szerencsésen egyesíteni tudja fejtegetéseiben a tudományos érvelés elméleti kellékeit a gyakorlati szükség mindennapi igényeivel és ez által igen utánzandó mintául szolgálhat az elmélet embereinek, miként kelljen gyakorlatiasan irni és a praktikusoknak miként kelljen tudományosan tárgyalni. A gyűjtemény különben igen változatos és mind a szorosan vett magán-, mind a kereskedelmi, váltó- és csődjog köréből ölel fel; minden érdekes, controvers kérdéseket.