125 évvel ezelőtt, 1895. november 18-án kelt Ferenc József azon „legfelsőbb elhatározása”, amelyben a kultuszminiszter előterjesztése nyomán az uralkodó engedélyt adott arra, hogy a nők előtt is megnyíljanak bizonyos hazai egyetemek kapui. Wlassics Gyula ugyanazon év december 19-én bocsátotta ki a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett 65.719. számú rendeletét, a nőknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetése tárgyában.

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án fogadták el negyvennégy állam jelenlétében. A szervezet alkotmánya 1946. november 4-én lépett hatályba, miután húsz állam ratifikálta.

Hazánkban a XIX. század második felében – a kiegyezést követően – indultak meg azok a törekvések, melyek a modern polgári igazságszolgáltatás kialakítását tűzték ki célul. A köznyelvben Csemegi-kódexként emlegetett törvény gyökeresen alakította át a honi büntetési és börtönrendszert, legalábbis elméletben. A jogszabályokban leírt rendkívül előremutató rendszer a gyakorlatban már nem tudott hazánkban meghonosodni, mert az anyagi és személyi feltételek nem bizonyultak elegendőnek az egyes elemek megvalósításához. A büntetés-végrehajtás eme felemás reformját szakították meg visszafordíthatatlanul a trianoni békeszerződés okozta területi veszteségek és közigazgatási változások.

A járványügyi helyzet miatt meghozott kormányzati intézkedésekhez igazodva 2020. november 10-től visszavonásig az Országház és az Országgyűlési Könyvtár nem fogad látogatókat.

Az Országgyűlés elnöke 2018-ban hívta életre a Nagy Miklós-díjat, amelyet minden év november 6-án annak a könyvtáros szakembernek nyújtunk át, aki magas színvonalú szakmai tevékenységével hozzájárult intézményünk céljainak megvalósításához. Az idei évben a pandémiás helyzetre való tekintettel az idei díjazottunk, a Szegedi Tudományegyetem informatikai főigazgató-helyettese, dr. Kokas Károly a hagyományostól eltérő módon vehette át a kitüntetést.

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatnunk be néhányat.

75 éve, 1945. november 4-én tartották meg Magyarország második világháború utáni első – és lényegében 45 éven át utolsó – valóban demokratikus választását, amely a legszabadabb körülmények között zajló voksolás volt hazánk addigi történetében.

​Fülöp Áron a székelyföldi Felsőboldogasszonyfalván született 1861. március 15-én, gazdálkodó családban. A székelyudvarhelyi Református Gimnáziumban jeles tanuló gyermeket apja papnak szánta. Rövid útkeresés (először a nagyenyedi teológiai fakultás, majd a pesti orvosi egyetem) után, a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar és latin szakon tanult, de német és francia nyelvű előadásokat is hallgatott.