Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Novemberi könyvújdonságaink

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatunk be néhányat. Az alábbiakban olvashatja novemberi gyűjtésünket. Ha szeretne bővebben tájékozódni az egyes kötetek adatairól és elérhetőségéről, csak kattintson a borítóképre.


Számontartott nemzet

Rózsa Dávid – Rovács Barna (szerk.): A számontartott nemzet: A Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2020. 408 p.

A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról való méltó megemlékezésből Magyarország statisztikai hivatala is ki kívánta venni a részét egy a saját szakterületéről összeállított kiadvány elkészítésével. A történeti statisztikai mű Rózsa Dávid, a KSH Könyvtár korábbi főigazgatója és Rovács Barna, a könyvtár munkatársa szerkesztésében jelent meg. A KSH 1867 és 1945 között működő térképkészítő műhelyének dokumentumaira támaszkodó kötet tizenhárom fejezetben, több mint 250 térkép felhasználásával mutatja be Magyarország társadalom- és gazdaságtörténetét a kiegyezéstől a második világháborúig, különös tekintettel Trianon közvetlen és közvetett hatásaira. Az önálló tanulmányokként is olvasható fejezetek olyan területeket fednek le, mint a természeti környezet, a közigazgatási beosztás, az országgyűlési választások, az anyanyelvi megoszlás, a foglalkozásszerkezet, a kereskedelem és a közlekedés. Minden egyes témakört gazdagon szemléltet a szövegekbe ágyazott számos térkép, melyeknek egy része most jelenik meg először nyomtatásban.


Szabad György

Melkovics Tamás (szerk.): Katedrától a pulpitusig: válogatás Szabad György politikatörténeti munkáiból. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2019. 271 p. (Nemzet Főtere Könyvek)

„1990. május 2-án az új, demokratikus alapokra helyezett országgyűlés alakuló ülésén a parlament alelnökévé választották Szabad Györgyöt, aki augusztus 3-ig megbízottként látta el az elnöki teendőket, majd innentől kezdve a ciklus végéig a Ház első szabadon választott elnöke lett”, vezeti fel a Nemzet Főtere Könyvek legújabb kötetét az Országház Könyvkiadó. A Melkovics Tamás által válogatott munka Szabad György Széchenyi-díjas magyar történész, politikus, iskolateremtő egyetemi tanár politikatörténeti munkásságát igyekszik a nagyközönség számára is elérhetővé tenni. A „Katedrától a pulpitusig” főcímben ezt a tartalmas életutat és annak állomásait érhetjük tetten eléggé plasztikus formában, hisz a történészi életpályába hozott élesnek tűnő váltás, a házelnöki kinevezés, valójában nem okozott drasztikus változást, hisz politikusi mivolta mellett Szabad György haláláig megmaradt történésznek is. A kötet számos 1960 és 2002 között megjelent politikatörténeti értekezését tartalmaz a szerző életművéből, melyek „kivétel nélkül kapcsolatba hozhatók a polgárosodás megalapozásának és kiteljesítésének biztosítékaként aposztrofált alkotmányos parlamentáris rendszerrel, s a magyar történelem 19. századi kulcsmomentumait mutatják be számos aspektusból körbejárva.” A Melkovics Tamás által írt bevezető tanulmány címében használt „eltévedt lovas” metafora, melyet Szabad eredetileg Ady Endrétől kölcsönzött, a magyarság hosszú 19. századi történetének szimbólumaként a kötet egészének központi motívuma. E történeti ív emelkedő szakaszát a reformkori küzdelmek jelentik – csúcspontjában az 1848/49-es eseményekkel –, majd szerzőnk értelmezésében ez a felívelés 1861-ben megszakad, a lovas letér az üdvözítőnek vélt történeti pályáról, a kiegyezéssel pedig végkép utat veszt, ami pedig végül elvezet a tragikus végkifejletig, a Monarchia összeomlásáig és a trianoni eseményekig. A publikációk 4 blokkban kaptak helyet a kiadványban. Az első blokk, az „Alkotmányos polgári állam”, a ’48-as törvényhozói munkát, valamint az ekkor megszületett törvénycikkeket boncolgatja. A második, a „Parlamenti felelős kormányzat”, a szerző parlamentarizmustörténeti munkásságából válogat. A harmadik egység két történeti személyiséget, „a két Lajost”, Kossuthot és Batthyány-t, vagyis a reformkori ellenzék két vezéralakját elemzi mélyrehatóan. Végül a negyedig rész, „Forradalom és kiegyezés válaszútján” címmel, Szabad György 19. századra érvényes politikai és parlamentarizmustörténeti gondolatait foglalja össze. A kiadótól megszokott igényes kivitelezésben napvilágot látott kötet természetesen hozzáférhető a könyvtár állományában, a Magyar Parlamenti Gyűjtemény kézikönyvtári egységében, valamint meg is vásárolható a könyvtárban az Országház Kiadó gondozásában megjelent más kötetekkel együtt (https://orszaghazkonyvkiado.parlament.hu/).


Ady és a hatóság

Ódry Viktória: Ady és a hatóság. Budapest, Gondolat, 2019. 254 p.

Sajátos és új oldalról fogott Ady Endre életművének bemutatásához dr. Ódry Viktória ügyvéd. A költő hatóságokkal kapcsolatos ügyeit, összeütközéseit, a részvételével zajló peres és peren kívüli eljárásokat veszi sorra, Ady ifjúkorától haláláig végigkövetve azokat. Sőt, a költő halálán túl a család jogdíjakért folytatott bírósági küzdelmeit is nyomon követhetjük a kötetben.

Apja kérésének engedve Ady kezdetben jogásznak készült. 1896 őszétől a Debreceni Református Jogakadémia hallgatója volt. Gyakornokoskodott is ügyvédi irodában, sőt jogi szakcikke is jelent meg a Jog című lapban (Ady E.: Nyilt kérdések és feleletek. Az elővásárlási jogról. A jog. 19.évf. 29.sz. (1900.) p. 220.). Azt, hogy hogyan lett Ady mégis költő, publicista és újságíró a jogászság – vagy ahogyan Ódry Viktória fogalmaz „féljogászság” – helyett, kiderül a kötet első fejezetéből. A következő fejezetben a párbajhős Adyt ismerhetjük meg. A korabeli szabályozás értelmében, aki párbajban vett részt, vétséget követett el. Ódry Viktória ismerteti a Csemegi-kódex vonatkozó paragrafusait és azokat az ügyeket melyekben Ady ilyen jellegű vétséget követett el. Egyrészt a szerző által „szájkaratésnak” nevezett ügyekbe nyerhetünk betekintést, melyek a korabeli lapokban is megjelentek. Másrészt azokat a tényleges párbajokat is megismerhetjük, melyekben Ady – akár párbajsegédként akár párbajozóként – részt vett. A nagyváradi kanonok-sorról írt publicisztikája vezetett Ady következő jogi ügyéhez, melynek végén ténylegesen – bár csupán három napra – be kellett vonulnia a királyi ügyészség fogházába.

A kötetből tájékozódhatunk egy munkaügyi perről is, valamint Ady képviselői ambícióiról is képet alkothatunk. Megismerhetjük házasságkötésének körülményeit, a kérvényeket, melyeket Boncza Berta és Ady írtak a gyámhivatalnak. (Boncza Miklós ugyanis nem járult hozzá az akkor még kiskorú leánya házasságához. Mint mondta „beteg emberhez nem adom a lányom”.)

A VIII. fejezetben azt követhetjük nyomon, hogy milyen jogviszonyok között éltek, alkottak a korabeli hírlapírók, szerkesztők, és mely jogi normák szabályozták a munkájukat. Emellett megtudhatjuk, hogy milyen rendelkezések vonatkoztak a szerzői jogra, a kiadói jogra és magukra az újságírókra.

Egy fejezet foglalkozik Ady Endre hagyatéki eljárásával, továbbá örököseinek perével, mely „jogviszony megállapítása és járulékai iránt” indult. Az utószóban a szerző az alábbiakat írja: „A jog száraz dolog. Az átlagember akkor nyúl hozzá, ha nagyon muszáj, szeretné kihagyni az életéből, hogy könnyebb legyen. De nem lehet. Még az olyan híressé vált ember sem vonhatta ki magát alóla, mint a mi Ady Endrénk.”

A kötet mind a laikus, mind a szakmabeli érdeklődő számára fontos adalékokkal szolgál, hiszen általa a jogtörténet és az irodalomtörténet rendkívül izgalmas találkozásának lehetünk tanúi.


Európa közel távol

Kovács Lajos Péter (szerk.): Európa közel távol Budapest, Éghajlat, 2019. 357, [1] p.

Neves politikatudományi és gazdasági szakemberek tollából valók azok az írások, melyeket ’Európa közel távol’ c. könyv lapjain olvashatunk Kovács Lajos Péter szerkesztésében. A kötet szerzői a hazai közélet ismert és elismert szereplői, a teljesség igényével: Andor László, Berend T. Iván, Csaba László, Halmai Péter, Herman János, Jeszenszky Géza, Győrffy Dóra, Kovács Árpád, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Szelényi Iván és Tóth Tihamér. Mértéktartó hangvételű írásaik a közelmúlt eseményeire reflektálnak, valamint a közeljövőre vonatkozó prognózisokat fogalmaznak meg. Az azonos kiindulási alapvetések mellett meglehetősen látványos különbségek jelennek meg a tanulmányokban, köszönhetően annak, hogy az Európáról és Európa jövőjéről alkotott nézetek korunkban igen széles spektrumon mozognak.

A felvilágosodás nagy gondolkodói közül pl. Montesquieu úgy fogalmazott: „Nyugat-Európa társadalmai és államai annyira hasonlítanak egymásra, mintha egyetlen köztársaság részei lennének.” Voltaire úgy írta le Európát, mint egy „számos államra széttagolt nagy köztársaságot.” Rousseau is hasonlóan vélekedett: „Nincs többé francia, német vagy spanyol, sőt még angol sem, csak európai!” – idézi Berend T. Iván tanulmányában a francia felvilágosodás jeles képviselőit, utalva arra, hogy már több száz évvel ezelőtt is sokan tekintettek egységes entitásként Európára.

Csaba László tanulmányában az Európáról szóló diskurzusban érzékelhető olykor szélsőséges nézetkülönbségeket négy paradigma kontextusában értelmezi: történeti, gazdasági, kulturális és modernizációs. Emellett az Európai Unió integrációs folyamatát és Nagy-Britannia kilépését veszi górcső alá, természetesen a gazdasági vonatkozásokra fókuszálva. Konklúziója némiképp meglepő: „A szakadék ma sem, mint ahogy korábban sem Kelet és Nyugat, hanem sokkal inkább Észak és Dél között húzódik.”

A további tanulmányok között olvashatunk az Európában végbement változásokról (történeti, gazdasági, politikai), Magyarország uniós tagságának szerepéről, eredményeiről, az uniós szakpolitikákról, az EU külpolitikájáról, a pénzügyi válságról és a brit kilépésről.

Szeretettel ajánljuk minden közélet iránt érdeklődő olvasónk figyelmébe ezt az izgalmas és gondolatébresztő tanulmánykötetet.


Tiltott kapcsolat

Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat: a magyar-lengyel ellenzéki együttműködés 1976-1989. Budapest, Jaffa, 2020. 308 p. (Modern magyar történelem)

A fiatal történész, Mitrovits Miklós korábbi műveivel (A remény hónapjai... A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980-1981 [2010]; Lengyel, magyar, két jó barát. A magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957-1987 [2014]; Magyar emlékek Lengyelországban [2017]; Hídépítők. A magyar–lengyel kapcsolatok arcképcsarnoka [2018]) szisztematikusan örökítette meg a lengyel-magyar közös történet kevésbé ismert vagy már feledésbe merült eseményeit, mementóit, személyiségeit. Kutatói tevékenységéért 2014-ben megkapta a Lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

A nemrég megjelent, Tiltott kapcsolat – A magyar-lengyel ellenzéki együttműködés 1976-1989 című remek monográfiája újabb kutatással és ismeretanyaggal bővíti a lengyel-magyar történeti repertoárt. A fókuszban a két kommunista rezsim ellenzéke, a magyar és a lengyel ellenzéki csoportok kapcsolatfelvétele és fokozatosan kialakuló együttműködése áll. Milyen hatást gyakorolt a lengyel ellenzéki mozgalom a magyarra? Milyen tapasztalatokkal gazdagították a lengyel példák a magyarokat? Milyen szintű és szerveződésű viszonyrendszer alakult ki a két mozgalom között? Ezek a kötet fő témakörei.

A történész alapos elemzést nyújt a magyar '56-nak a lengyel ellenzékre gyakorolt hatásairól, a nyugati emigrációban történő közeledésekről, a politikai elítélt Pákh Tibor tiltakozó akciójáról, a Szolidaritás mozgalom kapcsán megkezdődő ellenzéki kapcsolatfelvételről, valamint a lengyel példának a demokratikus ellenzékre, a „népeikre”, a későbbi MDF-re, illetve a formálódó fiatal demokratákra gyakorolt hatásáról. „Aki ebben az időben Magyarországon ellenzékinek tartotta magát, Lengyelország nem kerülhette el a figyelmét” – írja a szerző, aki frissen megjelent kötetével új megvilágításba helyezi a magyar ellenzék történetét, és segíti a rendszerváltás folyamatának jobb megértését.

Mitrovits Miklós könyve tudományos igényű – a szerző személyes interjúin, magyarországi és lengyelországi levéltári anyagok, illetve a vonatkozó szakirodalom feldolgozásán alapuló, gazdagon lábjegyzetelt – mű, amely egyúttal ismeretterjesztő munka is. Külön értéke a végén található függelék, amely a ’80-as években a magyar és a lengyel szamizdatban megjelent lengyel és magyar témájú cikkek listáját tartalmazza. A történész, polonista, tudományos kutató friss munkája a Jaffa Kiadó gondozásában, a Modern magyar történelem sorozatban jelent meg.


Erkölcs és civilizáció

Horváth Balázs: Erkölcs és civilizáció: a környezeti problémák etikai oldala. Budapest, Typotex, 2020. 552 p.

„A nagy kérdés, hogy jobb helyzetben vagyunk-e ma, mint a gyűjtögető-vadászó ember. Ha igen, akkor érdemes volt végigcsinálni az elmúlt tíz évezred nyugalmasnak nem nevezhető időszakát, és érdemes lesz továbbmennünk ugyanebbe az irányba. Ha nem, akkor viszont erősen el kell gondolkodnunk, milyen irányba haladjunk tovább.”

A gondolkodó, tetteiért felelősséget vállaló ember egyik legfontosabb dilemmájára keresi a hiteles választ a háromkötetes mű második részében Horváth Balázs, a győri Szent István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója. (Első kötet: A beteg bolygó, Budapest: Typotex, 2019) A szerző könyvében számos példával mutat rá olyan ismeretekre, amelyeket az utóbbi században alakítottunk ki az ember viselkedéséről, a kultúráról, a társadalmi mechanizmusról, vagy akár a gazdaság működéséről. Ezek az ismeretek mára már teljesen elfogadottak, mégis hiányosnak, esetenként tévútnak bizonyulnak egyes problémák megfogalmazása során. Horváth Balázs nagyívű műve foglalkozik az agresszió rejtett és nyilvánvaló formáival, a háború eredetével, a környezeti erőszak pszichológiájával, a munkával töltött idő minőségével és mennyiségével, a közösségek átalakulásával, a házassággal, a magánnyal, az erkölccsel, mindazzal, ami az ember életének része. A mű írója mélyebb összefüggések keresésére hívja meg olvasóját, miközben észrevétlenül, az író gondolatmenetét követve, lehetőség nyílik más szemszögből is látni a világot, és az azt működtető erőket. A Földet uralma alá hajtó ember felelőssége megkerülhetetlen a Föld és az ember megmaradásáért tett és teendő lépésekben. De vajon képes-e, hajlandó-e felismerni, majd megtenni ezeket a lépéseket az emberiség, vagy akár az egyes ember? Az etikus magatartás, az Istenbe vetett hit mennyiben segít gondolkodásunk megváltoztatásában? Aki egy „teremtett világot” érez a talpa alatt, egy teremtett világ részeként éli meg a mindennapjait, másként viszonyul az élethez és az életet tápláló Földhöz. „Mégis fontos, hogy értsük, honnan és hova tartunk, hogy leginkább méltósággal futhassunk be arra az állomásra, ahová egyikünk sem akart eljutni. Ki tudja, talán még történhet útközben valami, ami másik pályára vezeti a szerelvényt!”


Bírói függetlenség

Badó Attila: A bírói függetlenség egyes garanciális elemeinek összehasonlító vizsgálata. Szeged, Iurisperitus Kiadó, 2020. 236 p. (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára, 79.)

A szegedi Iurisperitus Kiadó gondozásában megjelent mű alapja a szerző által 2017-ben elkészített akadémiai doktori disszertáció. Badó Attila – akinek mindenekelőtt az összehasonlító alkotmányjog területén jelent már meg számtalan könyve és tanulmánya – arra tesz kísérletet, hogy a bírói függetlenség egyes jelentős garanciális elemeinek összehasonlító vizsgálatán keresztül bemutassa, hogy a nyugati jogrendszereket, az Európai Unió tagállamait, azon belül Magyarországot milyen kihívások érik a 21. században a bírói hatalom, azon belül a hivatásos és laikus bírák függetlensége és pártatlansága tekintetében. A vizsgálati elemek tekintetében a szerző foglalkozik a hivatásos és a laikus bírák kiválasztásával, szelekciójával, illetve a bírói függetlenség egyik modern alkotmányos garanciájának tartott szignálási rendszerek összehasonlításával. A vizsgálati tárgyak között találjuk a bírák fegyelmi felelősségre vonásának és eltávolításának, valamint a laikus bírók függetlenségének, az ülnökök, az esküdtek és a békebírák kiválasztásának, az ítélethozatalban történő közreműködésüknek összehasonlító elemzését. A vizsgálat során a mintaadó jogrendszerek „nemzeti” megoldásai kerülnek összevetésre a magyar helyzettel.

A dolgozat beszámol egy, a magyar ülnökrendszer átfogó értékelését lehetővé tevő empirikus kutatás eredményeiről is. Az átfogó, számos részkérdést érintő kutatásból a magyar ülnökök kiválasztásának, reprezentativitásának, az ülnöki tevékenység szerepének és súlyának értékelésére koncentrált a szerző.

A szerző összegzése, értékelése szerint „… a bíróságok és bírák függetlensége egy demokratikus társadalomban csakis akkor garantálható a 21. században, ha a hivatásos bírák kiválasztása és előmenetele a jogásztársadalom által széleskörűen elfogadott „érdemek” alapján, jól kidolgozott belső és külső kontroll mellett, átlátható módon zajlik. A bírói függetlenség és pártatlanság fontos eleme mára az, hogy a bíróságokon a törvényes bíróhoz fűződő jog talaján a bírákra, bírói tanácsokra az ügyeket előre meghatározott módon, automatizált rendszer alapján szignálják. A bíráknak továbbá felelősségre vonhatóknak kell lenniük a hivatali visszásságokért a kinevező szerv által, ugyanakkor jelentős biztonsági intézkedéseket kell tenni annak érdekében is, hogy sem szervezeti vagy politikai önkény, sem pedig a bírósági tevékenységükről alkotott közvélemény ne befolyásolja hátrányosan pályafutásukat.”


Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo