140 éve született Slachta Margit, az első magyar női országgyűlési képviselő
1884. szeptember 18-án...
130 évvel ezelőtt kötöttek szerződést az Országház reprezentatív termeinek színes festett ablakaira
...
175 éve ásta el Szemere Bertalan miniszterelnök Orsovánál a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket
...
1924. augusztus 4-én született Aradon Szabad György, az első szabadon választott országgyűlés elnöke. Tisztségét 1990....
Egyesy Géza Kassán született 1844. augusztus 14-én. Eleinte orvosnak készült, majd 1867-ben tagja lett az Országgyűlés...
1884. július 30-án alakult meg az Országház Építési Végrehajtó Bizottsága, az építés irányításáért közvetlenül felelős...
1849. július 28-án fogadta el az első népképviseleti országgyűlés azt a határozatot, melyet Magyarország első „nemzetiségi...
155 éve hirdették ki Magyarországon a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényt. Az 1869. évi IV. törvénycikk kimondta a...
A rendszerváltozás egyik látványos eseménye volt George H. W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének júliusi...
1989. június 13-án az Országház Vadásztermében megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások. 1989-re időszerűvé vált a...
2004. június 13-án Magyarországon először választottak képviselőket az Európai Parlamentbe, miután május 1-jén hazánk...
1849. május 31-én az Országgyűlés elhatározta, hogy Debrecenből visszahelyezi székhelyét Pestre, egyúttal üléseit július 2-ig...
1904. május 29-én avatták fel Steindl Imre mellszobrát és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet emléktábláját az Országház...
1884. május 22-én I. Ferenc József magyar király szentesítette az állandó Országház építési tervének jóváhagyásáról és az...
Az Országház falainak teljes magasságát elérve 1894. május 5-én megtartották az épület bokrétaünnepét. A kőfaragók és más...
150 éve vezették be az egységes mértékrendszert
Ferenc József osztrák császár és magyar király 1874....
175 éve alakult meg a Szemere-kormány
A Szemere-kormány 1849. május 2-án alakult és alig több mint...
175 éves az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat
Az első népképviseleti országgyűlés a debreceni...
I. Ferenc József magyar király 1874. március 21-én felmentette tisztségéből Szlávy József miniszterelnököt, s utódjául Bittó...
1994. március 14-én, a katonazenakarok nemzetközi találkozóján a Kossuth téren a nemzeti zenekarok térzenével és alaki...
1884. március 13-án nyújtotta be Tisza Kálmán miniszterelnök az állandó országház tervének elfogadásáról és az építés...
1899. február 26-án alakult meg a kiegyezés utáni dualista Magyarország tizedik kabinetje Széll Kálmán vezetésével....
Munkácsy Mihály 1890-ben kapott felkérést az Árpád honfoglalása című kép megfestésére, melyet az Országházban terveztek...
1884. február 24-én mutatta be Steindl Imre az Országos Bizottságának az Országház módosított terveit, melyeken az egy évvel...
Munkácsy Mihály 1890-ben kapott felkérést az Árpád honfoglalása című kép megfestésére, melyet az Országházban terveztek...
1993. január 11-én helyezték vissza az Országház Duna-parti oldalán, a restaurált északi torony tetejére a villámhárítóként is...
1974. január 6-án hunyt el Zadjeli Slachta Margit Borbála szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója,...
2013. december 20-án adták át az Országház megújult homlokzatát. A Steindl Imre Program keretében folyó felújítási munkálatok...
Steindl Imre nem tudott elképzelni füstölgő kéményt az Országházon, ezért a fűtésre szolgáló központi kazánházat az épülettől...
Az Országgyűlési Könyvtár megalapítását az 1868. november 6-i képviselőházi házszabály 215. paragrafusa mondta ki: „A Ház,...
Az Országház homlokzatán a magyar történelem jeles alakjait megjelenítő 90 kőszobor kapott helyet. A Végrehajtó Bizottság...
Az Országház Delegációs termének, mely eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia közös ügyeinek tárgyalására szolgált,...
Az Erdély és Magyarország unióját nemcsak elutasító, hanem ellenében nyíltan fegyverkező szászok és románok magyarellenes...
Kossuth Lajos javaslatára 1848. szeptember 16-án a képviselőház kijelölt egy testületet, amelynek tagjai – volt miniszterek,...
Az Igazságügyi Palota a Kossuth tér másodikként átadott középülete volt a Földművelésügyi Minisztérium épülete után, és...
1893. augusztus 3-án pályázatot írtak ki Ferenc József és Erzsébet királyné szoborcsoportjának elkészítésére. Az alkotást az...
A villamosság annyira új volt az Országház építése idején, hogy az épületben a bevált gázvilágítás mellé tulajdonképpen csak...
Az Országház iparművészeti remekei közül kiemelkednek az épületbe tervezett bútorok és famunkák, melyek kivitelezésében...
Az első, népképviseleti alapon összeülő országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, ám az ünnepélyes megnyitót július 5-re...
Az Országház építésénél több kiemelt rendeltetésű helyiségében alkalmaztak márványanyagokat. Habár fontos szempont volt, hogy...
A Kolozsváron tartott utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848. május 29. és július 18. között alapvető fontosságú törvényeket...
Az Országház díszítőfestészeti alkotásai Scholtz Róbert és közel százfős műhelye megfeszített munkájának köszönhetők. Scholtz...
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1898. május 12-i ülésén a Tömő teret (a mai Kossuth teret) övező telekrendezési ügyek kapcsán...
Az Országház tervpályázatára, mely 1882. április 9-én jelent meg a hírlapokban, 1883. február 1-jéig lehetett pályaműveket...
1848. április 11-én alakult meg az első, parlamentnek felelős kormány, a Batthyány-kormány.
A felelős magyar kormány...
V. Ferdinánd király 1848. április 11-én szentesítette az utolsó magyar rendi, 1847–1848-as pozsonyi országgyűlésen elfogadott...
A pozsonyi országgyűlés történelmi jelentőségű törvényalkotó munkájával megteremtette a hazai polgári fejlődés alapjait. Ezen...
Miután az Országgyűlés elfogadta a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot, az 1948. évi XVIII. törvénycikknek...
1823. március 8-án született gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök.
Andrássy kezdetben Széchenyi híve volt, majd...
1848. március 3-án „roppant számu hallgatóság, fuladásig tömött karzatok” előtt, „remegő várakozás” közepette kezdődött meg a...
A Végrehajtó Bizottság 1898. február 16-án kötött szerződést Zsolnay Vilmossal száz szobor kivitelezésére: nyolcvannyolc...
1933. február 7-én, 87 éves korában elhunyt gróf Apponyi Albert házelnök, majd vallás- és közoktatási miniszter, az 1920-as...
Perczel Dezső jogász, szabadelvű párti politikus, miniszter, házelnök 1848. január 18-án született Szekszárdon.
Apja, Perczel...
Trefort Ágoston kultuszminiszter az Országgyűlés 1883. január 12-i ülésén jelentette ki először, hogy az Országház építését...
Az Országgyűlési Őrséget az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény hozta létre, működését 2013. január 1-jén kezdte...
I. Ferenc József 1872. december 23-án szentesítette a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről” szóló...
Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus, földművelésügyi miniszter három méter magas bronzszobrát 1932. április 29-én...
Az I. világháborút követően a Bethlen-kormány úgy döntött, hogy a rendkívül súlyos mértékű államháztartási deficit ellenére...
1847. november 11-én nyitotta meg az uralkodó, V. Ferdinánd Magyarország utolsó rendi országgyűlését, amely elindította...
1902. október 8-án az Országgyűlés képviselőháza gróf Apponyi Albert házelnök vezetésével megnyitotta első ülését az...
1897. szeptember 17-én hunyt el Péchy Tamás politikus, országgyűlési képviselő, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, a...
1897. szeptember 15-én kötöttek szerződést Vajda Zsigmonddal a két országházi társalgó mennyezetképének elkészítésére.
A két...
Steindl Imre építész, műegyetemi tanár munkásságának csúcsát az Országház épülete jelentette. Művének végső befejezését és...
1947. augusztus 31-én tartották Magyarország második világháborút követő utolsó legalább részben szabadnak tekinthető...
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
