Aktuális információk - 2024 ünnepi nyitvatartás

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Muzeális könyvismertetés: magyar vármegyék egy 17. századi toszkán szemével

D. Simpliciano Bizozeri „Ungria restaurada compendiosa noticia de dos tiempos: del passado baxo el jugo de la tirania othomana, del presente, baxo el dominio catholico de Leopoldo II de Austria: felices sucessos de sus armas cesareas en el reyno de Croacia y principado de Transylvania” című kötete 1688-ban jelent meg Barcelonában, és az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteményének értékes darabja. A szerző eredetileg toszkán nyelvjárásban írta a művet, ezután fordították le spanyolra. A mű szövege ebben a formában érhető el könyvtárunk olvasói számára.

Bizozeri címlap

A kötet címlapja

A kötet a királyi vármegyék közigazgatási rendszere szerint mutatja be a Magyar Királyság, a hozzá csatlakozó területek és Erdély legfontosabb városait, várait és erődítményeit. Az összegyűjtött földrajzi helyek történelmi szerepének és jelentőségének a hozzájuk kapcsolódó uralkodók, fontos események és csaták megemlítésével történő bemutatását korabeli metszetek egészítik ki, melyeken az adott település panorámaképe látható.

A kötet egyedisége mindenekelőtt a szerző gondolkodásmódjának sajátos jellegéből fakad: a települések áttekintése során minden esetben megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy található-e ott jelentős várkastély vagy erődítmény. Ily módon a Felvidék városai (Pozsony, Bártfa, Eperjes, Eger, Sárospatak) kiemelt jelentőséggel bírnak számára. Eger történelmi és stratégiai fontosságát az 1552-es és az 1596-os ostrom tükrében külön hangsúlyozza.

A mű bevezető része a magyarok eredetét és a Magyar Királyság megalapításának történetét tekinti át, majd a kezdetektől számba veszi a legfontosabb uralkodókat és tetteiket. A vizsgált történelmi korszak taglalását a szerző két különálló részre osztja. Az egyik egységben – amely „A múlt” címet viseli – az adott országrészek és települések török hódítás idején kialakult helyzetét elemzi, a másik részben – amely „a jelent” tárgyalja, Habsburg Lipót horvátországi és erdélyi törökellenes katonai sikereit helyezi fókuszba, és az ország felszabadulását ünnepli. Ennek megfelelően a mű hangvétele az első részben borúlátó, sőt néhol tragikus, ezzel ellentétben a második részben a szerző a bizakodás és a győzelem hangján szólal meg.

A török hódoltság korszakának elemzése során Bizozeri kitüntetett figyelmet szentel azoknak – az ország déli részén található – településeknek, melyek az oszmán hódítók elleni harcokban végvárként funkcionáltak. Az olvasó ezáltal részletes képet kaphat Kanizsa, Szigetvár, a Dráva menti Eszék, a Duna partján Újvidékkel szemben található Pétervárad és Nándorfehérvár (Belgrád) erődítményeinek történetéről, építészeti részleteiről, valamint a török elleni hadviselésben játszott szerepéről.

Bizozeri Szigetvár

Szigetvár látképe

A kötetben az ország középső részének valamennyi fontos kereskedelmi, egyházi és katonai központját megemlíti (Pápa, Pannonhalma, Várpalota, Veszprém, Tata, Székesfehérvár, Buda, Vác, Kalocsa). A szerző a Duna mentén található erődök közül Visegrád fontosságát emeli ki, amely a középkortól kezdődően a magyar királyok rezidenciája volt. A török hódoltság idején számos kiváltságot élvező alföldi mezővárosok közül nagyobb részletességgel csak Szegeddel, Debrecennel, Szolnokkal és Gyulával foglalkozik. Szeged és Szolnok stratégiai jelentőségét földrajzi helyzetében látja: a természeti környezet, a folyók találkozása kedvező feltételt jelentett a népesség növekedéséhez és a kereskedelemhez, amely a török korban is jelentős maradt. Debrecen kiemelt szerepét a város erdélyi kapcsolatainak fényében a török elleni háborúk kontextusában hangsúlyozza, Gyula pedig erődítménye miatt emelkedik ki, amely szintén fontos ostrom helyszíne volt a török hódoltság idején.

Bizozeri Visegrád

Visegrád látképe

Bizozeri Pannonhalma

Pannonhalma látképe

A szerző a 16. és 17. század törökellenes harcaival összefüggésben Báthori Zsigmond, Bocskai István, Báthori Gábor, Bethlen Gábor, Rákóczi György és Apafi Mihály fejedelmek alakját idézi meg, bemutatva politikai tevékenységüket és a törökök ellen aratott győzelmeiket. A mű a győzelem dicsőítésével zárul, melyet az „angyali” tulajdonságokkal felruházott keresztény kultúra aratott az „ördögi” Oszmán Birodalom felett. A munka tanulmányozásakor az olvasó egy igazi kuriózummal találkozhat, amely megjelenése idejében egyedülálló részletességgel mutatja be a Kárpát-medence városait és várait.

Bizozeri Thököly Imre

Thököly Imre

A kötet gazdagon illusztrált, összesen 44 táblát tartalmaz, melyek közül 9 kihajtható. A táblákon portrék és a Magyar Királyság városainak és várainak látképei láthatók.

Bannerek

Uniós kvíz

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo