Susan Hattis Rolef: Israel’s Knesset Members: a Comparative Study of an Undefined Job. London; New York (N.Y.): Routledge, 2022. xxiii, 323 p. (Routledge Studies in Middle Eastern Politics)
OGYK-jelzet: 935.001 KPGY KK XVI

Susan Hattis Rolef izraeli kutató könyvében a Kneszet, azaz az izraeli parlament megválasztott tagjainak helyzetét esettanulmányként használva törekszik annak bemutatására, hogy a demokratikus berendezkedésű államokban a parlamenti képviselők nem rendelkeznek pontos munkaköri leírással. A szerző tézise szerint ez egy általános probléma, akár parlamentáris, akár elnöki rendszerekről beszélünk.

Rolef hosszú évekig dolgozott a Kneszetben, többek között annak könyvtárában. Az utóbbi pozíciójában volt feladata az izraeli törvényhozás honlapjának tartalmi fejlesztése. Ennek részeként kezdte el összeírni az izraeli képviselők feladatait és kötelességeit, ám az anyag publikálásához nem járult hozzá a Kneszet akkori főtitkára, mondván, hogy sem a házszabályuk, sem egyéb más izraeli törvény nem definiálja az előbbieket. A szerzőt ez az eset motiválta, hogy kutatni kezdjen a témában. A kötet elsősorban Izraelt használja esettanulmányként tézisének alátámasztására, de egyéb országokból is hoz példákat az egyes fejezetek elején.

Routledge Handbook of Asian Parliaments London; New York: Routledge, 2023. viii, 428 p. (Routledge International Handbooks)
OGYK-jelzet: 935.066 KPGY KK XVI

A Po Jen Yap és Rehan Abeyratne által szerkesztett, a Routledge gondozásában megjelent tanulmánykötet tizenhét ázsiai ország – többek között Japán, Kína, Dél-Korea, Pakisztán és Mianmar – törvényhozásának működését mutatja be.

A kötet elején található négy tematikus fejezet a térségben előforduló, különböző politikai berendezkedések ismérveit elemzi. A következő kategóriákkal ismerkedhetünk meg: kommunista rezsimek (Kína és Vietnam), liberális demokráciák (Japán, Dél-Korea, Tajvan), domináns pártok által irányított demokráciák (Szingapúr, Malajzia), elnöki rendszerek (Indonézia, Fülöp-szigetek), illetve az úgynevezett „turbulens demokráciák” (többek között India és Pakisztán). A további fejezetek esettanulmányokként elemzik az egyes országok törvényhozó testületének felépítését, működését, jogosítványait, továbbá a választási rendszerét. Az egyes tanulmányok alaposan lábjegyzeteltek, illetve számos statisztikai adatot, táblázatot is tartalmaznak.

Douglas L. Kriner: Investigating the President: Congressional Checks on Presidential Power. Princeton (N.J.); Oxford: Princeton University Press, cop. 2016. xii, 284 p.
OGYK-jelzet: 934.998 KPGY KK V

A Douglas L. Kriner és Eric Schickler amerikai politikatudósok által jegyzett kötet azt vizsgálja, hogy az amerikai törvényhozás, azaz a Kongresszus milyen eszközökkel rendelkezik arra vonatkozólag, hogy kordában tudja tartani az elnöki hatalmat.

Az utóbbi évtizedekben a Kongresszus által kezdeményezett vizsgálatok eredményeztek több olyan eseményt, amelyek joggal kerültek be az amerikai politikatörténet legismertebb pillanatai közé: gondolhatunk itt például a Joseph McCarty szenátor nevével fémjelzett kommunistaellenes kampányra, a köztudatba Irán-Contra névvel bevonuló kormányzati és titkosszolgálati botrányra vagy a Monica Lewinsky-ügyre. A kötet hét fejezetben mutatja be a Kongresszusi vizsgálatok világát, kitérve többek között azok közvéleményre gyakorolt hatására, valamint az Obama-érára. A mű alapos szakirodalmi jegyzékkel, név- és tárgymutatótóval, illetve számos táblázattal és grafikonnal segíti az olvasóit.

Parlamente und ihre Evolution: Forschungskontext und Fallstudien. Baden-Baden: Nomos, 2012. 357 p. (Studien zum Parlamentarismus)
OGYK-jelzet: 935.258 KPGY KK I

A Werner J. Patzelt német politológus, egyetemi oktató által szerkesztett és részben jegyzett tanulmánykötet a parlamentek fejlődésével foglalkozik. A szerzők mindegyike akadémiai háttérrel rendelkező német politikatudós.

A kötetben található hét tanulmány közül kettő elméleti megalapozást nyújt – az úgynevezett „Evolutischer Institutionalismus” fogalmát és annak a parlamentarizmus kutatásában betöltött szerepét fejti ki –, négy pedig egy-egy intézmény fejlődését mutatja be: A német Bundestagot, a Volkskammer der DDR-t, azaz a néhai Német Demokratikus Köztársaság törvényhozását, az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát. Az egyes tanulmányok végén gazdag szakirodalmi ajánló segíti az olvasót az esetleges további tájékozódásban.

Courtney Freer: The Resilience of Parliamentary Politics in Kuwait: Rentierism, Ideology, and Mobilization. New York (N.Y.): Oxford University Press, 2024. viii, 316 p.
OGYK-jelzet: 935.018 KPGY KK XVI

Courtney Freer, az öbölmenti arab országok politikai életének szakértője legújabb, az Oxford University Press gondozásában megjelent kötetében Kuvait parlamentjének működését mutatja be.

A kötet, amely az első angol nyelvű monográfia a témában, kilenc fejezetben tárja az olvasó elé az öbölmenti arab ország parlamentarizmusának történetét és ismérveit az 1960-as évektől a 2010-es évekig.

A szerző a parlamenti választásokat vizsgálva ad képet a kuvaiti politikát domináló politikai ideológiákról, illetve ezzel párhuzamosan Kuvait helyzetét a kurrens politikatudományi viták keretrendszerébe helyezve azt vizsgálja, hogy egy hibrid rezsimben a demokratikus intézmények valóban a politikai verseny színtereiként működnek-e, avagy csupán az autokratikus vezetés mankóiként szolgálnak.