A folyóirat kiadójának, a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Kisebbségjogi Intézetének, igazgatója Kenéz Béla írt bevezetőt az 1938-ban megjelent első számhoz. Ebben leírja, hogy a folyóirat egyelőre a magyar közönséghez szól, létjogosultságát és szükségességét a címe tükrözi. A párizsi és Párizs környéki békék növelték annak jelentőségét, hogy egy olyan folyóirat jelenjen meg, amely a kisebbségi kérdésekkel foglalkozik. Célja, hogy felvilágosítsa a nemzetiségileg tagolt államokat és az egész művelt világot arról, hogy a kisebbségek oldalán nemcsak az igazság, a nemzetközi szerződésekben biztosított jog áll, amely alaptörvényként ismeri el a kisebbségek nemzeti, polgári és politikai életének szabadságát, hanem a célszerűség is.
A békés együttműködést, a kölcsönös megértésen alapuló gazdasági és politikai jó viszonyt nem lehet elképzelni olyan országok között, amelyek egyike a másik ország népének hatalma alá került tagjait sanyargatja.
Fontos küldetése a folyóiratnak, hogy kapcsolatot építsen a trianoni határokon túl élő és az anyaországi magyarok között.
A hét év alatt a folyóirat főként hosszabb lélegzetű tanulmányokat közölt jellemzően kisebbségvédelmi, kisebbségi jogi és nemzetiségeket érintő témákban. Sok statisztikai közleményt, választási beszámolót tartalmaz a környező országokból. Irodalom rovatában pedig magyar és idegen nyelvű könyvek ismertetőit jelentetik meg.
1938-1941-ig Kisebbségi sors című rovatában a környező országokban (Jugoszlávia, Románia, Szlovákia) élő magyar kisebbségek életéről közöl híreket, sokszor mindennapjaikról számol be.
További adatok a lapról:
Periodicitás:
Évi 6 szám jelent meg, de gyakoriak voltak az összevont számok, 1944-ben egyetlen összevont száma jelent meg.
Főszerkesztő:
Elekes Dezső
További munkatársak:
Gogolák Lajos, Jakabffy Elemér, Kenéz Béla, Thirring Lajos
Forrás:
- Kenéz Béla: Beköszöntő. = Kisebbségvédelem. 1938. I. évf. 1. sz. 1–2. p.
