Bár a minisztériumi tárcaközlönyök a dualizmus időszakában terjedtek el, a közös ügyek közé tartozó külügynek – nem lévén önálló magyar minisztériuma – saját hivatalos lapja sem volt. Az I. világháborút és a Monarchia felbomlását követő súlyos évek után, egy hónappal a trianoni békeszerződés becikkelyezését követően, 1921. augusztus 26-án született rendelet arról, hogy – a többi minisztériumhoz hasonlóan – a külügyi tárca is hivatalos lapot ad ki.
A Külügyi Közlöny megindítását a külügyminiszter 9925/1–1921. szám alatt rendelte el, és 1. száma 1921. szeptember 15-én látott napvilágot. A kezdetben havonként kétszer, 1-jén és 15-én (később csak egyszer) megjelenő hivatalos lap nem a nagy nyilvánosság számára készült, hanem a Külügyminisztérium osztályai, a külügyi hatóságok, valamint egyes társminisztériumok számára. Az előfizetést a rendelet nem tette lehetővé. A kinyilvánított cél az volt, hogy a Külügyminisztérium által kiadott rendeleteket és egyéb közérdekű információkat az illetékes körök – a feladatok gyors végrehajtása érdekében – könnyen megismerhessék, a külügyi szabályrendeletek addigi körülményes és nehézkes terjesztését és gyűjtését pedig megszüntessék. A közlöny szerkesztéséről és kiadásáról a minisztérium elnöki osztálya gondoskodott. A fenti jogszabály külön kiemelte, hogy az önálló minisztérium létezésétől kezdve visszamenőleg – ténylegesen 1920-tól 1921. szeptember 10-ig – is közlik a még hatályban levő rendeleteket. A Külügyi Közlöny szerkezetileg három részre tagolódott:
- a Rendeletek címen összefoglalt első rész a külügyminiszter és más minisztériumok külügyi vonatkozású rendeleteit tartalmazta;
- a Közlemények című második rész általában a rendeletek kiegészítésére és magyarázatára szorítkozó, többnyire általános tudnivalókat közölt;
- a Személyi hírek feliratú harmadik részben következett a kinevezések, áthelyezések, előléptetések, felmentések, elbocsátások, a személyi és ügybeosztások, kitüntetések, elhalálozások felsorolása. Itt lehetett tájékozódni a külföldi államok magyarországi képviseleteinek személyi változásairól is;
A bizalmas jellegű rendeleteket és közleményeket „Bizalmas” feliratú közlönyszámokban nyomtatták ki, és ezeket – a bizalmas ügyiratokra vonatkozó szabályok szerint kezelve – külön borítékban postázták a kiválogatott címzettek részére.
A közlöny utolsó száma, a 24. évfolyam 2. számaként, 1944. április 11-én (hasonló külügyi tárcaközlöny azóta sem) jelent meg. A hivatalos laphoz évenként betűrendes tárgy-, név- és számmutatót mellékeltek. Az Országgyűlési Könyvtár DTT portálján az érdeklődők a közlönyszámokat teljes szövegű visszakereséssel a kezdetektől 1943 végéig vehetik igénybe.
