http://parlament.hu/fotitkar/tvalk/90_11_tervekrol.htm

Tervekről, koncepciókról, programokról, stratégiákról, intézkedésekről és irányelvekről szóló törvények és országgyűlési határozatok

1990–2014

Tartalom
I.	Gazdaságpolitika (fejlesztéssel kapcsolatos tervek, energiapolitika, agrárgazdaság, kis- és középvállalkozások, turizmus fejlesztése)
II. A	Területfejlesztés, területrendezés
II. B.	Környezetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás
III.	Épített környezet, építésügy
IV.	Szociális, népegészségügyi, társadalombiztosítási, foglalkoztatási, gyermek- és ifjúsági, sport- és esélyegyenlőségi programok, roma integráció
V.	Civil szervezetek
VI.	Bűnmegelőzés, kábítószer-probléma, lakásmaffia
VII.	Közlekedéspolitika
VIII.	Honvédelem, kül- és biztonságpolitika fejlesztésének irányai
IX.	Tudomány, oktatás
X.	Média

I.	Gazdaságpolitika (fejlesztéssel kapcsolatos tervek, energiapolitika, agrárgazdaság, kis- és középvállalkozások, turizmus fejlesztése)

1997. évi CXIV. törvény	Az agrárgazdaság fejlesztéséről A kormány kialakítja és az Országgyűlés elé terjeszti a középtávú agrár- és vidékfejlesztési stratégiát, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter útján jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, az ennek érdekében végzett intézkedésekről, a biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról, teljesítéséről, továbbá az Európai Unióval történt elszámolásról. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év október 15-ig terjeszti az Országgyűlés elé. Agrárgazdasági Tanács jelentéssel kapcsolatos állásfoglalását a tanács elnöke a jelentés beterjesztésével egyidejűleg hozza nyilvánosságra.

2004. évi XXXIV. törvény	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) helyzetének felmérése A kormány kétévente az Országgyűlés elé terjeszti a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kidolgozott, a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a KKV-k részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentést.

2012. évi LXXV. törvény	A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról A gazdaság és a turizmus élénkítése, az egyes építészeti és erkölcsi értékek megóvása, a sport- és kulturális szolgáltatások színvonalának emelése, továbbá a hosszú távú városrehabilitáció megvalósítása érdekében - a budapesti Istvánmező városrész rehabilitációja keretében a sport- és a kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes épületegyüttes létrehozásának elősegítése céljából alkotta meg a törvényt.

71/1992. (XI. 6.) OGY határozat	Az 1992. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről Az Országgyűlés az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. és a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. Törvényekben foglaltak szerint határozatot hoz az 1992. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről (a továbbiakban: Irányelvek). Az Irányelvekben rögzítik a kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiájával összhangban, az 1992. évre érvényes privatizációs célkitűzéseket és főbb eljárási szabályokat.

44/1997. (IV. 29.) OGY határozat	A magyar turizmus fejlődése érdekében szükséges tennivalókról

60/2000. (VI. 21.) OGY határozat	Az állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat fenyegető kockázatok kezelésével és egyéb kockázatkezelési kérdésekkel kapcsolatos egyes kormányzati feladatokról

63/2005. (VI. 28.) OGY határozat	Az alternatív energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről

94/2005. (XII. 15.) OGY határozat	Az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről

96/2005. (XII. 25.) OGY határozat	Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról

53/2006. (XI. 19.) OGY határozat	A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról

100/2007. (XI. 14.) OGY határozat	A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól Az Országgyűlés tekintettel a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos célkitűzések, cselekvési irányok és eszközök meghatározásának és megújításának fontosságára, a természeti környezetével harmonikusabban együtt élő társadalom kialakítását szolgáló stratégiai program kidolgozását határozza meg.

28/2008. (III. 20.) OGY határozat	Az Új Tulajdonosi Programról Az Új Tulajdonosi Program kidolgozása során biztosítani kell, hogy a lehető legszélesebb kör vehessen részt a programban, az állam tulajdonából mindenki egységes elvek szerint részesülhessen, a kedvezményekkel mindenki egyforma eséllyel élhessen, a felelős tulajdonlás élményét minél többen tapasztalhassák meg.

40/2008. (IV. 17.) OGY határozat	A 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról A kormány legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, a tájékoztató benyújtásával együtt tegyen javaslatokat az energiapolitikai koncepció felülvizsgálatára.

77/2008. (VI. 13.) OGY határozat	A hungarikumok védelméről 1. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek. 2. Felkéri a Kormányt, hogy a tudomány, a kormányszervek, a regionális- és vidékfejlesztési intézményrendszer ágazati érdekképviseletek és szakirányú civil szervezetek bevonásával dolgozza ki a hungarikumok rendszerezését, valamint megőrzésének és hasznosításának lehetőségeit. 3. Felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a hungarikumok körébe tartozó, Hagyományok - Ízek - Régiók program keretében létrejött, a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket tartalmazó gyűjtemény bővítésének és hasznosításának, valamint a határon túli magyarlakta területeken való gyűjtőmunkához szakmai segítség nyújtásának lehetőségét. 4. Felkéri a Kormányt, hogy ösztönözze az agrártermékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését. 5. A fentiekről, valamint a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról a Kormány kétévente adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek, első alkalommal 2009. december 31-ig.

31/2012. (IV. 3.) OGY határozat	A lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről Az Országgyűlés felkéri a Kormányt: a) Vizsgálja meg a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, vagyis a magáncsőd jogintézményének bevezetését. Az adósság rendezése - törvény alapján - komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit. b) Építse be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középfokú iskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek a megismertetését és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. c) Vizsgálja meg a pénzintézetek, illetőleg a hitelközvetítő pénzügyi szolgáltatók, ügynöki szervezetek viszonyát, illetőleg a hitelfelvevőknek az ezekhez való viszonyát. d) Vizsgálja meg a devizahitelesek megsegítése érdekében hozott intézkedések hatályosulását, és szükség esetén kezdeményezze azok módosítását. e) Vizsgálja meg a pénzügyi szolgáltatás közvetítőire vonatkozó 2011-től alkalmazandó jogszabályok hatályosulását, és szükség esetén kezdeményezze azok módosítását. f) Vizsgálja meg, hogy a hitelfelvevők megfelelő minőségű és mennyiségű információhoz való jutásának, kellő megalapozottságú tájékozódásának elősegítése érdekében az Európai Bizottság által javasolt - még el nem fogadott - a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról szóló irányelv vonatkozó részei hogyan illeszthetők be a hazai jogrendbe. g) Vizsgálja meg, hogy milyen eszközökkel tudná elősegíteni a hitelpiac szereplőinek a futamidő alatt bekövetkező negatív változások elleni „öngondoskodását". Például a hitelfelvevőre megkötött ún. hitelfedezeti biztosítási csomag védelmet nyújt az ideiglenes munkaképtelenség, valamint a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi nehézségek esetében is.

18/2013 (III. 28.) OGY határozat	A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról A Keretstratégiát négyévente felül kell vizsgálni, és szükség esetén - különösen a nemzeti erőforrások állapotában bekövetkező jelentős változások, a hazai vagy globális folyamatok irányának megváltozása, a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi vagy európai jogi környezet lényeges módosulása, továbbá a tudomány új és jelentős eredményeinek megismerésének következményeképpen - kezdeményezni kell a Keretstratégia megújítását. Új nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia megalkotását a Kormány, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács vagy az országgyűlési képviselők javaslatára az Országgyűlés kezdeményezheti, elfogadására az Országgyűlés jogosult.

II. A.

Területfejlesztés, területrendezés

1996. évi XXI. törvény	A területfejlesztésről és a területrendezésről Az Országgyűlés az országos fejlesztési koncepcióhoz illesztve határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, beszámoltatja a kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról, meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait, törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, valamint a régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást, meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről. Évente beszámoltatja a kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, a nemzetközi és határ menti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről és meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.

1999. évi XLI. törvény	A területszervezési eljárásról Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök - az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás évének kivételével - évente egy alkalommal dönt. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben a döntés megalapozott előkészítése érdekében a helyi kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez (miniszter) az országgyűlési képviselők általános választásának éve kivételével minden év április 30-ig lehet felterjeszteni. A kormány - a miniszter augusztus 30-ig tett előterjesztése alapján - a helyi kezdeményezést, illetőleg saját kezdeményezését szeptember 30-ig nyújtja be az Országgyűlésnek, amely arról december 31-ig dönt. Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás kitűzésének napján, az önkormányzati választást érintően a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napján lép hatályba; erről az Országgyűlés szükség esetén a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz.

2003. évi XXVI. törvény	Az Országos Területrendezési Tervről

2005. évi LXIV. törvény	A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki.


97/2005. (XII. 25.) OGY határozat	Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

67/2007. (VI. 28.) OGY határozat	A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről A területfejlesztési politika átfogó célja - a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram és az Aktualizált Konvergencia Program célkitűzéseivel összhangban - az ország és térségei harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése. Alapvető követelmény, hogy a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos, de egymással összhangban álló fejlesztési stratégiát valósítsanak meg. Ennek eredményeként javul a térségek versenyképessége, mérséklődnek a térségi és a települési szintű különbségek, fenntartható a fejlődés és biztosítható az örökségvédelem, valamint a környezeti szempontok integrációja. Az ország - térségeivel együtt - szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe, erősödik a decentralizáció, valamint a regionalizmus. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció alapján az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott középtávú országos és térségi területfejlesztési célok elérését jelentős részben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, az ágazati és regionális operatív programokban meghatározott közösségi és hazai források által támogatott fejlesztések megvalósítása szolgálja.

II. B.

Környezetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás

1995. évi LIII. törvény	A környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében: érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket; elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását. Dönt a kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról, meghatározza az állampolgári jogok védelmének országgyűlési biztosa környezetvédelmi feladatait, meghatározza a kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait és jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenőrzi felhasználásukat. A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program).

2000. évi XLIII. törvény	A hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá az e törvényben megállapított célok elérésének és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogad el. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet hatévente és ezt követően annak minden felülvizsgálatakor közzé teszi. A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott, illetve lerakni tervezett hulladékok - a vonatkozó szabványt referenciaként felhasználva - mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A hulladéklerakóra - a települési szilárd hulladék részeként - kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képződött - a települési szilárd hulladék részét képező - biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2009. július 1. napjáig 50%-ra, 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

2000. évi CXII. törvény	A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról A törvény folyamatos megújításával (legutóbbi átfogó módosítása 2008.: LVII. tv.) az Országgyűlés a területrendezési terv kialakításánál figyelemmel volt arra, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a táji, természeti és települési környezet minőségének védelme a megelőzés elvének érvényesítésével olyan véges és nehezen megújuló környezeti értékek megóvását szolgálja, amelyek a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez is szükségesek - a térség kiegyensúlyozottabb területi fejlődése érdekében.

2004. évi LXVII. törvény	A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról

2009. évi XXXVII. törvény	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról Az erdő fogalmába beletartozik az erdei termőföld és a rajta kialakult életközösség valamennyi eleme, ezért a törvény hatálya kiterjed az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeivel együtt, a külterületi fásításokra és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló létesítményekre és földterületekre. Az erdő az emberi életre óriási hatást gyakorol, javai és szolgáltatásai megújítható jellegénél fogva olyan természeti erőforrás közé tartozik, amely fenntartható módon képes alapvető szükségletek kielégítését biztosítani.

22/1991. (IV. 13.) OGY határozat	A dél-alföldi települések ivóvízének minősítéséről és az egészséges ivóvíz-ellátási program módosításáról

24/1991. (IV. 17.) OGY határozat	Az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről A kormány dolgozza ki az Alföld rövid és hosszú távú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepcióját, és azok elemei épüljenek be a megalkotandó jogszabályokba.

26/1991. (IV. 23.) OGY határozat	A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatokról Az Országgyűlés szükségesnek tartja a vízlépcsőrendszer megvalósítására irányuló munkálatok további felfüggesztését, és felkéri a Kormányt, hogy a tárgyalásokon törekedjék arra, hogy mielőbb megegyezés szülessék - a korábbi magyar javaslatoknak megfelelően - a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén folyó kivitelezési tevékenység felfüggesztéséről.

28/1991. (IV. 30.) OGY határozat	A Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Helsinki Folyamatban részt vevő államok 1989. októberi szófiai Környezetvédelmi Találkozóján a nemzetközi folyamatokra és tavakra létrehozandó egyezmények alapelveiről elfogadott határozatnak megfelelően a dunai államok kormányaival folytasson tárgyalásokat egy - a készülő összeurópai, ökológiai alapú vízminőség-védelmi és vízhasználati keretszerződéssel összhangban álló - Duna-egyezmény 1992 során történő megalkotásáról, valamint az érintett államokkal közösen vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Duna-egyezmény állandó központi szerveinek Magyarország adjon otthont.

69/1992. (XI. 6.) OGY határozat	A Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi és területfejlesztési kérdéséről Az Országgyűlés felkérése szerint a kormány a Szigetköz rehabilitációs fejlesztési koncepciójának kidolgozásakor legyen figyelemmel a természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi és területfejlesztési kérdésekre. Kezdeményezze a természetes vizek - vízfolyások - part menti övezeteken a természetbarát gazdálkodás bevezetését. A Magyar Tudományos Akadémia vegyen részt az ökológiai kutatások koordinálásában és vegyék figyelembe a helyi szakemberek tapasztalatait is.

105/1995. (XI. 1.) OGY határozat	A Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásáról

38/2000. (V. 5.) OGY határozat	A holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos további feladatokról

110/2002. (XII. 12.) OGY határozat	Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről

96/2009. (XII. 9.) OGY határozat	A 2009-2014. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról

60/2009. (VI. 24.) OGY határozat	Az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről Az Országgyűlés olyan jogi szabályozást tart szükségesnek, amely a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát és Programot összehangoltan a hazai jogrendbe illeszti.

96/2009. (XII. 9.) OGY határozat	A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról A Nemzeti Környezetvédelmi Program a 2009-2014 közötti időszakra szól, de ennél hosszabb távra is kitekint. Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére.
1/2014. (I. 3.) OGY határozat	A Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014-2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait.

III.

Épített környezet, építésügy

1997. évi
LXXVIII. törvény

Az épített környezet alakításáról és védelméről
Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.
A kormány az építésügy központi feladatainak ellátása körében gondoskodik az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről, az építésügyi hatósági intézményrendszer működtetéséről, a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról, az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.

49/2009. (V. 27.) OGY határozat

A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a tanya, tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek.

IV.

Szociális, népegészségügyi, társadalombiztosítási, foglalkoztatási, gyermek- és ifjúsági, sport- és esélyegyenlőségi programok, roma integráció

1992. évi XLIV. törvény	A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról

1998. évi XXVI. törvény	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Az Országgyűlés a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Fogyatékosügyi Programot (a továbbiakban: Program) határoz meg. A Programban foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási, oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala során érvényre kell juttatni. A Program előkészítéséről és annak Országgyűlési határozat tervezet formájában az Országgyűlés elé történő terjesztéséről - a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter útján - a kormány gondoskodik. A Programot az Országgyűlés fogadja el. Végrehajtásáról a kormány évente jelentést tesz az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a határozatot legalább négyévente felülvizsgálja.

2003. évi CXXV. törvény	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2004. évi CXXII. törvény	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról

2008. évi XLVI. törvény	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az élelmiszerlánc felügyelete során kockázatbecslésen alapuló, folyamatos, ellenőrző, országos laboratóriumi vizsgálatprogram szükséges.

2012. évi CIII. törvény	Az Erzsébet-programról Az Országgyűlés a gyermekekről való felelős gondoskodás jegyében, az ahhoz kapcsolódó források megteremtése, valamint a társadalmi szolidaritásra építve a Szent Erzsébet-i hagyományok újraélesztése érdekében alkotta a törvényt.

35/2002. (VI. 28.) OGY határozat	A hazai népegészségügyi helyzettel összefüggő egyes hosszú távú feladatokról Az Országgyűlés az elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel a hazai lakosság számára kiemelt jelentőséget tulajdonít a népegészségügyi helyzet gyökeres javításának, és megalapozottnak tartja azokat a lakossági elvárásokat, hogy a magyar népesség születéskor várható élettartama fokozatosan közelítsen az Európai Unió országainak átlagához. Az Országgyűlés tudatában van annak, hogy az emberek egészségi állapotában érzékelhető javulást és az ellátórendszerben érdemi változásokat csak hosszabb, több parlamenti ciklusokon átívelő időszak alatt érhető el. Ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy - az Egészséges Nemzetért népegészségügyi program korszerűsítésével és kiterjesztésével - a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében 2002. december hó 15. napjáig terjessze az Országgyűlés elé az "Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját", amely kiemelt figyelmet fordít: az egészséges ifjúság érdekében indított megelőző programokra, az "egészségérettségi" szűrővizsgálati rendszer kialakítására, a gyermek- és ifjúságvédelem kiterjesztésére, illetve megerősítésére; az idősek egészségi állapotának javítását szolgáló intézkedésekre; a szív- és érrendszeri megbetegedések, halálozások visszaszorítására; a daganatos megbetegedések megelőzésének és szűrésének megszervezésére; a lelki egészségvédelemre és a környezet-egészségügyre; és a mozgásszervi megbetegedések megelőzésére és gyógyítására.

135/2003. (XII. 17.) OGY határozat	Az iskolai tejfogyasztás "Igyál tejet" programról

62/2005. (VI. 28.) OGY határozat	A meddőséggel kapcsolatos problémák átfogó kezelésére vonatkozó intézkedési terv kialakítására

10/2006. (II. 16.) OGY határozat	Az új Országos Fogyatékosügyi Programról Országos Fogyatékosügyi Program 2007-2013

47/2007. (V. 31.) OGY határozat	A "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 A "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia célja a gyermekszegénység csökkentése, a gyermekek esélyeinek javítása, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések legjobban korlátozzák a fejlődésüket.

65/2007. (VI. 27.) OGY határozat	A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról Az Országgyűlés megalkotja a Nemzeti Sportstratégiát, figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítéséhez, az esélyegyenlőség javításához, figyelemmel üzleti funkciójára is.

68/2007. (VI. 28.) OGY határozat	A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről Az Országgyűlés a határozatát a magyarországi cigány, illetőleg roma népesség sikeres társadalmi integrációjának elősegítése és megvalósítása érdekében készítette.

81/2009. (X. 2.) OGY határozat	Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról A XXI. század egyik eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. E kihívásra reagálva alkotta meg az Országgyűlés az időspolitikát és stratégiát, amelynek hosszú távú célkitűzése 2034-ig került megfogalmazásra.

88/2009. (X. 29.) OGY határozat	A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról Az "Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2024" című stratégiai programot az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva alkotta meg, hogy az ifjúsági korosztályok nemzetünk felemelkedésének és társadalmunk megújulásának meghatározó alapját jelentik, továbbá felismerte e korosztályok társadalmi integrációjának szükségességét és támogatja a felelős társadalom kialakítását, az esélyegyenlőség megteremtésében betöltött szerepüket, valamint a népesség gazdasági aktivitásának előmozdítását.

66/2013. (VI. 26.) OGY határozat	A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről Az Országgyűlés a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében hozta a határozatot.

80/2013. (X. 16.) OGY határozat	A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy a kábítószerek keresletének és kínálatának csökkentése kizárólag szerkezetében és szemléletében egységes stratégiai elemeket megvalósító együttműködéssel érhető el, felismerve továbbá, hogy a kedvezőtlenül alakuló tendenciák megállításában a szerhasználat nélküli életmodell és az egészséget alapértékként közvetítő szemléletmód középpontba állítása, a kábítószerfüggők ellátása és kezelése terén a felépülés-központú látásmód érhet el eredményeket, - összhangban az Európai Unió célkitűzéseivel – hozta meg a határozatot.

V	Civil szervezetek

2003. évi
L. törvény

A Nemzeti Civil Alapprogramról

VI.

Bűnmegelőzés, kábítószer-probléma, lakásmaffia

115/2003. (X. 28.) OGY határozat	A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról

18/2009. (III. 4.) OGY határozat	A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készítendő új nemzeti stratégiai programról Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy készítse elő a 2010-től esedékes nemzeti stratégiai programot.

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat	A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyűlés a "Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére" című stratégiai programot (Nemzeti Drogstratégia) abból a felismerésből kiindulva alkotta meg, hogy a kábítószer-használat -kereskedelem kedvezőtlen hatásainak csökkentése kizárólag egységes szerkezetű és szemléletű, stratégiai elemeket megvalósító együttműködéssel érhető el.

VII.

Közlekedéspolitika

19/2004. (III. 26.) OGY határozat

A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról

VIII.

Honvédelem, kül- és biztonságpolitika fejlesztésének irányai

94/1995. (IX. 28.) OGY határozat	A légvédelem rádiólokációs felderítő-, információs és vezetési rendszere fejlesztéséről

95/1995. (IX. 28.) OGY határozat	A légvédelem földközeli és kis magasságú oltalmazási képességének megőrzéséről

62/2001. (IX. 25.) OGY határozat	A Magyar Köztársaságnak az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről

51/2007. (VI. 6.) OGY határozat	A Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól Az Országgyűlés szükségesnek tartja a Magyar Honvédség fejlesztésének folytatását. Ennek során a fő hangsúlyt a nemzeti és nemzetközi keretek közötti alkalmazás követelményeinek egyaránt megfelelő katonai képességek kialakítására kell helyezni. Hosszú távon törekedni kell arra, hogy az ország teherbíró képességével összhangban a védelmi kiadásokra fordított költségvetési források GDP-részaránya folyamatosan közelítsen a NATO-tagállamok átlagának megfelelő arányhoz, és a haditechnikai fejlesztésekre fordított források aránya érje el a védelmi kiadások 20%-át.

IX.

Tudomány, oktatás

113/1996. (XII. 20.) OGY határozat

A magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról

Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a magyar tudományosság vállalkozik az állam és a nemzet előtt álló stratégiai kérdések megfogalmazására, a válaszalternatívák kidolgozására, valamint azzal, hogy a feladatvállalás koordinálását a magyar tudósok köztestülete, a Magyar Tudományos Akadémia végezze.
Az Országgyűlés szükségesnek látja, hogy a jelen országgyűlési ciklusban a magyar tudomány helyzetét és lehetőségeit rögzítő részletes elemzés készüljön el. Ennek elkészítésére az Országgyűlés felkéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

78/2008. (VI. 13.) OGY határozat

A Nemzeti Tehetség Programról
A tehetségkutatás és a tehetségsegítés átfogó nemzeti programjának megalkotása és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszerrel összefüggő intézkedések meghozatala érdekében a Magyar Országgyűlés szükségesnek tartja
a tehetségek felkutatásának és fejlesztésének segítésére, a hazai tehetségsegítés egymásra épülő hosszú távon fenntartható, működőképes rendszerré szerveződése érdekében a Nemzeti Tehetség Program létrehozását;
a kiszámítható állami szerepvállalás és a már meglévő, valamint a további források bevonása, célirányos hatékony felhasználása érdekében a Nemzeti Tehetség Alap létesítését;
a Nemzeti Tehetség Program működésének nyomon követése, segítése és a minél szélesebb körű szakmai, szakmapolitikai és társadalmi részvétel előmozdítása érdekében Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozását.

Média

59/2007. (VI. 26.) OGY határozat

Az audiovizuális média szabályozásának reformjáról
Az Országgyűlés a digitális átállás technikai és piaci feltételeinek megteremtésén túl szükségesnek tartja az audiovizuális média jogi szabályozásának átfogó megújítását.