Magyar Jog

Jelenleg a Magyar Jogász Egylet folyóirata. A folyóiratot 1954 októberében indította útjára a Magyar Jogász Szövetség, tehát nem kapcsolódott névelődjéhez, az 1946-ban útjára indult, majd 1948-ban a Jogtudományi Közlönybe beolvadt Magyar Jog című folyóirathoz.

A folyóirat indulásakor magán viselte a kor jegyeit. Amellett, hogy a lap feladatául kapta a pártállami jogpolitika szolgálatát, a célok között megjelent az is, hogy tartson lépést az igazságszolgáltatás munkájával, legyen figyelemmel a jogszolgáltatásban felmerülő problémákra és azok megoldásában nyújtson elméleti és gyakorlati segítséget a jogi élet és a jogászság számára. A folyóirat a rendszerváltást követően is elsődleges céljának tekintette a törvényhozás és a joggyakorlat ismertetését, a jogalkalmazási problémák megoldásának elősegítését.

A folyóirat szerkezeti felépítése lényegesen nem változott.

A lap jelenlegi szerkezetében a Cikkek, tanulmányok rovat olyan tudományos igényű írásoknak ad helyet, amelyek a jogalkotás és a joggyakorlat új jelenségeivel foglalkoznak, különös figyelemmel a jogfejlődés és az európai uniós jog kérdéseire. A Fórum rovat alkalmas terep a különböző álláspontok, vélemények kifejtéséhez, javaslatok és kritikák közzétételéhez, amelyek nemegyszer éles vitát váltanak ki. A Külföldi Jogi Szemle mindig jelentős hangsúlyt kapott a lapban. Korábban az itt megjelent cikkek elsősorban az akkori szocialista országok jogára fókuszáltak. A rendszerváltás után kiszélesedett az ismertetésre kerülő idegen jogrendszerek köre, ugyanakkor ma már inkább az európai uniós joggal és az Európai Unió tagországainak jogával foglalkozó cikkek állnak a középpontban. A Könyvismertetés rovat a jogi könyvkiadás újdonságairól, elméleti és gyakorlati jellegű művekről ad tájékoztatást. A Szemle rovat a jogi közélet eseményeiről, rendezvényeiről számol be.