Aktuális információk - második sor

Kedves Olvasóink!
A könyvtár a húsvéti ünnepekre való tekintettel 2024. március 29. és április 1. között zárva tart.
Kellemes ünnepeket kívánunk önöknek!

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Száz évvel ezelőtt halt meg a Képviselőházi Könyvtár első igazgatója, Fülöp Áron

Fülöp Áron a székelyföldi Felsőboldogasszonyfalván született 1861. március 15-én, gazdálkodó családban. A székelyudvarhelyi Református Gimnáziumban jeles tanuló gyermeket apja papnak szánta. Rövid útkeresés (először a nagyenyedi teológiai fakultás, majd a pesti orvosi egyetem) után, a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar és latin szakon tanult, de német és francia nyelvű előadásokat is hallgatott. Egy ránk maradt index másolata szerint magyar irodalomból Gyulai Pált, Beöthy Zsoltot és Szász Károlyt, esztétikából Greguss Ágostot, a magyar nyelvészetből Budenz Józsefet és Simonyi Zsigmondot, a latin nyelvészetből és irodalomból Ponori Thewrewk Emilt hallgatta. Az 1884-85-ös tanévben befejezte az egyetemet. Évről évre készült a diplomavizsgára – még 1891-ben is szó van róla leveleiben –, de végül nem tette le azt. Utóbbi helyen ismerkedik meg feleségével, Sargavy Erzsébettel, a felső leánynevelő intézet igazgatónőjével, aki élete végéig támogatta minden tevékenységében. Fülöp 1893-94-ben a Szatmári Hírlap szerkesztőjeként tevékenykedett, majd 1895 februárjában Pesten próbált elhelyezkedni. Már a szatmárnémeti gimnáziumban is az ő feladata volt a tanári könyvtár rendezése, Pesten „Az Otthon” Írók és Hírlapírók Köre 1200 kötetes könyvtárának néhány hónapos rendezésével bízták meg, a munka befejezése után pedig az Országos Közoktatásügyi Tanács (OKT) segédtitkára lett. Főnöke, Ferenczy József titkár így ír róla: „…valóban élvezet ennek az embernek a felterjesztéseit olvasni. Tömörebb tárgyi összefoglalást, magyarosabb stílust még nem olvastam.” Eközben főnöke gyermekét is több tárgyból tanította, megmentve ezzel a bukástól.

Fülöp Áron

Fülöp Áron portréja

Az OKT megszűnése után, 1896. április 30-tól a Képviselőházi Könyvtárban segédkönyvtárnokként helyezkedett el Küffer Béla könyvtárnok mellett. Az akkor még a Sándor utcai Képviselőházban működő könyvtárban a könyvtárrendezés és a kötetkatalógus készítése volt a legfőbb feladata, – ő dolgozta fel a századfordulón kiadott pótkötet részére 1893 és 1899 között beérkezett és állományba vett dokumentumokat –, de emellett már az új Országházban kialakítandó könyvtári rész tervezésével is foglalkozott. Ebben az időszakban zajlott az országgyűlési történeti dokumentumainak beszerzése, és a kölcsönkönyvek visszaszerzése is sok gondot okozott a könyvtárnokoknak. Pesti időszakáról szorgosan beszámol Szatmárnémetiben maradt feleségének, a levelek a többi fennmaradt irataival együtt a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárában találhatók (e könyvtár a valamikori református kollégiumi könyvtár jogutódja). Többféle anekdota is fűződik nevéhez, egy mosolyogtató könyvtári eseményt is megírt 1896. december 9-diki levelében:Ma szinte átsegített Szent Péter a mennyországba. Az íróasztalom melletti szekrény a nagy teher alatt összedűlt és az angol parlament naplói méltóztattak éktelen lezuhanást rögtönözni. Igazán véletlen szerencse volt, hogy alig 5 másod perczczel előbb bementem a Küffer szobájába. Irtózatos riadalom támadt, melynek komoly hangulatát Endrődi vidította fel képzetes fejfám eme rögtönzött sírfeliratával:

Ihol a könyvtárost könyv ütötte agyon,

A tudomány ütött lyukat tudós agyon, —

Vándor, ha erre jársz, ne ejts könnyet érte:

Méltó halál érte.”

Levél Fülöp Áron feleségének

Levél Fülöp Áron feleségének

Fülöp Áron hagyaték

Levelek és iratok a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárában. (Ezúton is köszönjük a könyvtár nyugalmazott vezetőjének, Róth András Lajosnak, hogy a hagyatékra felhívta a figyelmünket)

1902 nyarán Fülöp Áron szakszerű irányító és szervező munkát végzett az akkor 50.000 kötetet számláló könyvtár költöztetésében a régi pesti képviselőházból az új Országházba. A könyvtárnok Küffer Béla nyugdíjaztatása után Fülöp Áron lett a könyvtár első embere, 11 évig vezette a Képviselőházi Könyvtárt: 1905-ig könyvtárnokként, 1905 és 1911 között a főkönyvtárnokként, 1911-től pedig kinevezett könyvtárigazgatóként (e pozícióban is ő volt az első a könyvtár életében). Az ő nevéhez fűződik a költözés utáni új könyvtári rend kialakítása és annak irányítása. Két évig dolgozott a könyvtár ügyrendjének összeállításán, melyet végül a könyvtári bizottság 1909. október 4-i ülésén fogadtak el, majd azt a képviselőházi ülésen hozott határozat is megerősítette. A működés alapelveinek összefoglalásával párhuzamosan folyt a könyvtári rendszer legfontosabb összetevőinek, a katalógus-, szak- és raktározási rendszernek összehangolt – leltározással egybekötött – újjászervezése, átalakítása.

A könyvtár beköltözés előtt

A nagy olvasóterem 1902-ben a beköltözés előtt

"Az újrarendezésnél alapelvünk az volt, hogy egyfelől a könyvtár meglevő anyagát a tudomány mai állapotának megfelelően osszuk be, másfelől pedig, hogy a könyvtári bizottság által elfogadott raktárrendszer keresztülvitelével biztosítsuk a férőhely gazdaságos kihasználását és az elhelyezés és kikeresés gyorsaságát." (Kbiz. jkv. 1911. május 13.)

Fülöp Áron vezetésével a tudományszakok összeállításába és ellenőrzésébe a kor több kiváló tudósa is bekapcsolódott. A hosszú ideig tartó munka után Fülöp személyes irányítása mellett a különböző szakokba tartozó köteteket elhelyezték a szakrendszerhez illeszkedő raktározási rend szerint, és ellátták a megfelelő sorszámokkal is. Az általa kitalált és előterjesztett szisztémával maradandót alkotott, máig vannak olyan állományrészek, melyet aszerint a beosztás szerint raktároznak, és forgalmaznak. Fülöp Áron vezetése idején bővült ki a könyvtár létszáma magasan kvalifikált dolgozókkal, mellette fejlődtek szakmailag képzett és gyakorlott könyvtárosokká az 1942-ig kinevezett könyvtári igazgatók: Plechl Béla, Nagy Miklós, Panka Károly. Fülöp Áron igazgatói működése idején olvadt bele a főrendiház ötezer kötetes könyvtára a Képviselőházi Könyvtárba, amely viszonzásként lehetővé tette a főrendiházi tagoknak is a könyvtár használatát.

Képeslap a könyvtárról

Korabeli képeslap a könyvtárról

Fülöp Áron nemcsak könyvtáros volt, költői tehetsége már középiskolai tanulmányai során kibontakozott, sorban nyerte el az önképzőkör díjait. 1884-ben dicséretet kapott a Magyar Tudományos Akadémia Nádasdy-pályázatán. Ettől kezdve költeményei a Fővárosi Lapokban, az Ország-Világ, valamint a Magyarország és a Nagyvilág című folyóiratokban jelentek meg. Legfontosabb irodalmi munkája az Attila fiai című trilógia, amellyel befejezte a hun mondakör költői feldolgozását (ezt Arany János kezdte meg a Buda halálával). A trilógia részei: Ellák (1885), Aladár (Szatmár, 1892), Csaba (1908). Attila című költői elbeszélése 1909-ben jelent meg. Korábban adta ki Debreceni Maron és a kióvi csata című esztétikai tanulmányát (Szatmár, 1887).

Fülöp jó humorú ember és nagyon kellemes társalgó volt: a képviselőházban csakhamar közismert és közkedvelt lett. Legfőbb barátja a hivatalban a költő Endrődi Sándor, az Országgyűlési Napló főszerkesztője lett, akivel a Házon kívül is sok estét töltöttek együtt, melyek során az irodalmi eseményeket, és költészetüket is megvitatták. Barátságuk életük végéig tartott (közel egy időben haltak meg). Harmadik társuk Andor Gyula elnöki tanácsos, maga is írogató ember. Ekkor dolgozott a képviselőházi hivatalban Vikár Béla etnográfus, műfordító, a Magyar és a Finn Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kalevala fordítója is, akivel szintén jó barátság fűzte össze. Volt professzoraival is tartotta a kapcsolatot, eljárt pl. a finnugrászok ún. Kruzsok-körébe is.

Életét sok éven át távol töltötte feleségétől, akit Szatmárból 1896-ban Fiuméba helyeztek, ott dolgozott egészen 1900 őszéig, mikor végre Pestre kerülhetett, és egyesülhetett a család. A fiumei utolsó évben már örökbefogadott gyermekeik (öccse, Fülöp Albert Anna lánya és Laci fia) is az asszonnyal éltek. 1900-tól kezdenek fákat ültetni, kerítést emelni, 1913-tól kúriát építeni Felsőboldogfalván, ahova szerettek volna visszatérni családjukkal. 1909-ben a 21 éves, tanítónő Anna lányuk Budapesten meghalt, 1914-ben tüdőbeteg fiukkal felesége költözött a kúriába.

Az első világháború kirobbanása derékba törte az addigi könyvtári fejlesztési tervek megvalósítását: az újjárendezési, katalógusszerkesztési, raktárrendezési munkák nem sokkal a befejezés előtt leálltak. A munkatársak hadba vonultak, Fülöp Áron 1915 nyarától hosszan betegeskedett, 1916. január 31-én nyugállományba vonult, és húszévi könyvtári szolgálat után visszatért a szülőföldjére.

Fülöp Áron kúriájának kapuja

A kúria 1916-ban épült kapuja száz éves tölgyfákkal

Egy rendkívül küzdelmes életút után ismét a költészettel akart foglalkozni, ám 1918 júliusában fia meghalt a gyulai katonai kórházban, és az egészségileg is gyenge, lelkileg is összetört ember 1920-ban daganatos betegséggel ágynak esett, majd október 22-én, életének 60. évében halt meg Felsőboldogfalván. A mindenben őt támogató, szerető hitvese kúriájuk kertjébe temettette, sírkövére – férje kívánságához híven – ezt vésette: „AZ UTOLSÓ HEGEDŐS”.

Fülöp Áron sírja

Fülöp Áron sírja a kúria kertjében

Emlékét szülőfaluja a mai napig kegyelettel őrzi.

Fülöp Áron szobra

Mellszobra a felsőboldogfalvi Fülöp Áron Általános Iskola udvarán

Érdekesség Fülöp Áron utóéletéhez: A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon első kiadásából a cenzor kihúzta a róla szóló szócikket. 1981. július végén kapta vissza a Kriterion Könyvkiadó a hivatalos referátumot. A rá vonatkozó írást (sok másik szócikkel együtt) azért kellett törölni, mert az 1918 előtti irodalmi előzmények nem felelnek meg a címnek: „romániai”. Ennek a kifogásnak a burkolt célja az volt, hogy a romániai magyar irodalmat elvágják sok évszázados gyökereitől.

A cenzúrázás előtti eredeti szócikk ez lett volna:

„Fülöp Áron (Felsőboldogfalva, 1861. márc. 15. – 1920. okt. 22., Felsőboldogfalva) – költő. Budapesten szerzett tanári oklevelet. A magyar parlament könyvtárának igazgatója (1911–16). A KZST tagja. Arany költészetének hatására írta meg Attila fiai c. ciklusát (Ellák. Bp. 1885; Aladár. Szatmár 1893; Csaba. Bp. 1908). További munkái: Debreczeni Márton és a kióvi csata (Szatmár 1887); Attila (költői elbeszélés, Bp. 1909). Kisebb költeményeit Bakóczi Károly rendezte sajtó alá (Székelyudvarhely 1921). Teljes kiadás: Fülöp Áron munkái (Bp. 1929).

Bakóczi Károly: F. Á. élete és költészete. Székelyudvarhely 1923.”

Felhasznált irodalom:

Bakóczi Károly: Fülöp Áron élete és költészete. Székelyudvarhely, 1923.

A Könyvtári bizottság jegyzőkönyvei (kézirat)

Jónás Károly – Veredy Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története 1870-1995. Budapest,1995.

Jónás Károly: A Magyar Országgyűlés könyvtárának vezetői 1952-ig. Magyar Könyvszemle 1996. 528-543.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo