Tisztelt Látogató!

Köszöntöm az 1992-ben Közép-Európában elsőként megalakult Európai ügyek bizottsága honlapján. Több mint huszonöt évvel ezelőtt kezdeményezésemre jött létre az európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság, amelynek szerepe és feladatköre folyamatosan változott az integrációs folyamat előre haladásával. Tevékenysége két fő korszakra tagolható: Magyarország 2004. május 1-jei EU-csatlakozásáig, valamint az uniós tagfelvételtől napjainkig.

Az 1994-től állandó bizottsági státusszal működő testület tevékenysége az úgynevezett jogközelítéssel és az EU-tagságra történő felkészülés ellenőrzésével teljesedett ki. Szintén abban az évben a bizottság és az Európai Parlament delegációja részvételével alakult meg a társulási parlamenti bizottság (vegyesbizottság). Az uniós tagságot megelőző legizgalmasabb időszak a csatlakozási tárgyalások parlamenti ellenőrzése volt 1998-2002 között. Ezt követően a testület legfontosabb feladata az Országgyűlés uniós szerepét meghatározó jogszabályok kialakításának előmozdítása volt, különös tekintettel az Országgyűlés és a kormány európai ügyekben történő együttműködését meghatározó törvényre. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény felhatalmazása alapján az Európai ügyek bizottsága ügydöntő hatáskörrel bír, hiszen az egyeztetési eljárás keretében az Országgyűlés nevében fogadhat el állásfoglalást a kormány által az uniós intézményekben képviselt tárgyalási álláspontról.

Magyarország uniós tagságában történelmi jelentőséggel bírt az első magyar EU-elnökség és annak parlamenti dimenziója 2011 első félévében. Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a tagállami parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságok találkozója, a COSAC (elnökségi és plenáris) ülések keretében aktívan járult hozzá a magyar EU-elnökség parlamenti dimenziójának eredményeihez.

A lisszaboni szerződés a nemzeti parlamentek európai uniós ügyekben betöltött szerepét megerősítette, s új lehetőségeket teremtett, különösen a szubszidiaritás és arányosság elve érvényesülésének vizsgálata révén, mintegy bekapcsolva a nemzeti parlamenteket az uniós döntéshozatalba. Az Országgyűlésben is létrejöttek azok az eljárások és gyakorlatok, amelyek biztosítják, hogy az Országgyűlés éljen a szerződés adta jogosítványokkal. Az Európai ügyek bizottsága kezdeményezésére a Tisztelt Ház immár hat indokolt véleményt fogadott el. Rendszeressé vált az ún. politikai párbeszéd keretében történő egyeztetés az Európai Bizottsággal.

Meggyőződésem, hogy az európai politikában elengedhetetlen a döntések legitimitásának erősítése, ebben pedig központi feladat hárul a nemzeti parlamentekre. Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága elkötelezett az uniós politikaalakítási folyamat jobbítása és a nemzeti érdekek határozott képviselete mellett. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az aktív parlamenti diplomácia és a visegrádi négyekkel való szoros együttműködés.

Honlapunkon részletes tájékoztatót nyújtunk az Európai ügyek bizottsága történetéről, feladatköréről és tevékenységéről. Kellemes böngészést kívánunk!

Dr. Hörcsik Richárd
az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága elnöke