Adó. Adó-és Illetékügyi Szemle

A lap indulásakor a polgárok gazdasági érdekeit mélyen érintő adózással kapcsolatos kérdések teljesen elhanyagoltak voltak Magyarországon. E kérdések sem tudományos, sem gyakorlati szempontból nem részesülnek megfelelő figyelemben, valamint rendszeres és folyamatos művelésben. A folyóirat célja, hogy rendszeres alapossággal és tudományos színvonalon, ugyanakkor a gyakorlati szükségleteknek is megfelelő figyelemmel tárgyalja a bel- és külföldi nagy pénzügyi jogi és pénzügytani kérdéseket. A lap terjedelmes rovatokban foglalkozik az egyenes adókkal, a fogyasztási adókkal, az illeték- és bélyegügyekkel, valamint a jövedéki büntetőüggyel.

Az egyenes adók terén az 1912. évi LIII. törvénycikkel kiegészített 1909. évi törvények új rendszert hoztak létre. Számtalan általános fontosságú probléma és részletkérdés vetődött fel az új szabályozás kapcsán. A jelentősebb problémákat, kérdéseket tanulmányok és cikkek formájában, a részleteket pedig rendszeres és kritikai ismertetésekkel a rovat Joggyakorlat című fejezetében tárgyalta a szemle. Fokozott figyelmet fordítottak a társulatok, az egyéni mezőgazdasági üzemek, az ipari vállalatok és a pénzintézetek adózásának kérdéseire.

A fogyasztási adók jelentős állami adóbevételt biztosító források voltak, ugyanakkor sajátosan érintették a mezőgazdasági és ipari termelést, így különös közgazdasági jelentőségük volt. A szemle igyekezett figyelemmel kísérni ezen adók szociális hivatását, adótechnikáját, joggyakorlatát és reformszükségleteit.

Az Illeték- és bélyegügyet is az elhanyagoltság, valamint az egységes joggyakorlat hiánya jellemezte. A rovat kisebb-nagyobb dolgozatokat közölt, emellett tárgyalta a joggyakorlatot, törekedett a felmerülő gyakorlati problémák tisztázására.

A Jövedéki büntetőügy területén a folyóirat kisebb-nagyobb közleményeket közölt, valamint ismertette a joggyakorlatot.

A Vegyes pénzügyi jogi közlemények rovat az államháztartás költségvetési kérdéseivel, a monopóliumokkal és a jövedéki ügyekkel foglalkozott. Nagy hangsúlyt fektettek a törvényhatóságok, a városok és a községek adózási és illetékügyi problémáira is.

A Krónika rovat a bel- és külföldi pénzügyi jogra vonatkozó tudományos mozgalmakat ismertette, foglalkozott a törvény-előkészítés és a törvényhozás munkálatainak ismertetésével is, mind elméleti, mind gyakorlati oldalról.

Az Irodalom rovat a bel- és külföldi szakirodalmat ismertette (frissen megjelent könyvek, folyóiratcikkek, napi sajtó).

A Személyi ügyek rovat a közigazgatási bíróság és a pénzügyminisztérium mindenkori személy- és ügybeosztását, valamint a fővárosi adókivető és adófelszólamlási bizottságok elnökeinek és tagjainak jegyzékét ismertette, tisztán gyakorlati célokat szolgálva.

A Szerkesztői üzenetek rovat a szerkesztőség és az előfizetők közötti érintkezést közvetítette.