Aktuális információk - második sor

Kedves Olvasóink!
A könyvtár a húsvéti ünnepekre való tekintettel 2024. március 29. és április 1. között zárva tart.
Kellemes ünnepeket kívánunk önöknek!

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Októberi könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja októberi gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


Civilizáció

Niall Ferguson: Civilizáció – A Nyugat és a többiek. Budapest, Scolar, 2016. 452 p.

Niall Ferguson, a világszerte is egyre ismertebb brit történész, aki a világpolitika aktuális folyamatairól is gyakran kifejti véleményét, egyik legismertebb, Civilizáció című művében arra keresi a választ, hogy miért volt képes a nyugati civilizáció az elmúlt évszázadokban a többit olyan mértékben lehagyni, hogy egy időre egyeduralkodóvá váljon a világon.

Közérthető formában megfogalmazott elméletében hat okra vezeti vissza az Európából kiinduló civilizáció sikerét: a földrajzi megosztottságból fakadó versengésre, a tudományos kutatásra és eredményeire való nyitottságra, a tulajdon tiszteletére, a modern orvostudományra, a fogyasztói társadalomra és a korábban protestánsnak nevezett, valójában annál tágabb munkaetikára.

A 21. század hajnalának és a várható jövőnek a legfontosabb változása az, hogy a többi, korábban lemaradt civilizáció is nyitottá és képessé vált e nyugati „vívmányok” alkalmazására. Ennek legszemléletesebb példája Kína, amely konfuciánus etikai és marxista ideológiai keretek között volt képes megteremteni egyfajta korlátozott kapitalista versenyt és ért el a világtörténelemben szinte példátlanul gyors gazdasági fejlődést. A Nyugat sokak által érzékelt gyorsuló „lemaradása” tehát valójában arról szól, hogy a többi civilizáció egymás után zárkózik fel a nyugati szervezőelvekhez és sikerekhez. Bizonyos értelemben ez a Nyugat győzelme, a világ többi részének nyugatosodása.


Európai utópia

Krzysztof Szczerski: Az európai utópia: Az integráció válsága és a lengyel reformkezdeményezés. Göd, Rézbong K., 2018. 272 p.

A szerző, Krzysztof Szczerski a Jagelló Egyetem docense, eurorealista, tudós, politikus, a lengyel Köztársasági Elnöki Hivatal minisztere. Könyvének egyes fejezetei már megjelentek szaklapokban, elhangzottak konferenciákon, ezeket átdolgozta, új tartalommal és szerkezettel látta el, hogy könyv formájában is megjelenhessen.

Általánosan elterjedt vélemény, hogy válságba került az Európai Unió, ezzel mind az euroszkeptikusok, mind az Európa-pártiak egyetértenek. Szczerski könyvében nem csak e válságot írja körül, hanem arra is választ keres, hogy miként lehetne azon túljutni.

A szerző arra a következtetésre jut, hogy a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük saját érdekeik és értékeik európai állapotokkal való összehangolására. Álláspontja szerint „ez az utolsó pillanat, amikor még megmenthetjük az Európai Uniót.” Az utolsó figyelmeztetés az volt, írja, amikor az EU elvesztette egyik legjelentősebb tagállamát, az Egyesült Királyságot. az európai integráció ereje érzékelhetően minden téren gyengül, Brüsszel olyan messzire került az európai élet realitásától, mint még soha.

A szerző tíz fejezetben tárgyalja az Európai Unió mai válságának különböző aspektusait, használva a politikatudományból kölcsönzött kategóriákat, majd vázolja azokat a feladatokat, melyek a rendbetételhez szükségesek, reményt adva a válság legyőzésére.

A szerző a könyv központi gondolatát a „Noé napjai” metaforához hasonlítja. Ma még látszólag számos európai fővárosban minden megy a maga útján, de már olyan változások mennek végbe a kontinensen, amelyek olyan visszafordíthatatlanok és pusztítóak lehetnek, mint az özönvíz. Európa eltűnhet és elmerülhet a hatalmas hullámokban, ha nem ismeri fel a folyamatok természetét, amelyek stabilnak tűnő környezetben mennek végbe. Az európai elitnek nem szabad figyelmen kívül hagynia azokat, akik a változást szorgalmazzák, mert csak a változás révén jöhet létre az új európai egység. Európának sorsdöntő vitát kell folytatnia számos kérdésben, melynek eredményeképpen új alapokra helyezheti az integrációt, tiszteletben tartva a nemzetek szabadságát és az államok egyenlőségét. A szerző úgy látja, hogy ebben a folyamatban fontos szerepe van Lengyelországnak. Megvan benne minden olyan vonás, ami az integráció megmentéséhez szükséges. A lengyelek többsége ragaszkodik a nemzeti szuverenitáshoz, de hasonlóképp támogatja az európai egység gondolatát. Hisznek abban, hogy országuk lehet hatékony nemzetállam, megőrizheti identitását, miközben részt vesz az európai közösséget létrehozó folyamatokban is. „Megőrizhetjük a függetlenségünket, vagyis az önállóságunkat és az alanyiságunkat, miközben részei maradunk a közös Európának.”

Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik a nemzetközi politikát, az európai integrációt, vagy éppen Lengyelország európai politikában betöltött szerepét kutatják. Ám azok számára is hasznos olvasmány lehet, akik nyitottak az új nézőpontokra, az egyedi hangvételre a politikai közbeszédben.


Közigazgatási kontroll

Varga Zsolt András: A közigazgatás kontrolljának jogi eszközei: a kontrollmechanizmusok elmélete. Göd, Rézbong K., 2018. 272 p.

A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai c. sorozat újabb – immáron VII. – kötete a közigazgatás kontrolljának jogi eszközeit mutatja be. A mű elsősorban a kontrollmechanizmusok elméletére fókuszál. A nemzetközi kitekintést (Paul Craig és a brit „common law”, illetve a német – Singh és Künnecke – és a francia jogi környezet) a rendszertani vizsgálat követi. A közjogi kontrollt a szerző politikai és jogalkalmazói kontrollként osztályozza. A szerző politikai kontrollon mindazon eljárásokat érti, melyekkel a kormányzat kijelöli a közigazgatással kapcsolatos döntéseit. Ezzel szemben a jogalkalmazói kontroll a közigazgatás működésének szabályosságát vizsgálja. Az írás áttekinti a bírói kontroll, az ombudsman típusú kontroll és az ügyészségi törvényességi ellenőrzés eszköztárát. Külön fejezetben tárgyalja az alternatív kontrolleszközöket, majd a művet ezek szükségességének igazolásával zárja.

A szerző, Dr. Varga Zs. András 2004 óta tanít közigazgatási jogot és alkotmányjogot a PPKE Jog- és Államtudományi Karán. 2016-ig a Kar dékánja is volt. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.


Potugália

Pál Zsombor Szabolcs: Portugália magyarországi megítélése a két világháború között. Budapest, Göncöl, 2018. 277, [1] p.

Pál Zsombor Szabolcs történész, az Antall József Tudásközpont kutatója könyvében hazánk Portugáliáról alkotott képét mutatja be, a két világháború közötti időszakra fókuszálva.

Milyen képe lehetett a magyaroknak a kontinens másik végében elhelyezkedő Portugáliáról? Érdekes lehetett-e egyáltalán hazánknak az Ibériai-félsziget kisebbik, a huszadik század első harmadában hányatott sorsú állama vagy sem? Ha igen, miért? Milyen fogadtatása volt a portugál politikai történéseknek Magyarországon? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Pál Zsombor Szabolcs könyve, elsősorban a kor primer forrásanyagát – jelentős részben sajtóanyagokat – elemezve. Főleg a harmincas évek és a második világháború eleje, Teleki Pál miniszterelnöksége közötti időszakot vizsgálva keresi a választ a fentebbi kérdésekre a szerző, kiemelten foglalkozva a diktatórikus hatalmú portugál miniszterelnök, António de Oliveira Salazar által kiépített rendszer, azaz az Estado Novo hazai hatásával és fogadtatásával.

A kötet a Göncöl Kiadó gondozásában, a budapesti portugál nagykövetség kezdeményezésére és részben a Camões Intézet támogatásával jelent meg.


Magyar és európai pártjog

Smuk Péter: Magyar és európai pártjog. Budapest, Gondolat, 2018. 227 p. .

A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent mű hiánypótló kézikönyv a magyar szakirodalomban a politikai pártok szabályozása, működése és finanszírozása terén. A kötet átfogja a politikai pártok működésének szélesebb értelemben vett spektrumát az alapítástól a parlamenti képviseleten át a kormányzati szerepvállalásig. A kötet szerzője, Smuk Péter leszögezi, hogy a „politikai pártok szabályozása a hazai alkotmányjogi szakirodalom számára kissé mellőzött témának számít.” Mindazonáltal számtalan elemzésre, megértésre szoruló kérdés merül fel a képviseleti demokrácia, a választási rendszer vagy a pártfinanszírozás területén akár a rendszerváltás, akár az alkotmányozás sajátosságaiból, akár a politikai rendszer értelmezési szükségleteiből fakadóan. „Ezeknek a kérdéseknek az érdemi alkotmányjogi (és politikatudományi) feldolgozása hozzájárulhat a magyar képviseleti demokrácia, a jogállam, valamint a civil társadalom és az állam kapcsolatának jobb megértéséhez.”

A szerző a pártszabályozás alkotmányos elveire és újdonságaira irányuló kutatásai során a pártjog különböző szabályozási szintjeit vetette egybe, valamint a nemzetközi példák és európai standardok összehasonlító elemzését végezte el. A kézikönyv közjogi keretét erősíti a pártok szabályozásának és működésének alkotmányos alapelvek szerinti összefoglaló értékelése is.

A vizsgálat földrajzilag elsősorban Európa országaira korlátozódik, kiemelten foglalkozik a magyar pártjoggal, és csak eseti példákkal emlékezik meg az amerikai szabályozásról.

Smuk Péter a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének vezetője, több jogi szakfolyóirat, így például a Parlamenti Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Fő kutatási területei a parlamentarizmus, a parlamenti jog, a politikai pártok.


Unleashing Demons

Craig Oliver: Unleashing Demons: The Inside Story of Brexit London, Hodder&Stoughton, 2016. 420 p.

Craig Oliver brit újságíró, szerkesztő, illetve a Downing Street David Cameron alatti kommunikációs igazgatójának 2016-os könyve az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló népszavazásról, közismertebb nevén a Brexitről, illetve annak kampányáról és előzményeiről szóló visszaemlékezés.

A szerzőnél kevesen voltak közelebb a tűzhöz, ha a Brexitről van szó: pozíciójából fakadóan mind fizikailag, mind átvitt értelemben mindenhol ott volt, legyen szó uniós vezetőkkel folytatott tárgyalásokról, a brit sajtó legfontosabb szereplőivel való egyeztetésekről, Cameronnak adott kommunikációs tanácsokról vagy a kampányban elhangzott üzenetek megformálásáról. Így nem meglepő, hogy a könyv lapjain feltűnik szinte az összes, a Brexit ügyében (is) meghatározó szereplő, a teljesség igénye nélkül gondolunk itt David Cameronra, Boris Johnsonra, Michael Gove-ra, Jeremy Corbinra, Angela Merkelre vagy Barack Obamara.

Craig Oliver kronologikus sorrendben veszi végig és elemzi az eseményeket – uniós tárgyalások, sajtótájékoztatók, különböző politikusokkal folytatott egyeztetések, a kommunikációs irányelvek folyamatos alakítása – 2016 januárjától egészen ugyanazon év június 23-ig, a népszavazás napjáig, illetve természetesen nem marad el az utórezgések értékelése sem.

Az Unleashing Demons a Hodder&Stoughton kiadó gondozásában jelent meg 2016-ban, az érdeklődők könyvtárunk nagy olvasótermének politikatudományi részlegén találhatják meg.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo