Aktuális információk - második sor

Kedves Olvasóink!
A könyvtár a húsvéti ünnepekre való tekintettel 2024. március 29. és április 1. között zárva tart.
Kellemes ünnepeket kívánunk önöknek!

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – Jogtudomány

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal a jogtudományi témájú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

 

Science and Judicial Reasoning

Sulyok Katalin: Science and Judicial Reasoning: the Legitimacy of International Environmental Adjudication.

A Cambridge University Press kiadásában jelent meg dr. Sulyok Katalin, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék adjunktusának könyve James Crawford és Xue Hanqin a hágai Nemzetközi Bíróság bíráinak ajánlásával. A monográfia az ELTE ÁJK-n végzett doktori kutatás eredményeit foglalja össze. Sulyok Katalin 200 ítélet alapján azt vizsgálja, hogy a nemzetközi bíróságok hogyan kezelik a természettudomány eredményeit a környezeti jogvitákban, és az ítélkezés során milyen nehézségekkel kell megküzdeniük annak érdekében, hogy döntésük meggyőző és legitim legyen. A szerző a jogi diplomája mellett az ELTE TTK biológus szakán is szerzett diplomát kiváló minősítéssel, ami nagyban segítette a kutatási téma feldolgozását, értékelését.

A tudomány, amely szükségszerűen a környezeti jogviták alapját jelenti, jelentős kihívások elé állítja azokat a természettudományok terén képzetlen bírákat, akik ilyen ügyekben döntenek. Amellett, hogy megnehezítheti a tények és az ok-okozati összefüggések feltárását, a tudomány befolyásolhatja a viták megfogalmazását és a felülvizsgálat színvonalát egyaránt. A bíráknak ezért magukévá kell tenni különféle eszközöket annak érdekében, hogy ismerjék azokat a tudományos eredményeket, amelyre a mérlegelésük részeként hivatkoznak, és ami alapvetően befolyásolhatja érvelésük legitimitását.
Míg a tudományos tekintély figyelmen kívül hagyása vagy helyettesítése tönkreteheti a bírói érvelés meggyőző természetét, ugyanaz a tekintély megfelelő kezelés mellett meggyőző erőt kölcsönözhet a bírói megállapításoknak, és megerősítheti az ítéletek legitimitását. Ebben a munkában Sulyok Katalin hét nagy nemzetközi bíróság környezetvédelmi joggyakorlatát tekinti át, és mélyrehatóan elemzi a keretezési technikákat, a bizonyítási eljárásokat, az ok-okozati összefüggések feltárását és a felülvizsgálati standardokat, értékes betekintést nyújtva abba, hogy a bírák miként igazolják meggyőző és legitim módon az egymással rivalizáló tudományos állítások közötti választásukat. A szerző a természettudományi szakirodalomból és a tudományfilozófiából merítve épít interdiszciplináris meglátásokra azért, hogy megmagyarázza a komoly tudományos kérdéseket is felvető jogviták elbírálásának kihívásait. Sulyok Katalin vizsgálja a bírói technikákat az ítélkezési folyamat mind a négy szakaszára tekintettel, ahol a bírák tudományos érvekkel és bizonyítékokkal szembesülnek.
A könyv foglalkozik többek között a Nemzetközi Bíróság, a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság, a befektetési választott bíróságok vagy a regionális emberi jogi bíróságok környezetvédelmi joggyakorlatával.

„A környezeti viták gyakran szembesítik a bírákat tudományos tények összetett kérdéseivel” – írja James Crowford az ajánlásában. „Sulyok könyve részletesen áttekinti a nemzetközi bíróságok válaszát erre a kihívásra, és kifinomult elemzését és értékelését adja azoknak a különböző módozatoknak, amelyekkel a tudományt megközelítik a bírói érvelésekben. A könyvet nagy haszonnal forgathatják a bírák és a gyakorlati szakemberek egyaránt.”

 

City, State

Hirschl, Ran: City, State: Constitutionalism and the Megacity. New York: Oxford University Press, 2020. [6], 266 p. (Oxford comparative constitutionalism)

Jelenleg az emberiség több mint fele városokban él. Ez a szám 2050-re várhatóan több mint kétharmad lesz. Az előrejelzések szerint a század végére 50-100 milliós megavárosok alakulnak majd, leginkább a világ déli részén. Ez az elmozdulás a társadalom szerveződésének jelentős és példátlan átalakulását hozhatja, mind térbeli, mind geopolitikai szempontból.
Az alkotmányos intézmények és képzeletünk azonban eddig nem tudott lépést tartani ezzel az új valósággal. A városok gyakorlatilag hiányoznak az alkotmányjogból, az alkotmányos gondolkodásból és az összehasonlító alkotmányjogból is.
Jelen kötet bevezető fejezete a városok körüli politikai és alkotmányos diskurzus négy dimenzióját vizsgálja. Az első a városok iránti óriási érdeklődés a humán tudományok részéről, szemben a közjog – különösen az összehasonlító alkotmányjog – hallgatásával. Ezt követően áttekinti az alkotmányjogba ágyazott domináns etatista álláspontot, különös tekintettel a szuverenitásra és a kormányzat területi irányítására. Ezután ismerteti a nemzeti alkotmányok állásfoglalását – illetve ennek hiányát – a városokról. A fejezet kitér a kollektív identitásról szóló politikai diskurzus azon tendenciájára, hogy a „helyi” szinte kizárólag nemzeti, vagy regionális szinten értendő, ahelyett, hogy megkülönböztetné a városi érdekeket az államitól.
A második fejezetben az északi (amerikai és európai) megavárosok alkotmányjogi vizsgálatának történetével ismerkedhetünk meg, míg a harmadik fejezet ennek ellenkezőjeként a déli területek városiasodását és alkotmányos irányításukat veszi górcső alá. A „globális” délre összpontosít, ahol nagyobb valószínűséggel születnek új ötletek a metropoliszok alkotmányos kormányzásával kapcsolatban. Ázsiától Latin-Amerikáig és Afrika egyes részein is innovatív, olykor radikális alkotmányos intézkedéseket vezettek be – több-kevesebb sikerrel – a metropolisz kérdésének kezelésére. A fejezet olyan ázsiai országok (Japán, Dél-Korea és Kína) példáját kutatja, amelyekben a központi kormányzatok hosszú távra tervezve alkotmányos támogatást nyújtanak a megavárosoknak.
A negyedik fejezet azt vizsgálja, hogy az alkotmányosan „hangtalan” városok és polgármesterek milyen erőfeszítéseket tesznek a városok kvázi alkotmányos jogkörének kiterjesztésére városi-állampolgársági programokon, vagy olyan nemzetközi együttműködéseken keresztül, melyekben a kulcsfogalmak a „városhoz való jog”, „fenntartható városok”, „szolidaritási városok” és „emberi jogi városok”.
Az utolsó fejezet amellett érvel, hogy a városok és lakóik nagyobb alkotmányos státuszt és tekintélyt kapjanak.
A kötet szerzője Ran Hirschl (PhD, Yale) a politika- és jogtudomány professzora, valamint a Kanadai Királyi Társaság tagja. Kutatási területe az összehasonlító közjog, különös tekintettel az összehasonlító politika és az összehasonlító alkotmányosság metszéspontjaira. Ismertetett kötete a 2021-es összehasonlító társadalomtudományi kutatások Stein Rokkan-díjának nyertese.

 

Towering Judges

Towering Judges: a Comparative Study of Constitutional Judges. Cambridge; New York: Cambridge University Press, 2021. XIII, 346 p.

A Cambridge University Press gondozásában megjelent kötet egy új kutatási területet vezet be az összehasonlító alkotmányjogba. A mű szerkesztői, Rehan Abeyratne és Iddo Porat a kimagasló bírák, azaz a „towering judges” témáját helyezik az összehasonlítás középpontjába. A mű tizenkilenc olyan alkotmánybíró és főbíró munkásságát vizsgálja, illetve elemzi, akik kiemelkednek bírótársaik közül, és munkásságuk egyedülálló hatással volt az alkotmányjog fejlődésére. A bírák közül néhány ismert közéleti személyiség, kulturális szereplő vagy politikai vezető lett. Néhányan országuk alkotmánytörténetének döntő pillanataiban jártak el, vagy új irányba terelték a bíróságuk működését. Mások működése kevésbé nehéz időkre esik, és elsősorban a jogi pályán lettek ismertek. Néhányukat vitathatatlanul tisztelték és nagyra becsülték, míg mások összetett egyéniségként, viták és kritikák kereszttüzében álltak.
A kötet szerkesztői arra törekedtek, hogy különböző jogrendszerekből és földrajzi területekről válasszanak bírákat annak érdekében, hogy az esetek minél szélesebb spektrumát biztosítsák az összehasonlító elemzéshez, ezáltal pedig a kötet a lehető legátfogóbb módon tudja tárgyalni az adott témát. A könyvben bemutatott bírói pályák sorában találjuk Tóth Gábor Attila írását az idén 80 éves Sólyom Lászlóról, aki 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke, 2005 és 2010 között pedig a Magyar Köztársaság elnöke volt. A kötetben szereplő tanulmányok feltárják többek között Lady Hale (Brenda Marjorie Hale, Baroness Hale of Richmond), az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága első női elnökének pályáját, aki 2009 és 2020 között töltötte be ezt a tisztséget, de olvashatunk a könyvben Hugh Kennedy életművéről is, aki a független Írország első főbírája volt 1924 és 1936 között. Emellett számos más ország kimagasló bírái is megjelennek a kötetben, így az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile, Columbia, Hong Kong, India, Izrael, Nepál, Dél-Afrika, Szingapúr és Vietnám kiemelkedő bíróegyéniségeit ismerhetjük meg.

A kötetben szereplő tanulmányok három olyan fontos, egymással is összefüggő feltételt vizsgálnak, amelyek befolyással vannak a kimagasló bírák megjelenésére, ezek pedig a szervezeti, a történelmi és a politikai tényezők.
A szervezeti feltételek közül az egyik legfontosabb, hogy az adott bíró elegendő hosszúságú időt töltsön hivatalban, hiszen a meghatározott idejű mandátum jelentősen megnehezítheti, illetve korlátozhatja annak lehetőségét, hogy a bírák hosszú távú hatást gyakoroljanak saját bíróságukra, vagy esetleg kimagasló intellektuális hírnevet építsenek fel. Fontos megjegyezni, hogy a kötetben nem szerepelnek bírák a kontinentális Nyugat-Európából, aminek minden bizonnyal az az oka, hogy gyakorlatilag minden európai alkotmánybíróság esetében korlátozott a bírák megbízatási ideje. Egy másik szempont, amely segítheti, sőt elő is idézheti a kimagasló bírák megjelenését, az a történelmi pillanat, amelyben működnek. Egyes esetekben ez a pillanat különleges bírói képességeket tesz szükségessé. Ez az eset áll fenn, ha az igazságszolgáltatás külső fenyegetésekkel néz szembe, vagy politikai átalakulás és az alkotmányos rendszer megalapozása idején. Például Arthur Chaskalson főbírót Mandela elnök választotta ki, hogy a dél-afrikai alkotmánybíróság első elnökeként létrehozza és megszilárdítsa a bíróságot egy új alkotmányos rendszerben. Ez a feladat egy komoly, szilárd pozíciót teremtett számára ahhoz, hogy kiemelkedő bíróvá válhasson. Chaskalson 1991 és 2004 között Dél-Afrika alkotmánybíróságának elnöke, 2001 és 2005 között pedig Dél-Afrika legfőbb bírája volt. Az alkotmányos átalakulás, az alkotmányos forradalom pillanatai – mint például Sólyom László esetében is – szintén kedvezően befolyásolhatják a kiemelkedés lehetőségét. A harmadik meghatározó szempont az igazságszolgáltatás és a politikai rendszer kapcsolatát érinti, különösen a politikai rendszer vélt vagy tényleges erejét és hatékonyságát az igazságszolgáltatással szemben.

A bírák háromféle értelemben lehetnek kimagaslóak: politikai, szervezeti és jogász szakmai értelemben. A politikai értelemben kimagasló bírák azok, akik egy meghatározott ideológiai, erkölcsi vagy politikai programot, illetve változást támogatnak. Ezek a törekvések irányulhatnak az emberi jogok védelmére, de kapcsolódhatnak olyan sajátos körülményekhez is, mint például egy autokrata rezsim felszámolása. Ez utóbbira lehet példa Eugenio Valenzuela chilei alkotmánybíró, aki az 1980-as években az alkotmánybíróságon belül bírák egy olyan csoportjának az élére állt, akiknek sikerült megtámadni a Pinochet-diktatúra időszakában több, a katonai junta által hozott jogsértő rendelkezést.
A szervezeti vagy intézményi értelemben kimagasló bírák az általuk létrehozott vagy éppen védelmükbe vett jogi intézmények tekintetében alkottak maradandót. Ide tartoznak azok a bírák, akik segítenek egy új bíróság létrehozásában, annak megszilárdításában vagy éppen segítenek tökéletesíteni vagy megvédeni a bíróságot valamilyen külső nyomással szemben, ahogyan tette ezt Manuel Cepeda, aki 2001 és 2009 között volt a kolumbiai alkotmánybíróság tagja, 2005 és 2006-ban pedig annak elnöki tisztségét is betöltötte.
Az utolsó kategória talán a legismertebb: ide azok a bírák tartoznak, akik elsősorban jogtudósi munkásságuk, jogászi felkészültségük révén vagy intellektuális értelemben hagytak nyomot maguk után. Természetesen a bírák nem csak egy, hanem többféle értelemben is kimagaslóak lehetnek, ahogyan ez a könyvben bemutatott bírák esetében is így van.

 

Justifying Injustice

Herlinde Pauer-Studer: Justifying Injustice: Legal Theory in Nazi Germany. Cambridge: Cambridge University Press, 2020. XI, [1], 269 p.

A II. világháború után a jogtudósok általában a Harmadik Birodalom igazságszolgáltatási rendszerét tartják a „gonosz jog” paradigmájának. Annak vizsgálatával, hogy hogyan alakult ki ez a torz normatív rendszer, és hogyan igazolták ennek létjogosultságát a lojális jogtudósok, megérthetjük, hogyan kötődhet a jog egy politikai ideológiához, illetve hogyan veszti el arra való képességét, hogy visszatartsa az államhatalmat az emberiesség és a jogállamiság elemi normáinak megsértésétől.
A kötet bevezetőjéből megismerhetjük a nemzetiszocialista jog főbb elveit és a végrehajtás intézményi kereteit, valamint a náci jogi gondolkodók értelmezését olvashatjuk olyan filozófusok kapcsán, mint Rousseau, Hegel és Kant.
További fejezetek tárgyalják a Weimari Köztársaságtól a Harmadik Birodalomig terjedő időszak normatív hátterét, a Führer államát – itt egyes jogi gondolkodók indokait is tárgyalja a szerző Hitler hatalomgyarapodásával kapcsolatban, és vizsgálja, hogyan írták le a náci jogi teoretikusok a Harmadik Birodalom alkotmányos alapjait.
Külön fejezetet szentel a szerző a nemzetiszocialista büntetőjognak. Megismerhetjük az „akaratalapú” büntetőjog kialakulásának körülményeit és a büntetőjog átalakulásának fő mozzanatait – mint amilyen az elrettentés és a megtorlás; a becsületbüntetés jóváhagyása; a büntetőjogi analógia elismerése és az elkövető-tipológia elismerése.
A rezsim faji ideológiájának és antiszemitizmusának elméleti hátterét tárja fel a „faji törvénykezés” címen tárgyalt fejezet. Megrázó annak bemutatása, hogy a minisztériumi bürokrácia hogyan vett részt a népirtáshoz vezető Nürnbergi Törvények legitimálásában.
A kötetből megismerhetjük a rendőrség közigazgatási hátterének változását és azt, ahogyan egyre inkább a személyiségi jogokba is beavatkozhatott. A rezsimnek a rendőrség segítségével lehetősége nyílt a politikai ellenfelek kiiktatására, így az a végrehajtó hatalomból egyre inkább a belső hadviselés eszköze lett. A náci Németország életének különösen félelmetes aspektusa volt a mindenütt jelenlévő titkos államrendőrség (Gestapo). A fejezet felvázolja a titkos államrendőrség „jogi kereteit”, ahogyan azt Werner Best náci jogász kidolgozta.
Jogi szempontból lényeges, hogy 1939 októberétől (röviddel a második világháború kitörése után) az SS saját katonai joghatósággal rendelkezett. A kötet hetedik fejezete ennek a joghatóságnak a normatív kereteit vizsgálja, mely formálisan a katonai büntetőtörvénykönyvön alapult, de érzékeny az SS ideológiájára és Himmler elferdített „tisztesség és férfias becsületesség” kódexére.
A záró fejezet az nemzeti szocialista jognak a jogfilozófiára gyakorolt következményeit vizsgálja.
Herlinde Pauer-Studer a bécsi egyetemen tanít. Filozófusként a társadalomfilozófia, a politikai filozófia, az emberi jogok filozófiája és az etika tudományterületein kutat.

 

Internet jurisdiction

Julia Hörnle: Internet jurisdiction: law and practice. 2. utánny. New York: Oxford University Press, 2021. LVIII, 485 p.

Az Oxford University Press gondozásában megjelent mű átfogó módon vizsgálja az internet joghatóság kérdését közjogi és magánjogi szempontból egyaránt. A mű szerzője Julia Hörnle, a nemzetközi jog kiváló szakértője, a londoni Queen Mary Egyetem tanára, akinek fő kutatási területei a határon átnyúló jogi szabályozás és az internetes vitarendezés kérdései. A témában már több mint 60 cikket és három könyvet publikált.
Technológiai szempontból a földrajzi vonatkozások nem igazán bírnak jelentőséggel, hiszen az információk a politikai határokra vagy területekre való tekintet nélkül áramlanak az interneten. Szolgáltatásnyújtás, kommunikáció és interakció történhet online olyan személyek között is, akik egyébként különböző országokban tartózkodnak. Olyan illegális tevékenységeknek, mint például a hackelés, a számítógépes kémkedés, a terrorista propaganda terjesztése, a rágalmazás, a bosszúpornó és az illegális piacterek a távolból is célpontjai lehetünk, és a támadások különböző országokból érkezhetnek. Mint ilyen, az internet érdekes és összetett kihívásokat állított a joghatóság és a kollíziós jog fogalmával szemben. A könyv összehasonlító megközelítésben vizsgálja a kérdést az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Németország, valamint az Egyesült Államok és Kína vonatkozásában.
A mű négy részből áll. Az első fejezet jogi és történeti szempontból a kormányzati ágakat megkülönböztetve vizsgálja a joghatóság fogalmának különféle jelentéseit. A fejezet rávilágít az internet által előidézett kihívásokra, köztük a közösségi médiát és a felhőalapú számítástechnikát. A második rész a büntető joghatóságot elemzi mind a számítógépes bűncselekmények, mind pedig a bűnügyi nyomozást és a végrehajtást érintő joghatósági kérdések tekintetében. A harmadik fejezet a joghatóság és az alkalmazandó jog kérdését vizsgálja polgári és kereskedelmi ügyekben, mint például az e-kereskedelmi szerződések, a jellemzően az online térben megvalósuló károkozások, valamint az online elkövetett rágalmazás és a magánélet megsértését érintő ügyekben.

 

Christianity and Criminal Law

Christianity and Criminal Law. Abingdon; New York: Routledge, 2020. xxiii, [1], 358 p. (Law and religion)

A kötet vezető jogtudósok, bírák és gyakorlati szakemberek, teológusok és egyháztörténészek közreműködésével a kereszténység és a büntetőjog történeti, teológiai, filozófiai és jogi perspektíváit mutatja be. Lord Judge, korábban Anglia és Wales főbírója előszavát és egy bevezető fejezetet követően a könyv négy tematikus részre oszlik. Az I. rész a kereszténység és a büntetőjog történelmi viszonyával foglalkozik, bibliai forrásokra, korai egyházatyákra és kánonjogászokra hivatkozva – egészen a felvilágosodásig.
A Kereszténység és a büntetőjog alapelvei címet viselő II. rész a bűntettet és a bűnt hasonlítja össze, megvizsgálja a mens rea (a bűnös tudat) és a szándék fogalmait, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot a büntető igazságszolgáltatásban.
A III. rész a kereszténységet és a bűncselekményeket mutatja be, ez utóbbiak keresztény eredetének vizsgálatával, számos olyan alapvető bűncselekményen keresztül, amelyeket máig minden jogrendszer tilt.
Végül a IV. részben a szerzők a kereszténységgel és a büntetőjog érvényesítésével, végrehajtásával foglalkoznak, megvizsgálva a védelem, a büntetés és a megbocsátás megkerülhetetlen kérdéseit.
A tanulmánykötet felbecsülhetetlen értékű forrást jelent a jog és vallás, a jogfilozófia és a teológia területén dolgozó hallgatók és oktatók számára. A mű a „Jog és vallás” (Law and Religion) című sorozat egyik köteteként jelent meg. Korunkban az egyének és csoportok vallásgyakorlása, a vallási sokféleség és a vallási szélsőségektől való félelem mélyreható kérdéseket vet fel a jog és a vallás kölcsönhatásával kapcsolatban. Az érintett szabályozási rendszerek, a világi kormányzatok és a vallási közösségek törvényei értékes eszközök a kölcsönös alkalmazkodás dinamikájának megértéséhez, valamint a kérdések elemzéséhez és megoldásához az alábbi területeken: vallásszabadság, megkülönböztetés, a vallási szervezetek autonómiája, tanok, istentisztelet és vallási szimbólumok, az egyházak vagyona és pénzügyei, vallás, oktatás és közintézmények, illetve a vallás, a házasság és a gyerekek. Ebben a sorozatban a jog és a vallás élvonalába tartozó tudósok tárgyalják az említett izgalmas szakmai kérdéseket. A sorozat kötetei elemző jellegűek, a célközönségük a jogászok, vallási vezetők mellett mindazok, akik érdeklődnek e gyorsan fejlődő tudományág iránt.

 

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo